Page 67 - Kósa Éva – Médiaszocializáció

sági ágnes – Bálint Éva: Gyerekek a tévéképernyők előtt 65 3.2. A DVD/videó szerepe A Nielsen Közönségmérés műszerei azonosítani tudják, hogy a tévékészülék milyen forrásból nyeri a képernyőre kerülő tartalmat, azaz érzékelik, hogy a jel televíziós sugárzás révén (földi adón, műholdon, esetleg kábelen továbbítva) érkezik-e vagy a DVD-/videóbemeneten keresztül. A tévékészülék-használatot a mérőműszer akkor is rögzíti, ha a tartalom egy külsőleg csatlakoztatott lejátszóról érkezik, és a mérés- ben ezt úgy tekintik, mintha egy önálló csatornáról volna szó. Ugyanebbe a kate- góriába kerül be minden egyéb képernyőhasználat is, így például a videojátékok használata is. Amikor a DVD-/videókategória közönségaránya magas, az jelezhet egyrészt kínálati problémát, mivel a néző olyan tartalmat keres, amely a valós időben elér he- tő műsoroknál jobban érdekli, másrészt a gyerekek esetében egy, a szülő által job ban kontrollált környezetet, amelyben szívesebben hagyják magukra a tévéző gyer- mekeket A képernyők előtt töltött időnek átlagosan 5,5%-át tette ki a 2014-es évben az ilyen, nem televíziós forrásból eredő tartalmak nézése. Ez, ahogy majd a csatorna- rangsorok esetében is látható lesz, igen előkelő helyezést biztosít e kategória számá- ra. A gyerekek körében a tizenévesek esetében bizonyos idősávokban akár az átlag- nak több mint kétszeresét tette ki az így eltöltött idő, és így a DVD-/videókategória minden gyermekkorosztályban és minden napszakban bejutott a 10 legnézettebb adó közé. Reggel és a napközbeni sávokban nagyobb, főműsoridőben kisebb részét képezte a napi képernyőhasználatnak. Fontos megemlítenünk, hogy ebben a kategóriában szerepel a videojátékokra szánt idő is, így nem meglepő, hogy a legmagasabb használati arányokat a 13–17 éves fúk körében mérte a Nielsen: 2014-ben ez a csoport a 9 és 16 óra között a tévé előtt töltött idejének 13,4%-át szánta erre a tevékenységre, míg a lányoknál ez az érték csak 5,3% volt. Bár erre jelenleg nincs részletes adatunk, de valószínűsíthető, hogy míg a lányoknál ez az arány inkább tényleges műsorfogyasztást, addig a fúk- nál jelentkező többlet inkább játékot takart. 3.3. Időeltolásos nézés A tévéműsorok nem élőben, hanem késleltetve történő nézése Magyarországon kö- rülbelül a tévénézési idő 1%-át teszi ki. Az ilyen jellegű nézés (az angol terminoló- gia szerint „time­shifted viewing”) nagy része még a sugárzás napján megtörténik, és három napon belül lezajlik a teljes visszanézés összesen 90%-a. Ami a gyerekcsoportokat illeti, ez a típusú tévézés inkább az idősebbeket, a 13, de még inkább a 15 év felettieket jellemzi, és közülük is inkább a lányokat. Mivel ez a fajta tévézés eszköz- és előfzetésicsomag-függő és viszonylag költségigényes, így a leggyakrabban a magas státuszú nagyvárosi és budapesti háztartásokban élő fatalok esetében detektálható.