A stream szolgáltatások elterjedésével jelentőségüket vesztették a zenei albumok. Míg régebben türelemre és csak erre a célra készült eszközökre volt szükség a zenehallgatáshoz, ma a telefonunk adatforgalma és a figyelmünk szab határt a zene élvezetének. A technológiai újítások hatására hallgató és előadó viszonya is átalakult.

A rövid válasz: igen. A YouTube kezdeti terjedelmi korlátai is közrejátszottak abban, hogy a videósok egy sajátos formanyelvet hoztak létre tartalmaikban, amelyeknek központi eleme a hibákat és csendeket eltüntető ugróvágás. Ez azonban a retusáláshoz vagy Insta-filterekhez hasonló módon írja felül valóságérzékünket, és ami a vlogger életének autentikus szeletének tűnik, az valójában kozmetikázott, tudatos szerkesztés

Azt már tudjuk, hogy az álhírek rosszak. Sokan már a hangzatos szalagcím láttán próbálják kiszűrni a meglapuló mögöttes tartalmat: vajon kamuhír? Áltudomány? Propaganda? Manapság muszáj átgondoltan, megfontoltan kattintanunk, ha nem akarjuk a hasonlóan káros tartalmak terjedését támogatni. Hiszen a legtöbben pont a kattintásokra pályáznak: minél több a látogató, annál nagyobb bevételt generálnak az oldalon elhelyezett hirdetések. De ugyan ki gondolná, hogy néha egészen ártalmatlannak tűnő tartalmak megtekintésével is egy káros, ugyanakkor ijesztően hatékony rendszert táplálunk?