Page 7 - A médiáról neked, 2. rész

5 a felmentést a tornaóra alól. Jó trükk, gondolta az igazgató úr, ezért amikor a következő évben Kovács tanár úr szülinapi meglepetésként október 6-án Skype-on felhívta a nemzetközi űrállomáson Peggy Whitsont, aki az első női parancsnokként éppen akkor teljesített szolgálatot, jó előre kikötötte, hogy másnap egyetlen gyerek sem kaphat felmentést a tanulás alól arra hivatkozva, hogy még mindig szédül a súlytalanságban lebegő Peggyre gondolva… Idén is eljött hát az október 6-a. A gyerekek már alig bírtak magukkal. Elképzelni is alig tudták, ezúttal vajon mit talál ki Kovács tanár úr. Reggel mindenki sietve indult iskolába. Aki máskor hosszú percekig szöszmötölt az öltözködéssel, most egy perc alatt készen volt. Aki a reggelijét a tévé előtt ülve szokta majszolni a főzőműsort bámulva, most a konyhában tömte magába az egészet. Aki ébredés után az új üzeneteket szokta olvasni a mobilján, most az ajtóból rohant vissza a telefonjáért, mert majdnem otthon hagyta, annyira sietett a suliba. Huszonnyolc izgatott diák várta Kovács tanár urat október 6-án az osztályteremben. Félregombolt ingben, lekvárbajusszal, és mit sem tudva az aznap reggeli üzenetekről. Kovács tanár úr azonban nem volt sehol. Lassan becsengettek. A folyosókról eltűntek a gyerekek, a tanári szoba is elcsendesült, a földszintről viszont felhallatszott, ahogy Móricz tanárnő elkezdi énekeltetni az énekkarosokkal a Tavaszi szél vizet áraszt című népdalt. Na, ekkor csukta be a cések ajtaját Anna, és fordult szomorúan a többiek felé: – Biztosan beteg lett. És még hozzátette: – Be kell mennünk az igazgatóhoz szólni, hogy nincs velünk felnőtt. De abban a pillanatban, hogy ezt kimondta, bekapcsolódott a projektor, és a digitális táblán először halványan, majd egyre élesebben kirajzolódott egy Youtube-oldal, és azon Kovács tanár úr arca. És mindenki szájtátva figyelt, mert egyszer csak elindult a lejátszás. – Sziasztok! Ha ezt az üzenetet látjátok, akkor nagy bajban vagyok – szólalt meg a felvételen az osztályfőnök komoly hangon. – Megpróbáltam egy különleges születésnapi ajándékot szerezni nektek, de sajnos rosszul sültek el a dolgok, és most fogságban tartanak ezek a banditák, akikről azt hittem, hogy jó szándékú nyúltenyésztők. Tévedtem! Kegyetlen emberek, és igazából nyulaik sincsenek. Ráadásul csak akkor hajlandók szabadon engedni, ha azt a titkos… sssrrsrarar… amit a múltkori médiaórán… krrrrsararararhhhhh… mert a könyvben… hhhrrrsarararar… ne felejtsétek, hogy veszélyes, mert… hhhhrrsarara… és a tévében… hhrririsararrrbbrarashhhhh… A videofelvétel a végén már teljesen zavaros volt, és a kép meg a hang is elment, de a gyerekek még hosszú percekig döbbent arccal meredtek a táblára. Aztán hirtelen mindenki elkezdett egymás szavába vágva