Page 282 - Hartai László – Médiaesemény-esettanulmányok

280 Médiaesemény-esettanulmányok A címmel és a képaláírással önmagában is konstruálható értelmezési keret Mivel az előző képen látható, műanyag vödröket cipelő nő és kislány egyértelműen nem vádolható felelőtlen vízpocsékolással, a kép és a képaláírás között erős értelmezési feszültség, ellentmondás épül fel. A kép erősebb emocionális hatásánál fogva fe- lülírja a szöveg jelentését, vagyis a szerkesztőség ezzel a kép-szöveg montázzsal megkérdőjelezi az önkormányzat döntését. A médiatanár nem foglalkozik tehát azzal, hogy jogos volt-e az önkormányzat döntése Arra vezeti rá a diákokat, hogyan konstruál jelentést a szöveg Lássunk erre az ózdi eset médiareprezentációjából néhány további tanulságos példát Az ózdi vízkorlátozás médiabotránya 2013. augusztus 4-én kezdődött, és nagy- jából egy hét alatt futott le. A történtek szűkszavú összefoglalása szerint az ön- kormányzat a nyár közepén 27 közkutat megszüntetett, 62 kúton pedig jelentősen csökkentette a víznyomást. Az intézkedést a hivatal az irreálisan nagy, „pazarló” vízfogyasztással indokolta, amely évről évre tízmilliós terhet ró a városra. Mivel a megszüntetett vagy szűkített kutak nagy része a vezetékes ivóvízzel nem ellátott cigánytelepeken volt, ahol a lakosság kizárólag ezekről a kutakról biztosíthatta az élethez szükséges vizet, a nyári hőségben végrehajtott intézkedés óriási felhábo- rodást keltett. A parlamenti és önkormányzati választásokat megelőző nyáron az ellenzéki pártok politikusai közül többen személyesen is felkeresték a várost Az ügyről tudósított a BBC budapesti tudósítója, humanitárius katasztrófát és a ki- sebbség elleni erőszakot emlegetve elítélő szellemben nyilatkozott a történtekről a Nemzetközi Hinduizmus Társaság elnöke és több nyugati politikus. Végül a rend- kívül magas napi átlaghőmérsékletre és a fertőzésveszélyre tekintettel a belügy- miniszter és a katasztrófavédelem kezdeményezésére az önkormányzat átmeneti- leg felfüggesztette a korlátozást Az ügyben ombudsmani vizsgálat indult, amely megállapította, hogy a vízkorlátozás sértette az egészséghez és az egészséges ivó- vízhez való jogot, illetve származáson alapuló hátrányos megkülönböztetéshez ve- zetett Ez a leírás – bár tényszerűen megfelel a történteknek – keveset mond a média- botrány lényegéről, vagyis azokról a politikával erősen átitatott narratívákról, ér- telmezési keretekről, amelyek azon az augusztusi héten intenzív küzdelmet foly- tattak egymással a nyilvánosságban azért, hogy a közönség számára értelmezzék az eseményeket. Attól függően, hogy a közönség milyen forrásból tájékozódott, a történtek lényegét akár egymást kizáró módon vagy más és más szempontból is láthatta: a) Elfogadhatatlan, hogy míg a többség fzet a vízért, mások ingyen és pazarlóan használják a közvagyont. b) Nincs komolyabb probléma, az ivóvízellátás biztosított, jogsértés nem történt. c) Ózdon a közkutak szűkítésével és elzárásával az írott és az íratlan normákat is megszegték. d) Az ellenzéki politikusok humanitárius katasztrófától védték meg a roma kisebb- séget.