Page 420 - James Potter – Médiaműveltség

396 VI. rész: Szembesülés a problémákkal Még a szövetségi kormányzat is bátorítja az információ digitalizálását. 2011 áp- rilisában az Obama-kormányzat 28 milliárd dollár összegű szubvenciót biztosított jogszabályokkal az egészségügyi ágazatban az orvosok és kórházak támogatására az orvosi kartonok digitalizálásához Az elgondolás szerint így hatékonyabb lehet a betegadatok megosztása, de ez kockázatokat is hordoz: ha minden, betegsége- inkre vonatkozó adatunk fel van sorolva egy fájlban valahol a felhőben, fennáll a veszélye a magánszféránk megsértésének egy hekkertámadás esetén, vagy ha biz- tosítótársaságok és előrelátó munkáltatók meg szeretnék vásárolni ezeket az adato- kat. Bárki, aki egy orvos mellett dolgozik, egy okostelefonnal hozzáférhet a teljes betegéletutunkhoz („Heads in the Cloud”, 2011). Emellett a felhőszolgáltatások néhány további problémát is jelentenek. Mivel a felhő valójában világszerte hálózatba kötött számítógépek konglomerátuma, a há- lózat egyes részei gyakran nem tudnak megfelelően kommunikálni egymással. 2011 áprilisában az Amazon Web Services összeomlott, és az ügyfelek nem érték el a szolgáltatásait. Még nagyobb a probléma a biztonság terén. A rengeteg, igen érzékeny információt és személyes adatot tartalmazó, ugyanazon a hálózaton lévő adatbázisok igen vonzó célpontok a hekkerek számára Azt a tényt tekintve, hogy a felhőalapú rendszerek biztonságért a világban szét- szórva szakemberek ezrei felelnek, nagy az esélye, hogy az egymással összekap- csolt rendszerek hálózatán a hekkerek találnak biztonsági réseket Visszaélés a személyazonossággal Az internet felemelkedésével együtt növekszik a személyazonossággal való vissza- élés kockázata. Ez a fajta bűncselekmény az olyan felhasználók tudatlanságából táplálkozik, akik nem tudják, ki fér hozzá érzékeny információikhoz, és hogyan lehet ezeket védelmezni. Ahogy láthattuk az előző szakaszban, a hekkerek képe- sek „biztonságos” adatbázisokat is feltörni, és ott hozzáférni elegendő adathoz, hogy aztán megszerezzék a személyazonosságunkat, sőt a szélhámosok számos módszert dolgoztak ki arra, hogy rávegyenek bennünket apró, de kulcsfontosságú információmorzsák megadására, amelyekkel ugyanezt érik el. Kulcseleme a sze- mélyazonosságunknak a nevünk, születési időnk és (az USA-ban) a társadalom- biztosítási azonosítónk Ha szélhámosok megszerzik ezt a három információt ró- lunk, hitelkártyákat igényelhetnek a nevünkben, és kiküldethetik azt postán a saját postafókjukba, aztán elindulhatnak egy bevásárlókörútra (mindez az USA-ban ér- tendő, Magyarországon ez így nem lehetséges – a ford.). A számlák befutnak a csalók postafókjába, de ezzel ők mit sem törődnek. Végül a hitelezők bennünket keresnek meg, és követelik a tartozást. Mi pedig ezen a ponton tudjuk meg egyál- talán, hogy visszaéltek a személyazonosságunkkal, amikor a hitelminősítésünk ro- mokban hever, és az adósságunk több ezer dollárra rúg. A személyazonossággal való visszaélésnek bevett formája egy elektronikus aukciós oldal létrehozása, ahol az emberek tárgyakra licitálhatnak (K. Lee és Light, 2003).