Page 213 - Hartai László – Médiaesemény-esettanulmányok
P. 213
4. Szexbotrányok 211 esetben növelték bizonyos körülmények. Az, hogy az áldozat nem az elkövető csa- ládi környezetéhez tartozott, az ismerős, mégis szokatlan gólyatábori környezet (gondoljunk a „közelség” hírértéknövelő szerepére), a feljelentés és a gyors elfo- gás, a tettes médiaközeli foglalkozása együttesen már abba a sávba tolta az ügyet, amire a médiának „rá kellett mozdulnia”. Mégis – részben a gólyatáborral kap- csolatos sztereotípiák miatt, részben az áldozat anonimitása miatt – nem volt egy- szerű az esetet egyedi-személyes elbeszélésként megfogalmazni. Az ügy abban a formában, ahogyan megtörtént, önmagában túl „egyszerűnek” és túl „közhelyes- nek” tűnt a média számára (ebből a megközelítésből kiindulva hibáztak a Class FM egyébként vérprof műsorvezetői). Ahhoz, hogy napirenden tartsák, hogy abból médiabotrány legyen, további eseményekre volt szükség. Az ügy erősen rongálta az ország első egyetemének a tavalyi listabotrány miatt már amúgy is erősen meg- tépázott image-ét (az egyetem belső vizsgálata akkoriban nem nevezett meg konk- rét felelőst, intézkedési terv is csak az adatvédelmi szigorításokról készült). 4.32., 4.33. kép: K Sándor Szilárdról a Facebook-oldaláról kerülnek ki a képek a médiába (A Fonyódi Járásbíróság 2015. június 3-án első fokon hét és fél év börtönbüntetésre ítélte a férft.) A friss botrány szülte kapkodás miatt az ELTE az első napokban több súlyos kom- 38 munikációs hibát is elkövetett A fonyódligeti események nyilvánosságra kerü- lése miatt a gólyatáborokkal kapcsolatban számos disznóság azonnal a felszínre dére, az elítélések száma folyamatos csökkenés mellett kb a hatodára, aránya pedig kb a felére csökkent 2007-ben a hivatalos adatok szerint Magyarországon 125 nemi erőszak miatti feljelentést regisztráltak, ami nyilvánvalóan töredéke a megtörtént eseteknek.” (Forrás: http://nokjoga.hu/alapinformaciok/statisztikak). 38 Visszatetsző volt az első közleményben, hogy a gólyatábor „szervezett programjaitól függet lenül történt az a nemi erőszak”, mert „csípőből” mindennemű szervezeti felelősség elhárításának tűnt, de szerencsétlen volt a dékán megfogalmazása is, amikor arról beszélt, hogy „felvettük az áldozat-kislánnyal a kapcsolatot és próbáltuk megnyugtatni”. Az egyetem az ősz folyamán több ízben is nyilvánosan bírálja a sajtót, hol egyes írásokat és szer- kesztőségeket, hol pedig a félrevezető híreszteléseket terjesztő médiát általánosságban. Az ELTE BTK dékánja a Heti Válasz írására reagálva közleményében kijelenti, hogy „nem kellene a sajtóban megsérteni és megalázni a