Page 20 - A médiaáról neked, 1. rész

18 Pimpi és Marci 2. fejezet C;BO8ĬB A?:;HŀBZ >EDD7D JK: (?CF? ;DDO? C?D:;DJZ ĄI C?ĄHJ KD7BC7I ;=ĄIP D7F L?=OEHE=D? Marci elővette a festéket meg az ecseteket, és néhány határozott ecsetvonással kitöltötte az üresen hagyott részeket. Amikor elkészült, kitépte a füzetből a lapot, és a fűtőtestre tette, hogy Pimpi gyorsabban megszáradjon. Igaz, így már hangosabban kellett beszélniük, hogy hallják egymást. – Nem fogsz kikapni, hogy lejöttél a plakátról? – kérdezte Marci. – Á, dehogy! Nem veszik észre, mert a képem ott maradt. De holnap úgyis levakarják mindenhonnan, és átküldenek a sárga pöttyös tehénhez vigyorogni, hogy ezután vaníliás tejet vegyetek. – Átküldenek? Kicsodák? – Hát, akik neked terveztek engem. – Nekem? Téged nekem terveztek?? – csillant fel Marci szeme. – Persze! Pontosan tudták, hogy jóban leszünk – magyarázta Pimpi. – Arra viszont nem gondoltak, hogy rém fárasztó éjjel-nappal ott lenni a tehénnel. A felnőttek éppen csak odapillantanak, de igazából rám se hederítenek. Bár az nagyon jó érzés, hogy a gyerekek észrevesznek, hallom, amikor elsétálnak alattam, hogy csomószor még beszélgetnek is rólam. De tudod, mi a legszuperebb? Hogy lefestettél! Így személyesen is elmondhatom neked… Mert úgy látom, hogy téged igazán érdekellek… Szóval elmondhatom, hogy… – Hogy? – húzódott közelebb Marci. – Hogy vegyél rózsaszín pöttyös tehenes tejet! – kiáltotta diadalmasan Pimpi. Marci teljesen lelombozódott. – Csak ennyi? Ezért keltél életre? Hogy ezt elmondd? Amit mindenki másnak szajkózol? Azt hittem, jó fej vagy! Most Pimpin volt a sor, ő szontyolodott el. Nem értett az egészből semmit. Marci megsajnálta, és magyarázni kezdett: – Pimpi, az van, hogy én… Én azt hittem, valami titkosat fogsz mondani. Tudod, csak nekem!