Page 207 - Hartai László – Médiaesemény-esettanulmányok

4. Szexbotrányok 205 az ELTE informatika-könyvtár szakos hallgatója, akiről a média hamar kideríti, hogy 1996-ban egyszer már büntettek erőszakos közösülés miatt, 2004-ben pedig szemérem elleni erőszak ügyében folyt ellene nyomozás. A következő hetekben, hónapokban számos korábbi gólyatáborban történt tűr- hetetlen esetről, köztük több megerőszakolásról számol be a hírmédia. Az ELTE felismeri, hogy az egyre dagadó botrány centrumába került Az egyetem vezetése intézkedik, kommunikációs igazgatója napokon át a hírstúdiók vendége A fegyelmi vizsgálatok és felfüggesztések eredménye HÖK-vezetők hallgatói jogviszonyának megszüntetése, a gólyatáborokkal kapcsolatos szigorúbb szabályozás elrendelése Hetekig beszédtéma a nyilvánosságban a Class FM műsorvezetőinek kínos élcelő- dése az ügy apropóján Sebestyén Balázs, Rákóczi Ferenc és Vadon János, illetve a csatorna ezért később elnézést kér. Az oktatási jogok biztosa vizsgálatot indít az egyetemi gólyatáborokban történt erőszakos cselekmények miatt, Balog Zoltán, az illetékes szakminiszter ígéretet tesz, hogy ha szükséges, a kormány a büntető tör- vénykönyv szigorítását kezdeményezi (a büntető törvénykönyvben szigorúbb mi- nősítéssel büntetnék, ha valaki oktatási intézményben, illetve intézmény által szer- vezett programon követ el nemi erőszakot). Az ellenzéki párt volt minisztere, Hiller István abban látja a probléma okát, hogy a kormány rengeteg pénzt vett el a felsőoktatástól. („Egyszerűen nem marad ember, meg nem marad fgyelem arra, hogy például az ilyen rendezvényekre, mint a gólyatábor, az egyetem is oda tudjon fgyelni.”) A nők elleni erőszak súlyos kérdéséről számosan cikkeznek, az elektro- nikus média a gólyatábori esetek apropóján, de már általánosabb kontextusban foglalkozik a témával. A parlament törvénymódosítást készít elő, miszerint a gó- lyatáborokat nem szervezhetik a Hallgatói Önkormányzatok, kizárólag külsős cégek Fél év múlva a sértett megszólal, mélyinterjút készít vele a hvg.hu. Az ügy morális pánikként robban, látszólag akként is működik, de csak részben végzi úgy. Az oktatási ombudsman vizsgálata tényszerűen bizonyítja, hogy a szexuális visz- szaélések rendszeres velejárói a gólyatáboroknak Ezúttal nem mesterségesen gene- rált, „médiatudatos” pánikról van szó, hanem olyasmiről, aminek kapcsán a média nem gerjesztője a pániknak, sőt az elvárhatónál némileg halványabban tematizálja a közbeszédet 4.2.1. Gólyatáborbotrány = HÖK-botrány? Médiaismereti szemszögből több nézőpontból is tanulságos és egyben az eddig tár- gyalt eseteknél jóval nehezebben átlátható a gólyatáborügy (amely a már többször idézett Lull–Hinerman-i botrányjellemzőknek és tipológiának mindenben meg- felel) Részben azért, mert a pszichodrámabotrányra pillanatok alatt ráépül három, egymást részben átfedő, részben egymással nem érintkező és nem is rokonítható botrány (ELTE, HÖK, Class FM). Ezek azonban – kivéve a botrány HÖK-vonu- latát – nem mindenben mutatják az intézményi botrányok sajátosságait A magyar-