Page 200 - Hartai László – Médiaesemény-esettanulmányok
P. 200
198 Médiaesemény-esettanulmányok A gyűlöletbeszéd-szövegek gyakran élnek csúsztatásokkal. Mint ebben a szöveg- ben annak a sérelmezése, hogy „amit a liberális pedofl tesz, annak semmi köze a liberalizmushoz, a liberális politikai szervezetekhez, amiknek tagja, míg a pedofl pap számára az egész Egyház nyújt fedezéket évezredek óta”. A fnom csúsztatás abban van, hogy Sipos sosem volt sem alapítója, sem tagja, sem aktivistája a vele hírbe hozott liberális pártnak Erre a mozzanatra még visszatérünk akkor, amikor megvizsgáljuk annak a médiavonatkozásait, hogy milyen módon és a médiaszöve- gek alapján miért vette a Sipos-ügyet napirendre a politika A gyűlöletbeszéd tanulságos és más karakterű példája a Kitalált Újkor honla- pon megjelent „A Nemzet Pedoflja pedagógiai szakember és liberális megmondó- ember volt – már a Reformkorban is…” című igen alapos írás, amelynek elemzé- sére terjedelmi okok miatt nincs lehetőségünk. A szöveg felütése (amely a Fáy András életének kevésbé ismert, szexuális ragadozónak, pedoflnak minősített ol- dalát kívánja a Sipos-ügy kontextuásban értelmezni) a következő: „Sipos Pál, »a magyar Jim Savile« botrányának legutóbbi fejleménye a vád, hogy a mostanáig védettséget nyújtó elitkapcsolatokkal rendelkező pedofl szexuális ragadozó a liberális ellenzéki politika egyik tekintélyes megmondóembere volt. Talán senkinek nem tűnt fel az ügy újabb hullámának összefüggése a múlt hét egyik kulturális-ünnepi eseményével, pedig a történelmi analógia arra világít rá, hogy a pedoflok, illetve szexuális ragadozók feltűnése a liberális- forradalmi-világátalakító ideológiákat gyakorlatba ültető politikai közegben törvényszerű és az ilyen bűnös egyének karrierje e közegben egy régi, bejáratott MINTÁT képez, Magyarországon legalább a Reformkor óta…” (Kitalált Újkor, 2014 07 28 ) A fenti példák mutatják, hogy a gyűlöletbeszéd egyáltalában nem köthető – mint azt sokan ösztönösen vélelmezik – a tájékozatlansághoz vagy a műveletlenséghez. A gyűlöletbeszéd a médiában nem a primitívség lenyomata, sőt nemritkán éppen ellenkezőleg: komoly szellemi teljesítmény. Retorikailag pontosan felépített szö- veg. Amitől csak még problematikusabb és még fontosabb a pontos elemzése. 4.1.9. A politika felfedezi a Sipos-ügyet Láttuk, hogy a Sipos-ügy két domináns értelmezési kerete a „falazás frame” és az „Ők” (vagyis nem „Mi”) – ha nem is azonos súllyal –, de tartalmazta Sipos Pál politikai elkötelezettségének, hovatartozásának („baloldali”, „liberális”) motívu- mát. Ez a motívum a jobboldali, magát nemzeti elkötelezettségűként aposztrofáló pártos elkötelezettségű és/vagy fnanszírozású hírmédiában kísérte erős hangsúly- lyal a Sipos-ügyet, de a pártos újságírást kevésbé művelő kereskedelmi média is dolgozott vele A kormánypárt szóvivője viszonylag jelentős késéssel, az ügy kirobbanását kö- vető harmadik héten, a médiaérdeklődés lanyhuló ágában tartott sajtótájékoztatót, amelynek témája kizárólag a Sipos-ügy volt A sajtótájékoztató – ahogy arról az
   195   196   197   198   199   200   201   202   203   204   205