Page 276 - Hartai László – Médiaesemény-esettanulmányok

274 Médiaesemény-esettanulmányok Alex Gibney dokumentumflmje – látszólag hasonlóan a hírmédia szövegeihez – javaslatot tesz az Armstrong-ügy értelmezési keretére Két fontos különbség van azonban. Egyrészt a „Gibney frame-et” fel kell ismerni, azt sem a cím, sem vala- miféle lead vagy kóda nem fogalmazza meg, másrészt a rendező nem állítja, hogy a történetnek az általa javasolt volna az elsődleges jelentése. Narratív és retorikai eszközökkel azon dolgozik, hogy értelmezési javaslatát hitelesnek és lényeginek érezze a néző, de azt nem állítja, hogy megfejtette volna azt az Armstrong-rejtélyt, amelyhez ma már nemcsak a médiának, de az irodalomnak és a flmművészetnek is van hozzászólni valója 5.5.5. A média ezúttal nem hirdet ítéletet A Pistorius-ügy is egy tragédiába torkolló csodálatos sportkarrier története, amely- ben szintén alapvető a betegséggel való sikeres szembeszállás, az akaraterő mo- tívuma A gyilkossá váló paralimpikon históriája azonban – bármilyen feszült és követhető is a médiában a tárgyalótermi pszichodráma – másféle kihívás a médiá- nak, mint az Armstrong-ügy Szokatlan, előre megjósolhatatlan sztárbotrány egy 16 olyan országból, amelyben az apartheid után húsz évvel is a faji megkülönbözte- tés problémája kontextualizálja az ügyet „A futó szabadlábon védekezik »Az óvadéka nagysága is mutatja, hogy ha gazdag vagy és fehér, akkor sok mindent megengedhetsz magadnak, ami másnak nem járna« – mondta a hvg hu-nak Búr Gábor történész. (…) [A] per legfeljebb arra jó, hogy elvonja a fgyelmet a mélyszegénység és a súlyos társadalmi egyenlőtlenségek kérdéséről. [T]anulságos lehet, ahogyan a mindennapi erőszaktól szenvedő társadalom az erőszakot gyakorló, a saját barátnőjét szitává lövő ember ítéle- tére reagál »Ha felmentenék vagy enyhe ítéletet kapna, az nyilván növelné az iránta érzett ellen- szenvet, de nem lenne nagy paláver belőle. Rajongóit azonban nagyon felbőszítené, ha bűnösnek találnák, és hosszú börtönbüntetésre ítélnék« – jósolta Búr Gábor.” (JózanParaszt, 2014 03 03 ) „Lenyűgöző életpályát futott be a 66 éves Thokozile Matilda Masipa, akinek a kezében van Oscar Pistorius sorsa. Kemény kézben. A híres-hírhedt nyomornegyedből, Sowetóból származik. Tízen voltak testvérek, öten közülük gyerekkorukban meghaltak, egyik fvérét pedig leszúrták. Kis- lány korában gyakran küldték »őrségbe«. Miközben nagyszülei a kis házban illegálisan sört főz- tek, Thokozile Matilda Masipának azt kellett fgyelnie, hogy nem jönnek-e arra a rendőrök. Most viszont az egész világ Thokozile Matilda Masipát fgyeli, a 66 éves fekete bőrű asszony ugyanis Oscar Pistorius büntetőperének a bírája. Jó két évtizeddel az apartheid rendszer bukása után egy fekete nő dönt egy fehér férf sorsáról. Méghozzá nem egy hétköznapi vádlottról, ha- nem egy sztárról, Dél-Afrika eddig nemzeti büszkeségének tekintett paralimpikonról Negyed- századdal ezelőtt kevesen gondolták, hogy ez valaha bekövetkezhet. (…) Miközben a Pistorius- pert óriási médiafelhajtás kísérte, Masipa a kezdetektől azt hangoztatta, hogy ő nem kezeli kü- lönleges esetként az ügyet 16 A bíróság döntése szerint a pert élőben közvetítheti a rádió és a televízió.