Page 407 - James Potter – Médiaműveltség

16. fejezet: Magánszféra 383 különféle információkat, és miután összegyűjtötték, eladják ezeket más vállalkozá- soknak – a kifejezett hozzájárulásunk és tudomásunk nélkül – ezáltal folyamato- san behatolnak a számítógépek, internetes hirdetések, e-mailek és telefonok révén a magánszféránkba A média behatolása a magánszféránkba Ebben a szakaszban 10 olyan, viszonylag új fenyegetést mutatunk be, amelyek so- rán a bűnözők – de a törvényesen működő vállalkozások is – a média felhasználá- sával hatolnak be a magánszféránkba. Ezen fenyegetések mindegyike évről évre komolyabbá válik, ahogy egyre inkább hagyatkozunk a digitalizált információkra, és az interneten tároljuk a személyes információinkat, illetve ott tartjuk a kapcso- latot másokkal. Mivel ezek a fenyegetések annyira újak és olyan gyorsan fejlőd- nek, a jogalkotók most kezdenek csak kísérletezni különféle megszorításokkal és törvényekkel. Céljuk, hogy fokozzák a védelmet úgy, hogy közben nem sértik a törvényesen működő vállalkozások érdekeit. Addig, amíg ezek a törvények elké- szülnek, magunknak kell megismernünk ezeket a fenyegetéseket, és tennünk a magánszféránk védelméért. A következőkben 10 ilyen fenyegetést három csoport- ba sorolva ismerhetünk meg: kereskedelmi, lopással kapcsolatos és rosszindulatú fenyegetések Kereskedelmi fenyegetések A kereskedelem szereplői, például a törvényes vállalkozások és a piackutató cégek rendszeresen férnek hozzá olyan információkhoz rólunk, amelyeket mi szeretnénk privátként megtartani, vagy eleve annak gondoljuk. Az ilyen fenyegetések mögötti motiváció az anyagi haszonszerzés, azaz némely kereskedő arra használja fel a megszerzett információkat, hogy saját termékeit és szolgáltatásait közvetítse fe- lénk, és így csábítson a vásárlásra. Más szervezetek összegyűjtik és aztán eladják ezeket az információkat. Jelenleg ezek a kereskedelemben létező fenyegetések tör- vényesek. Ennek az oka az, hogy mi magunk adtunk engedélyt ezeknek a szerve- zeteknek a rólunk szóló információk összegyűjtésére, még akkor is, ha nem is vol- tunk tudatában annak, hogy adtunk ilyen engedélyt bárkinek. Amikor hitelkártyát, csekkfüzetet, kedvezménykártyát, telefonszolgáltatást vagy honlapokhoz tagságot igényelünk, felkérnek bennünket, hogy olvassunk el egy nagyon hosszú dokumen- tumot – ebben vannak azok a kisbetűs, jogi zsargonnal megfogalmazott bekezdé- sek, amelyek az általunk igényelt szolgáltatásokat nyújtó feleket feljogosítják arra, hogy a szolgáltatásuk használata közben tudomásukra jutott mindenféle informá- ciókat összegyűjtsenek. Pótlólagos záradékok biztosítják továbbá a szolgáltatónak a jogot az információ egészének vagy egy részének „harmadik fél” szolgáltatóval