Page 272 - Hartai László – Médiaesemény-esettanulmányok
P. 272
270 Médiaesemény-esettanulmányok akkor erős egyéniségek harca is, ahol igazi dicsőség csak keveseknek jut, miköz- ben a többiek ugyanannyi áldozatot hoznak a sikerért A média Armstrong magán- életét is a nyilvánosságba emelte, hiszen a sportoló válása után ismert nőkkel került kapcsolatba (az énekes Sheryl Crow-t a színésznő Ashley Olsen és Kate Hudson követte), így a narratívák része volt a románc, és természetesen a jótékony- ság is (a Livestrong alapítvánnyal kapcsolatos történetekben) Az Armstrong-ügy tehát minden szempontból ideális a média számára Egy- fajta igazi befejezhetetlen valóságshow-ként működik, amely rendkívüli módon építhet a globális közönség felhalmozott kulturális tőkéjére. 5.5.4. A hübrisz anatómiája – egy dokumentumflm küzdelme az „igazi” Armstrong-narratíváért Az eddigiekben kizárólag a szűkebb értelemben vett médiaszövegek segítségé- vel tanulmányoztuk a média működésmódját. Most egy dokumentumflmmel, Az Armstrong-hazugsággal azt mutatjuk be, hogy a botrányos ügyek médiarepre- zentációjában, az események narratív értelmezéséért folyó nyilvánosságban zajló küzdelemben hogyan játszik olykor fontos szerepet egy zárt szöveg, egy mű, vagy- is nem egymásra épülő, egymást kiegészítő szövegek vagy műsorok sorozata. Alex Gibney 2009-ben kezdett flmet forgatni Lance Armstrongról. A rendezőt az izgatta, hogy a hét Tour-győzelem után 2005-ben visszavonult szupersztár miért tért vissza sikerei (vagy tán bűnei?) helyszínére. Mi indítja arra, hogy majd negy- ven évesen újra belevágjon? Hogyan képzelhette, hogy még egyszer sikerül? Armstrong nem tudta megnyerni 2009-ben a Tourt, de a dobogóra állhatott. Har- madik lett, ám ez is szinte csodaszámba ment azok után, ahogy a verseny alakult A rendező azonban nem fejezte be a flmet. Félretette az anyagot, és csak három évvel később folytatta, amikor a tudomására jutott, hogy Armstrong beszélni fog Oprah Winfrey műsorában. Gibney több mint kétórás, mégis lendületes doku- 15 mentumflmje rengeteg archív anyagot mozgat meg a korai felvételektől a rákmű- téteken, a rehabilitáción, a versenyeken, a sajtótájékoztatók egyre élesebb dopping- vádjain át az Oprah műsorában látható beismerésig. Meg akarja érteni ezt a már-már nem emberi léptékű embert anélkül, hogy elveszne a doppingnyomozás 15 Oprah Winfrey „[már] diákévei alatt újságíróként dogozott, aztán rádió- és televízió-riporterként 1984-ben Chicagóban egy talk-show háziasszonya lett, és innentől nem volt megállás. A műsor neki köszönhetően a nézett- ségi listán az utolsó helyről néhány hónap alatt az elsőre ugrott. A sikert látva a műsort Oprah Winfrey Show-ra keresztelték át, s negyedszázadon át sugározták minden héten. Oprah szédítő gyorsasággal jutott országos, majd világhírnévhez az addig fehér férfiak által uralt műfajban. A kritika elsősorban közérthető nyelvezetét, őszinte kíváncsiságát dicsérte, erényei közé sorolták néha kicsit vaskos humorát is, de mindenekelőtt empátiáját, amely- lyel interjúalanyaihoz viszonyult. Ő teremtette meg a »gyóntató televíziózást«, vendégeinek történetét sokszor megkönnyezte, a vele szemben ülők olyat is elmondtak a nyilvánosság előtt, amit maguk sem gondoltak volna.
   267   268   269   270   271   272   273   274   275   276   277