Page 8 - A médiáról neked, 3. rész

6 A;H;IA;:;BC? CĄ:?ò87D BĄJH;@ĪLĬ FHE:KAJKCEA D7=O JĪ88IĄ=; 7 TÖMEGKULTÚRA HĄIP; !:;J7HJEPD7A 7PEA 7 CĄ:?7CŁ<7@EA ĄI IPĪL;=;?A T7Jħ Fogyasztás CŁ<7@Ľ7A Lĕ=@òJĄAZ AH?C?Z >EHHEHZ <7DJ7IO IJ8 7JòIKA7J <ĬB;= 7PP7B ĄH?A ;BZ >E=O ĄHP;BC? ;IPAĪPĪAA;B H;7=òBD7A 7 AĪPĪDIĄ= Lò=O7?H7Z IPEHED=òI7?H7 Ha körülnézel a barátaid között, valószínűleg azt tapasztalod, hogy hasonló az ízlésük, hasonló tárgyakat vásárolnak, ugyanazokat a filmeket nézik, hasonló zenéket hallgatnak, és hasonló módon élnek, mint te. Azt mondjuk erre, hogy hasonló fogyasztási szokásokkal rendelkeznek, és ugyanabba az életstíluscsoportba tartoznak. Ezt a társadalmat, amelyben a javak és a szolgáltatások adásvétele, azaz a fogyasztás szervezi viszonyainkat, fogyasztói társadalomnak nevezzük. A fogyasztott termékek és az igénybe vett szolgáltatások sokszor nem is csupán a funkciójuk, hanem a jelentésük alapján válnak fontossá számunkra. Ha az okostelefonok közül iPhone-t választunk vagy a sportfelszerelések közül NIKE-t, az többet jelent magának a tárgynak a választásánál: egy csoporthoz tartozást is kifejezünk általa, illetve a választással üzenünk magunkról valamit. A márkáknak és a brandeknek nagy jelentőségük van a termékek eladásában, amit a marketing és a reklámok próbálnak népszerűsíteni. Brandek nemcsak tárgyak, de emberek köré is szerveződnek: híres sportolók vagy színészek nevével adnak el termékeket az egymással összekapcsolódó ipari és kereskedelmi, illetve médiavállalatok. Gyakran tekintjük magunkat (különösen a gyerekeket és a fiatalokat) a fogyasztói társadalom áldozatainak. Az üzleti alapon működő cégek, köztük a médiavállalatok is, leginkább a profitmaximalizálásra törekszenek, így a sokak által fogyasztható és nem megosztó tartalmakat preferálják, nem törődve morális kérdésekkel és a kisebbségek érdekeinek megjelenítésével. A médiapiacot és ezzel együtt a közönség által elérhető médiatartalmakat is egyre inkább olyan nagy, multinacionális médiabirodalmak tartják ellenőrzésük alatt, th mint a 21 Century Fox, a Google, Facebook, Apple stb. Ez sokak szerint fenyegeti a sokszínű, különböző csoportok érdekeit megjelenítő kínálatot. Más médiakutatók viszont inkább a közönség meghatározó szerepét hangsúlyozzák a sokféle médiaproduktum létrejöttében. Szerintük a gyártók gyorsan alkalmazkodnak a változó ízléshez, és a létrejövő filmek, sorozatok, műsorok, játékok a befogadói igények függvényei. Napjainkban a médiafajták keveredését tapasztalhatjuk. Gyakran nézünk filmet vagy sorozatot számítógépen, tableten, okostelefonon. Ezeken rádiót is hallgathatunk, vagy elolvashatjuk az újságot, ahogy a televízión is megnézhetünk egy YouTube-videót. A tartalmak hordozói, a platformok tehát egyre kevésbé különböznek egymástól, ez a médiakonvergencia jelensége. A folyamat alapja a tartalmak digitalizálása, ami miatt minden felületen elérhetővé válnak, így a felhasználó a saját igényeire szabott médiacsomagokat állíthat össze magának, esetleg maga az internet állítja össze ezt a fogyasztóról korábban érzékelt vagy beállított preferenciák alapján. A médiacégek egyre több formában igyekeznek megjeleníteni a tartalmaikat. A tévében futó sorozatoknak elkészül a mozifilmváltozatuk (vagy fordítva), kapcsolódik hozzájuk videojáték, esetleg képregény, és megvásárolhatjuk a hősökkel díszített pólókat, táskákat stb. A történetek kiterjedése a különböző médiumokra növeli a gyártó cég bevételét, az újabb platformok tartalmai pedig kitágítják és új elemekkel gazdagítják a témát: újabb információkat tudhatunk meg a hősökről úgy, hogy nem csorbul a különálló tartalmak egysége. Az így létrejött transzmédia-univerzum hosszan képes elkötelezni a történet mellett a rajongók csoportját, akik megosztják egymás között a tartalmakat és kommentjeiket, ezzel maguk is az adott médiatermék reklámozóivá válnak. A média fogyasztói Fogyasztási szokásaink hozzájárulnak az önkifejezésünkhöz. Olyan médiaszövegeket (filmeket, zenéket stb.) fogyasztunk, amelyek üzennek számunkra valamit, amelyekhez valamilyen viszony fűz bennünket. Fogyasztásunkkal közelebb kerülünk identitásunk meghatározásához, általa is kapcsolatba kerülünk másokkal, közösségeink tagjaival, sőt van, hogy fogyasztási szokásaink új közösségeket hoznak létre.