Page 280 - Hartai László – Médiaesemény-esettanulmányok

278 Médiaesemény-esettanulmányok 5.6.1. Egy politikailag artikulált médiabotrány, amelynek a médiaórán a helye – avagy az ózdi közkutak ügye Nézzünk ezek után röviden egy közelmúltbeli, a 2013 év nyári napjaiban komoly felzúdulást keltő, politikailag artikulált médiabotrányt, az ózdi közkutakból véte- lezhető víz korlátozásának ügyét. A médiatanár természetesen tudja, hogy Ózd nem egyszerűen egy a magyar- országi kisvárosok közül, Ózd szimbólum. A túlméretezett szocialista iparosítás egyik fellegvára, a vasgyárváros, amelynek sorsát – s azon keresztül a rendszer- váltás történetének alig túlbecsülhetően fontos szeletét – mutatta be a magyar dokumentumflm egyik legnagyobb vállalkozása, Almási Tamás tíz éven át készí- tett, nyolcrészes ózdi sorozata „Nincs külön város. A város a gyár” – mondja 19 Almási Ózdról. Márpedig a gyár az enyészeté, a gyárnak vége. A vasgyári dolgo- zóknak épült Hétes-telepi, hajdani szociális bérlakásokat régóta kizárólag a romák lakják. Ózd elhíresült városszéli romagettójában flmesek kezdtek segítő-fejlesztő programba az ezredforduló tájékán. A Bódis Kriszta író-rendező nevéhez fűződő projekt eredményeként Hétesen fürdőház épült. 20 „Bódis Kriszta író-rendező alapítványának köszönhetően átalakulóban van Ózd egykori le- pusztult gettónegyede, a Hétes-telep. A héten átadott új fürdőház nagy kincs a telepen élő cigány családoknak: végre nem a közkútról kell hordaniuk a vizet, ha mosni vagy fürödni akarnak A lepusztult, romos épületet a helyiek állították helyre Modern gépekkel felszerelt mosóhelyi- ség, két zuhanykabin, két illemhely, egy szociális iroda és egy foglalkoztató-oktató terem, amit az 50 négyzetméteres új épületrész magában rejt. Az ózdi Hétes-telep 400 lakójának ez a bő- vített vizesblokk biztosít majd 21. századi tisztálkodási lehetőséget. A fejlesztés az író-rendező Bódis Kriszta vezette Van Helyed Alapítvány segítségével valósul meg.” (hvg.hu, 2011 12 10 ) Az ózdi közkutak szűkítése-elzárása ügyéből – mint számos más médiabotrányból – szinte semmi nem érthető, ha a fentiekben vázolt kontextus a befogadó előtt tel- jesen ismeretlen. Ezért a médiatanár első lépésben nem is az „Ügy” médiarepre- zentációjával foglalkozik, hanem a Gyár életéről és agóniájáról mutat anyagokat. Almási Ózd-sorozata és a nagyszerű fotós, Benkő Imre képei (Benkő 25 éven át, 1987–2012-ig fényképezte az ózdi gyárvilágot) segítik az erős érzelmi bevonódást, ami felkeltheti a tanulók kíváncsiságát, érdeklődését. 21 19 „Almási Tamás sorozata 1987-től kezdve egy évtizeden keresztül követi Ózdon a kohászat, a város és az ózdi munkások sorsát A rendszerváltás oly sokat vitatott folyamatát a magukra hagyott, cselekvésképtelenségbe szorított ózdiak tapasztalatain keresztül mutatja meg, akik az őket körülvevő viszonyok kritikáját – és ezzel a reményt – továbbra sem adják fel.” (Részlet a Helyzet Műhely ajánlójából, https://helyzet.wordpress.com/ozd/) 20 A fürdőház ügyének fontos szerepe volt az ózdi kutak ügyében, de ez a felületes és kizárólag a nagypolitika szereplőinek lépéseit figyelő hírmédiának elkerülte a figyelmét. 21 Természetesen egészen más a helyzet egy ózdi vagy Ózd környéki iskolában, ott a dolgoknak más hang- súlya van