Page 414 - James Potter – Médiaműveltség

390 VI. rész: Szembesülés a problémákkal nyeket is. Lenyűgöző könyvében, amelynek címe The Filter Bubble: What the Internet Is Hiding From You, Eli Pariser (2011) azt írja, ha indítunk egy Google- keresést, és megkérjük egy barátunkat, hogy ugyanarra a kifejezésre ő is indítson egy keresést, a találatok különbözőek lesznek, mivel a Google a keresési algorit- musait az egyes emberek esetében az emberek korábbi vásárlási és keresési előz- ményeiből megállapítható „személyes érdeklődéséhez” igazítja. A Google szerint ez a fejlesztés a személyre szabottabb találatok érdekében készült a felhasználók érdekében, hisz az így kapott találatok hasznosabbak számukra. Pariser rámutat azonban arra is, hogy ennek a személyre szabásnak a hatására többnyire szűkül az általunk elérhető információk köre ahelyett, hogy segítene valami újat és ismeret- lent felfedezni az interneten Spam Spamet, azaz levélszemetet küldeni annyi, mint valamilyen termék vagy szolgálta- tás megvételét célzó kéretlen és nemkívánatos üzenetek közvetítésére használni a médiát. Különösen az e-mail fókok a célpontjai, de előfordul sms formájában és sokféle egyéb fgyelemfelkeltő eszköz által közvetítve is (felugró ablakok, banne- rek stb.), amelyek teleszemetelik a weboldalakat, ahol éppen járunk. A spameket tekinthetjük a magánszféránk megzavarásának, hiszen az e-mail fókjainkat az ismerőseinkkel való kapcsolattartás egyik helyszínének tekintjük. Amikor hirdetők bejuttatják az üzeneteiket ide, felháborító dolgot tesznek. A le- vélszemét jelentős zavaró tényező lehet, ha elárasztja az e-mail fókunkat, vagy lelassítja az e-mail szerverünket. A spam mennyisége évről évre nő. Becslések szerint 2004-ben 15 milliárd spa- met küldtek el naponta, és a teljes e-mail forgalom több mint 60%-a spam volt („Can Spam”, 2004). 2009-ben egy internetes biztonsági cég, a McAfee jelentése szerint 200 milliárd volt a naponta interneten küldött spamek száma, és 93% szár- mazott ún. spammerektől (Lazarus, 2009). Ma a Pingdom (2011) becslése szerint naponta 300 milliárd spamet küldenek el, és a teljes e-mail forgalom 89,1%-a spam. Ez azt jelenti, hogy egy átlagos e-mail fókba naponta 100 spam érkezik. Ha jó e-mail szolgáltatónk van, ezeknek a többsége fennakad a spamszűrőn, és soha nem jutnak el a postafókunkba. A spamszűrőknek a veszélye az, hogy valaki más dönti el, mi számít spamnek, és ezért olyan üzenetek is kirostálódhatnak, amelye- ket el akartunk volna olvasni A spamek által okozott költségek évente több mint 20 milliárd dollárt tesznek ki (Grandoni, 2012). Azok a hirdetők, akik az üzeneteik minél több emberhez való eljuttatására az e-mailt használják, úgy tekintenek az internetre, mint egy nagyszerű eszközre az emberek informálására a termékeikről és a szolgáltatásaikról. Nem érdeklik őket a címzettek járulékos költségei, ehelyett egyetlen céljuk minél több embernek elkül- deni ezeket az e-maileket. Míg néhány reklámnak örülünk (mint a bejelentéseknek a leárazásokról a kedvenc üzletünkben és éttermünkben), többségük csak egyre