Page 412 - James Potter – Médiaműveltség

388 VI. rész: Szembesülés a problémákkal rájuk vonatkozó információk gyűjtésének világméretű rendszerére. Így vannak ez- zel a rendvédelmi szervek is, amelyek szintén nagyon könnyen hozzáférnek telefonbeszélgetéseinkez – ha mobiltelefont használunk Míg a vezetékes telefonon közölt információkat privát információként védjük, és a rendvédelmi szervek csak engedéllyel hallgathatják le ezeket a vonalakat, addig a mobiltelefonokkal nem ez a helyzet. Az erre vonatkozó 1986-os törvényben van egy kibúvó, mert ez nem köti engedélyhez a rögzített kommunikáció kutatását 2011-ben összesen 3000 esetben hallgattak le vezetékes telefonvonalat, ugyanabban az évben viszont 1,3 millió esetben nyomozták le mobiltelefonok cellainformációit a szövetségi, állami és he- lyi nyomozók. A U. S. Marshals szolgálatának jelentése szerint egy szökevény el- fogásának átlagos ideje a korábbi 42 napról mára 2 napra csökkent (Calabresi, 2012). Az internet és a mobiltelefonok révén a munkáltatóknak is sokkal könnyebb dolguk van az alkalmazottaik ellenőrzésével. A Dow Chemical Company például folyamatosan fgyelemmel kíséri munkavállalóit, és nemrégiben 50 alkalmazottját bocsátotta el, miután az e-mailjeik között pornográf és erőszakos képeket találtak. Egyes vállalatok fgyelemmel kísérik, hogy kik látogatnak különböző weboldala- kat, és ezeket az információkat eladják más vállalatoknak. Egy nemrégen végzett felmérés szerint a munkáltatók 75%-a ellenőrzi, hogy a dolgozóik hogyan használ- ják a számítógépeiket (milyen oldalakat látogatnak), illetve fgyeli az e-mailjeiket és a telefonokat is (Levy, 2006b). Az információ eladása Sok általunk titkosnak hitt, rólunk szóló információ érhető el könnyedén, bárki ál- tal, a legtöbb esetben teljesen szabadon (nézzük csak meg például a PeekYou.com és Snitch.name weboldalakat). Bárki elérhet bármelyik környékről készült mű- holdas fényképeket a Zillow.com weboldalon. Még annak is utánanézhetünk a BlockShopper.com oldalon, hogy ki a tulajdonosa az egyes ingatlanoknak, mikor vette azt és mennyit fzetett érte (Sarno, 2009b). A rólunk összegyűjtött információt azonban a vállaltok adatbázisokba rendezik, és eladják ezeket bárkinek, aki hajlandó értük fzetni, például hirdetőknek, jövőbe- ni munkáltatóknak, reménybeli élettársaknak, személyazonosságot eltulajdonítók- nak és zsákmányra áhítozóknak. Néhány vállalat ígéretet tesz az ügyfeleinek, hogy az összegyűjtött adatokat nem adja el, de később mégis kényszerítik erre. Például 2000-ben a Toysmart.comot beperelték fzetésképtelenség miatt, és a Federal Trade Commission (Szövetségi Kereskedelmi Bizottság) kötelezte a társaságot ügyfelei adatainak értékesítésére a legtöbbet kínáló vevő részére. A cég ígéretet tett a web- oldal felhasználóinak, hogy nem hozza nyilvánosságra az oldalon az aktivitásukról összegyűjtött adatokat, de a bíróság által kijelölt felügyelő úgy gondolta, hogy az ügyfelek listája értékes tulajdon, amit el lehet adni a hitelezők nagyobb arányú ki-