Page 72 - Kósa Éva – Médiaszocializáció
P. 72
70 Médiaszocializáció A hétvégi tévézési szokások jelentősen eltérnek a hétköznapiaktól, mindhárom kor- csoport esetében. Mind mértékükben, mind mintázatukban nagyon különböző gör- békkel ábrázolhatjuk ezeket, különösen a fatalabb csoportoknál, ahol a görbe alak- ja leginkább a kis herceg pilótájának első rajzaira, a felnőttek által kalapnak vélt, ám valójában egy élő elefántot lenyelt és azt éppen emésztő kígyóra emlékeztet (10. ábra). Reggel 8 és 9 óra között hétvégenként a legfatalabbak közel egyharmada, a 8–12 éveseknek pedig több mint egynegyede tévézik. A kicsiknél a reggeli csúcsérték alig marad el az esti főműsoridőstől: a 4 és 7 év közöttieknél a hétvége reggel ugyan- úgy kiemelt idősávnak számít, mint a felnőtteknél az este 7 óra utáni szakasz. A 8–12 évesek esetében a reggeli és az esti csúcsok között azért nagyobb különb- séget látunk (az estiek javára), de a reggel még náluk is kiemelt szereppel bír. A 13– 17 évesek esetében ez már nem mondható el, csupán 8,5%-uk kapcsolja be hétvé- genként reggel a tévét, ami a hétköznapokhoz képest több, de akár a náluk fatalabbakhoz, akár az idősebbekhez viszonyítva is a legalacsonyabb arány. A mintázat egyébként egyik csoport esetében sem változott az évek során, csak a napközbeni „horpadás” mértéke lett kisebb a 13 évnél fatalabbak esetében, azaz az ebbe a korosztályba tartozó gyerekek hétvégi napközbeni tévézési kedve megnőtt. A 13–17 évesek tévézési szintje a teljes napot tekintve hétvégén is csökkent. Ez alól kivételt csak a késő esti órák jelentenek, ahol növekedés látszik. A nyári hónapokban, a szünidőben a napi görbék alakja hét közben is az év töb- bi részének hétvégi adatait idézi: az iskolaszünet idején a gyerekek hét közbeni és hétvégi tévézési szokásai alig mutatnak különbségeket. A 13 év felettiek és a náluk fatalabbak közti eltérő szokások (reggel és napközben sokkal kevésbé intenzív té- vézés) nyáron is ugyanúgy észlelhetők. Ha a 2014-es év hétköznapi és hétvégi görbéit más aspektusból, a nyári és nem nyári hónapokat összevetve vizsgáljuk, az is láthatóvá válik, hogy hét közben a ki- csiknél a reggeli felkelés utáni tévézés nyáron valamivel későbbre tolódik, napköz- ben nagyjából kétszer annyian néznek tévét, mint az év többi részévben, viszont a főműsoridős tévézési ráta jelentősen elmarad az év többi részéhez képest. Nyáron az esti csúcsérték csaknem 30%-kal alacsonyabb. Hétvégén a 4–7 évesek nyáron egész nap sokkal kevesebbet néznek tévét, mint más évszakokban. A középső korcsoportnál a hétköznapokon a legkisebbekhez nagyon hasonló tendenciákat látunk, ám náluk a főműsoridőben már kisebb a nyári hónapokban tapasztalható visszaesés, és hétvégén sem csökken akkora mértékben a tévézési kedv, mint a 7 év alattiaknál. A 13–17 éves korosztály tagjai a szünetben hétköznapokon napközben többet tévéznek, mint az iskolai hónapokban, ám a hétvégi szabadidejüket már kevésbé szánják erre a tevékenységre: szombaton és vasárnap egész nap alacsonyabb a tévé- zési kedv nyáron, mint máskor. A késő esti órákban a televíziónézés szintje egyik csoportnál sem mutat különb- séget nyáron a többi hónaphoz képest.