Page 29 - A médiáról neked, 3. rész

Az ;C8;H? J;sJ;J =OaAHaD JáH=O?asĕJ@áA. 27 A JáH=O?asĕJEJJ J;sJ ;s;JĄ8;D a J;sJ DĄzĬ@; D;C AaF9sEB A D;C? @;=O;A Ąs a JáHsadaBC? C;=ĕJĄBĄs a DOK=aJ? 9?L?B?zá9?ħ8aD C?Dd?= ;HĬs;D Īssz;<ŀ==J;A. A <ĄH;zZ >aD;C La=O 9saA az ĄHz;B;C az ;HĬsZ a AŀzdĬZ a =EDdEBAEdħZ a JáHsadaBECĄHJ <;B;BĬs DĄBAŀB? sz;NKáB?s ĄBCĄDOJ BáJ@a 8;DD;Z La=O † FĄBdáKB AaHaAJ;H. A <ĄHaD;C a JáHsadaBEC ;BLáHása?Z a JáHsadaBEC áBJaB A?@;BĪBJ D;C? sz;H;F;A T=;Dd;H). A mai nőideált meghatározó soványság vagy annak ellenkezője, a telt nőalak a divattörténetben folyamatosan jelen volt. A korunk magas, csontsovány és egyre fiatalabb modelljei által megjelenített ideál a korábbi évtizedek sportos, majd válltömést hordó, markáns, illetve a melleket túlzottan hangsúlyozó, műtétek által formált testtípusokat váltotta le. Ugyanakkor mára újra megjelentek a hatvanas éveket is jellemző, klasszikusan nőies (erős mell, vékony derék, széles csípő) vonalak, és a tömegelvárásokkal szembemenő teltség is jelen van a médiafelületen. Ha megnézzük a gyerekeket és a felnőtteket ábrázoló alábbi képeket, sok mindent kiolvashatunk belőlük a szereplőkről. A gyerekek fiatalok, testük szabad. Nem tudjuk biztosan megmondani, hogy fiúk-e vagy lányok, mert a nemi jellegükre utaló jelek nem látszanak a képen. A képkivágás elrejti ezeket, bár a hátsó gyermektest jobban látható, ő talán kislány. A gyerekek természeti kultúrában élnek. Ha láttunk más képeket a brazíliai őslakosokról, környezetükről, vizuális motívumaikról, akkor itt felismerhetjük jellegzetes hajviseletüket, ékszereiket, arcfestésüket. A másik képen idősebb férfiak, politikusok láthatók. Megjelenésükből nemcsak korukra, nemükre következtethetünk. Öltözetük, kiegészítőik, hajviseletük a rendezett életet élő polgárt vetíti elénk. Az asztalon nyugvó kezek, az egymástól tartott távolság és a kimért testtartás kommunikációs jelek is. A szereplők státuszát a fényképészek hada is megerősíti. Testükből társadalmi-kulturális vonatkozásokat olvashatunk ki: megjelenésük a társadalmilag elfogadott, döntésképes politikus alakját idézi. A megfigyelt testek egyszerre biológiai és társadalmi-kulturális testek. Biológiai testek, mert hordozzák a kor, a nem, a környezeti változás, az idő jegyeit; mindez tulajdonosuk magánszférájának része. Azonban a megfigyelt emberek a testükkel nem maradtak természetes környezetükben, hanem nyilvánosság elé léptek, így a közösség, amelyben élnek és amely elvárásokat támaszt velük szemben, befolyásolja a megjelenésüket. A test információt hordoz, a testtel közölnek, üzennek nekünk, ami abból is kitűnik, ahogyan – amilyen módszerekkel és aktivitással – figyeljük egymást. Az első kép nézése, a gyerekek nemének megfigyelése a mi kultúránkban akár illetlennek, leselkedésnek is tűnhet. A politikusok képe, öltözete viszont másképp irányítja nézésünket, távolságot tart a biológiai testtől. A befogadó nézése „uralhatja” is a megnézett ember testét. Ha az indián gyerekeket szegénynek, civilizálatlannak látjuk, az idősebb férfiakat pedig hatalmuk teljében lévőknek, az a bennünk élő sztereotípiákból is következik. Korántsem biztos, hogy a képen látott gyerekek gy és férfiak hozzánk, a nézőikhez hasonlóan gondolkoznak saját testükről, önmagukról és a világról, amely g körülveszi őket. A J;sJ A?szEB=áBJaJEJJsá= Ąs aKJEDħC?a C;=@;B;DĕJĬ@; ?s T;sJŀDA ;J. A J;sJCħdEsĕJásEA AĪzŀB a J;JELáBásJ C?DdAĄJ 9ĄBBaB ?DEHdEzZ FĄBdáKB a C;DOasszEDOEA AŀBd TA?LĪHĪsĪdĪJJ aH9 Báz)Z Ąs sz?C8EB?AKs aBAaBCazzáA. A d?AJaJĽHáA8aDZ a Bá=;H;A8;D száCCaB J;JELáBJ <;>ĄH HK>áJ L?s;BD;AZ az ?sAEBaDaFED az EszJáBO Ha8EAED a @;B C;=EHdEz>aJ sa@áJ LáBaszJásĽZ ŀz;D;J;A;J AaFKDA Ąs AŀBdŀDA a FħBħDAED BĄLĬ ?Dd?L?dKáB?s ŀz;D;J;J ?sZ aC;BO B;>;J szJ;H;EJ?F TJĬHH;B áJszĽHJ <;B?HaJEAED A;H;szJŀB. szĕL)Z B;>;J zaLaHJZ H;@JĬzAĪdĬ J;sJAĄF @;B; TJ;B@;s <;BŀB;JĄD J;JELáBJ J;sJ)Z Ąs B;>;J ;=O;d?