Page 216 - Hartai László – Médiaesemény-esettanulmányok

214 Médiaesemény-esettanulmányok Két hónappal ezelőtt egy lány, akit a cikkben Mirának neveztünk, elmesélte, hogyan vált tavaly szexuális erőszak áldozatává egy budapesti egyetem jogi karának gólyatáborában, és hogyan tussolták el a szervezők a bűncselekményt. Az ELTE még aznap magára ismert, és belső vizsgá- latot indított, melynek végén többek között két, a tábort szervező hallgatót kirúgott. Mira története azonban másfajta hatást is kiváltott A példáját követve több áldozat és szemtanú is jelentkezett az Indexnél, hogy ők is elmeséljék, ami velük vagy társukkal történt a gólyatábor- ban. Vagy éppen az intézményük falai között, mondjuk egy tanári szobában.” (Index, 2014 12 16 ) A gólyatábor–HÖK-botrány ugyan látszólag leírható a régi típusú morálispánik- elmélet keretein belül, mivel jellemzi az érintettség, az ellenségesség, a konszen- zus, az aránytalanság és az illékonyság, de legalább annyira illusztrálja a média megszokott, természetes működési módját, amely „mindennap igyekszik megtöl- teni a vitákhoz szükséges morális pánikgépezetét a napi szenzációval” – s ennyi- ben inkább az új típusú morális pánikokat idézi A botrány azonban atipikus, amennyiben nem tekinthető az elit által „felülről” gerjesztettnek, de nem is rezo- nál semmilyen, az emberek körében tapasztalható tömeges rémületre vagy a tár- sadalmat átható erős szorongásra, mint az „alulról induló” morális pánikok, és va- lamely érdekcsoport tudatos akciójaként sem azonosítható (vagyis nem „középről” indított) Valójában az ombudsmani jelentés fényében látszik tisztán, hogy ez az ügy csak látszólag morális pánik, ténylegesen nem pánikról van szó, hanem olyan súlyos társadalmi és intézményi problémák bonyolult halmazáról, amelyben a média szerepe éppen nem a pánikkeltés, hanem sokkal inkább a feltárás és a társa- dalmi normák újragondol(tat)ása A médiaérdeklődés nyomán egy ideig fokozódik a társadalmi érdeklődés a gó- lyatáborok iránt az ott zajló deviáns cselekmények miatt Az elfogadhatatlan visel- kedést a közvélemény a médiából nyert információk alapján a táborok szervezői- hez, különösen a Hallgatói Önkormányzatok vezetőihez és aktivistáihoz köti. Az emberek egy része talán túl veszélyesnek kezdi tartani a gólyatáborokat, olyan fer- tőnek, ahova felelősen gondolkodó ember nem engedi a gyerekét, de erre vonatko- zóan nem alakul ki világos társadalmi közmegegyezés Az egyetemi szférába ve- tett bizalom ugyanakkor – legalábbis az ombudsmani jelentés szerint – megrendült A HÖK sajátos mumusként jelenik meg a médiában, olyan csoportok hálózataként, amely elfogadhatatlanul nagy befolyással és hatalommal rendelkezik az egyetemek és főiskolák világában, amely gátlástalan és amorális. A média az újabb és újabb drámai esetekkel intenzíven táplálja azt a közvélekedést, miszerint a HÖK-ök szer- vezte gólyatáborok társadalmi veszélye jelentős. Az érintett egyetem hiába pró- bálja lokalizálni és konkretizálni az esetet, a gólyatáborokban történtek valós tár- sadalmi veszélyt jelentenek („Az egyetemi környezetben bekövetkezett erőszakos cselekmények kihatnak a felsőoktatási élet egészére, hatása azonban túlmutat azon” – állapítja meg az ombudsman), és nyilvánvaló kapcsolatban vannak a csa- ládon belüli erőszakkal és általában a nők kiszolgáltatott helyzetével. A politika