Page 423 - James Potter – Médiaműveltség

16. fejezet: Magánszféra 399 A trollkodás „szándékosan lázító, témába nem vágó (off-topic) vagy egyszerűen sötét hozzászólások” elhelyezése blogokon és internetes fórumokon („Trolling for Your Soul”, 2011, 58.). A trollok álnevek mögé rejtik valós személyazonosságukat, amikor trágár hozzászólásaikat elsősorban a maguk és követőik szórakoztatására posztolják. A trollkodás elleni fellépés jegyében a Facebook és más oldalak ra- gaszkodnak ahhoz, hogy az emberek a valódi nevüket használják, és ezek megje- lennek a megjegyzések mellett. A hacktivizmus azt jelenti, hogy hekkelési technikákkal feltörik bizonyos szerve- zetek biztonsági adatbázisait azért, hogy nyilvánosan zsarolhassák, vagy megsem- misítsék az adatbázisokat. Az ilyen hekkerek célja jellemzően valamilyen politikai cél előmozdítása. Talán a legsúlyosabb példája a hacktivizmusnak a kínai kormány hosszú időn keresztül koordinált, vállalkozások és kormányok érzékeny informá- cióinak megszerzésére irányuló próbálkozása volt, hogy aztán a megszerzett in- formációkat e szervezetek akadályozására használják (D’Innocenzio és Collins, 2013, B4.). A rosszindulatú fenyegetések további formáját képezi a személyes használatban levő számítógépek vírusokkal való megfertőzése. A vírus egy apró kódsor (tipiku- san 2-4 kilobyte), amely beilleszti magát egy normál szoftver programjába, gyak- ran .com vagy .exe végződésű fájlkiterjesztésekkel ellátva magát. A vírus kódsora igyekszik elrejteni magát a normál kódsorok között, és látens marad mindaddig, amíg nem aktiválják. Ekkor aztán működésbe lép, és káros tevékenységet fejt ki a számítógépen, törölve a merevlemezen levő programokat. Ha egyszer megfertő- ződtek, a szoftverek programjai gyakran változtatják a méretüket, ahogy a vírus kódsorokat ad a program elejéhez vagy végéhez. Amikor vírustámadás történik, azt vesszük észre, hogy elvesztek vagy megsérültek a programjaink, a merevleme- zeink formázva lettek, és a fájlok címzései elvesztek, így – bár még léteznek – már nem lehet őket megtalálni. A számítógépes vírusok nagyon fertőzőek. A vírusok képesek az írható tárolóesz- közök bármilyen formáját megfertőzni – ideértve a merevlemezeket, foppyleme- zeket, kazettákat, CD-ROM-okat, optikai tárolókat és a memóriák minden fajtáját. Amikor a felhasználó elment egy fertőzött fájt, a vírus is minden alkalommal el- mentésre kerül. Ha ez a fájl bármikor betöltődik egy új számítógépen, a vírus is betöltésre kerül. Ha ez a számítógép egy hálózati kiszolgálóhoz kapcsolódik, a ví- rus is kapcsolódik. Mivel a legtöbb vírus rejtve marad, sok felhasználó nem is sejti, hogy vírusokat terjeszt, egészen addig, amikor már túl késő. A vírus kódja többszörözi magát, és gyorsan terjed, megfertőzve egyre több és több számítógé- pet. A hálózat önmagában nem feltétlenül válik fertőzötté, ehelyett inkább a víru- sok hordozójaként működik, megfertőzve minden számítógépet, amely a hálózatra aktuálisan csatlakoztatva van, és azokat is, amelyek eztán lépnek be.