Page 418 - James Potter – Médiaműveltség

394 VI. rész: Szembesülés a problémákkal ezt a „biztonsági eljárást”, megkér bennünket, hogy adjuk meg a nevünket, címün- ket, telefonszámunkat és (az USA-ban személyi azonosításra használt – a ford.) társadalombiztosítási azonosítónkat, hogy valóban azok vagyunk-e, akik. Miután megadtuk neki ezeket az adatokat, elmondja, hogy átmentünk a biztonsági vizsgá- laton, és nyugtázza, hogy mi valóban mi vagyunk, aztán megkér bennünket a bankszámlá(i)nk biztonsági kódjainak megadására, hogy biztonságosabbá tehesse azokat. A helyzet iróniája, hogy miközben azt hisszük, hogy biztonságosabbá tesz- szük a privát bankszámláinkat, éppen hogy leromboljuk a védelmüket, és egy ide- gennek adunk hozzáférést, aki ellopja onnan az összes pénzünket és a személy- azonosságunkat A hekkelés olyan programozási ismereteket jelöl, amelyeket „biztonságos” adat- bázisok feltörésére használnak Amióta a cégek és magánszemélyek a privát in- formációikat tűzfalakkal védik, a hekkerek azóta próbálnak áttörni ezeken. A 16.1. táblázatban néhány jelentősebb példát soroltunk fel erre. A Privacy Rights Clearinghouse jelentése szerint, amióta 2005-ben megkezdte a hekkertevé- kenységeket fgyelemmel kísérni, 563 millió ügyfél felhasználói fókjához fértek hozzá, összesen 3241 esetben elkövetett adatbázis-feltörés során (In Defense of Data, 2013). Habár hatalmas iparág fejlődött a számítógépes adatvédelem és az internetes hekkelés elleni védekezés köré, az internetes biztonság problémája várhatóan to- vább súlyosbodik, mivel a magánszemélyek és vállalatok a privát információikat egyre inkább a „felhő” (cloud) elnevezéssel reklámozott szolgáltatásokban tá- rolják. A felhő egy nagyméretű számítógépek és tárolóeszközök alkotta hálózat, amely lehetővé teszi mindenfajta információ (e-mailek, naptárak, fényképek, ze- nék és egyéb dokumentumok) tárolását úgy, hogy azokat sokfajta eszközzel (lap- toppal, okostelefonnal és más vezeték nélküli eszközzel) el lehessen érni. Például az Apple-nél vásárolhatunk zenéket az iTunes-ból, tárolhatjuk ezeket felhőben, és további költségek nélkül elérhetjük őket ott is. Ezeket a felhőszolgáltatásokat az Apple, az Amazon, a Microsoft és a hasonló cégek intenzíven reklámozzák, próbálva meggyőzni a vállalkozásokat, hogy adatbázisaikat a saját, helyben lévő számítógépeikről (melyekhez költséges hardver és szoftver, valamint képzett üze- meltető személyzet szükséges) felhőbe helyezzék át. A vállalkozások számára a felhőszolgáltatások fgyelemre méltó megtakarításokat eredményeznek, és csök- kentik a helyi szerverek üzemeltetésének gondjait is. A felhőszolgáltatások már ma is hatalmas üzletet jelentenek, és az ágazat gyors ütemben bővül. 2010-ben a felhőszolgáltatások 41 milliárd dolláros forgalmat generáltak, és 2020-ra ez a szám várhatóan a hatszorosára, 250 milliárd dollárra nő („Online Reputations in the Dirt”, 2011). A felhőszolgáltatások azért is növekednek valószínűleg exponen- ciálisan a következő években, mert a cégek mind nagyobb adatbázisokat hoznak létre, és egyre fontosabb, hogy hatékonyan férjenek hozzá ezekhez az informá- ciókhoz