Page 299 - Hartai László – Médiaesemény-esettanulmányok

5. Botrányüzemmódban 297 chodrámabotrány az utóbbi években ritkábban fordult elő (e tekintetben is érdekes a 2007 évi kismacska halála botrány az állatvédelem-botrányok némileg atipikus 24 eseteként) Nem hoztunk szóba néhány olyan ügyet (vagy csak az elméleti összefoglalóban utaltunk rájuk), amelynek médiareprezentációját vizsgálták már – elsősorban a roma kisebbséggel kapcsolatos tragikus ügyeket, az olaszliszkai lincselés ügyét, a Bándy Kata-ügyet vagy a cigánygyilkosságokat, de a diákerőszak médiarepre- zentációjáról is jelent meg tanulmány. A kézirat leadása előtt robbant ki a kapos- vári trafkgyilkosság kapcsán a „Fólia-botrány”, amely jelenleg is tart, de máris tanulságos a nyilvánosságban az események körül zajló értelmezési vita A kötetben kifejezetten törekedtünk arra, hogy a hírmédia szereplőit ne katego- rizáljuk a jobboldali – baloldali/liberális címkék mentén Részben azért, mert ez a címkézés ugyan bizonyos mértékig indokolható a politikai napisajtó és – bármely problematikusnak tűnjön ez sokak számára – a közmédia esetében is, de többnyire működésképtelen a bulvárban és a mainstream kereskedelmi médiában. (Az RTL Klub kormánykritikusabb híradóját nehéz lenne hitelesen egy baloldali/liberális arculatváltás eredményeként láttatni, hiszen a legkevésbé sem az, a vezető online hírportálok is jóval szélesebb politikai spektrumban dolgoznak annál, mint hogy egyszerűen besorolhatók lennének valamely oldal „mé diájaként”.) De óvakodtunk a kategorizációtól azért is, mert a pontatlanul fogalmazó és a médiához keveset értő közbeszéd éppen ezekkel a címkékkel egyszerűsíti le végér- vényesen a jelentésekért folytatott küzdelmet, amely gyakran még azt a meglehe- tősen sajátosan működő hazai nyilvánosságot is jellemzi, amellyel a magyaror- szági média hellyel-közzel, de mégiscsak eleget tesz társadalmi megbízatásának 24 A botrányt esettanulmány formájában feldolgoztuk Mozgókép és médiaismeret 8. (Szeged, Mozaik, 2011) című tankönyvünkben.