Page 214 - Hartai László – Médiaesemény-esettanulmányok

212 Médiaesemény-esettanulmányok került (illetve felidéződött). Úgy tűnhetett tehát, hogy a média ezekből az elemek- ből fel fogja építeni azokat az értelmezési kereteket, amelyekben az események összefüggő narratívaként megvitathatóak lesznek a nyilvánosságban. A működőképes frame-building megkonstruálása közben azonban a szerkesz- tőségek váratlan nehézségbe ütköztek. Hirtelen túl sokszálúvá, szerteágazóvá, bonyolulttá vált az ügy, különösen annak a hallgatói önkormányzatokkal kapcsolatos aspektusa Márpedig az világosan lát- szott, hogy a gólyatáborbotrány menthetetlenül összekapcsolódik a HÖK-temati- kával, a HÖK-ök mint gólyatábor-szervezők szerepe megkerülhetetlenné válik a történetben Csakhogy a HÖK-világ a nyilvánosság számára szinte szétszálazha- tatlanul bonyolult. Szervezetileg kívülről áttekinthetetlen, a rövidítések a cam- pusokon túl ismeretlenek, a vezetők fatal, többnyire – legalábbis látszólag – „múlt nélküli” emberek. Az alig egy évvel azelőtti, méretessé dagadó listabotrány köz- vetlenül már nem kapcsolható a fonyódligeti időszak HÖK-vezetőihez. A „jobbikos szál” az ELTE Bölcsészettudományi Karához kötődött, a fonyódligeti és a jogi kari esetek más karokhoz, ahol ez a politikai összefonódás nincs, nem látszik, vagy nem bizonyítható. Túl sok az ügy, túl sok a lehetséges szereplő, a lehetséges szál, miközben nincs magja az egyre szétesőbb sztorinak. Az egyes – narratív szempontból csak tematikai rokonságban lévő, valójában nem összekapcsolódó – ügyek bizonyos pontjain megjelenik ugyan a hírmédiában a jól ismert, „politikai- lag determinált” értelmezési harc, de erre az önkormányzati választások, majd a kormánypártot váratlanul nehéz helyzetbe hozó utcai tüntetések („internetadó”) közegében a média is csak félszívvel fgyel oda. „Regulázás? A gólyatábori erőszakról szóló diskurzusba a Magyar Nemzet újabb hírt dobott be a minap: a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) jelentéstervezetére hivatkozva azt írta, hogy a hivatal a HÖK jogosítványainak szűkítését, a hallgatói önszerveződés szigorúbb szabályozását javasolja a kormánynak. A lapunknak a Kehi által is megerősített elképzelés három főben maximalizálná a hallgatói delegáltak számát az egyetemek legfőbb döntéshozó tes tületében, a szenátusban, ren- deletben egységesítené a HÖK-ök költségvetési támogatását, működési feltételeit, és azt is tör- vénybe foglalnák, hogy a kancellár, illetve a rektor felel a HÖK-ök legalább kétévenkénti ellen- őrzéséért. A javaslat napvilágra kerülésének időzítéséből többen arra következtetnek, hogy a kormány az ellenséges közhangulatot meglovagolva vágná vissza a hallgatók érdekképviseleti potenciálját Körösparti Péter, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) elnöke szokatlanul éles közleményben vágott vissza, szerinte a Kehi javaslata „pártállamot idéző”, a hivatalnak pedig nem feladata a szenátusi összetétel vizsgálata.” (Magyar Narancs, 2014 09 18 ) Hallgatói Önkormányzatok tagjait, és nem kellene, hogy a sajtóban az a kép alakuljon ki az egyetemistákról, hogy csak buliznak és isznak, trágár nótákat énekelnek, korruptak és politikailag befolyásoltak”.