Ipari tartalomgyártás – A tökéletlen tippek margójára
Azt már tudjuk, hogy az álhírek rosszak. Sokan már a hangzatos szalagcím láttán próbálják kiszűrni a meglapuló mögöttes tartalmat: vajon kamuhír? Áltudomány? Propaganda? Manapság muszáj átgondoltan, megfontoltan kattintanunk, ha nem akarjuk a hasonlóan káros tartalmak terjedését támogatni. Hiszen a legtöbben pont a kattintásokra pályáznak: minél több a látogató, annál nagyobb bevételt generálnak az oldalon elhelyezett hirdetések. De ugyan ki gondolná, hogy néha egészen ártalmatlannak tűnő tartalmak megtekintésével is egy káros, ugyanakkor ijesztően hatékony rendszert táplálunk?
Nagyüzemi tartalom
A „content farm” vagy magyarul esetleg tartalomgyártó farm megnevezés elsőre furcsa és idegen hangzású lehet. Ha elkezdünk közelebbről is megismerkedni a fogalommal, elsőre talán nem is tűnik annyira fenyegetőnek. Hiszen miért is lenne baj, ha megnézünk egy kézműves trükköket bemutató pár perces videót? A tartalomgyártó farmok produktumai nem feltétlenül álhírek, bár számtalan kattintásvadász és egyéb megtévesztési stratégiát alkalmaznak.
Egy ilyen farm mögött álló vállalat általában rengeteg szabadúszót foglalkoztat, hiszen szó szerint az ipari mennyiségű nézni- és olvasnivaló létrehozása a cél. A lényeg, hogy ezek tökéletesen illeszkedjenek a keresőalgoritmusok preferenciáihoz – ennek érdekében képesek számtalan manipulatív technikát bevetni. Fontos, hogy minél előrébb kerüljenek a keresési találatok között, hogy egyre jobban feltornázzák az ezeken keresztül érkező látogatók számát. Mindennek egyetlen célja van, mégpedig a hirdetések általi bevételgenerálás. A mechanizmus ismerős: több kattintó, több pénz.
A tartalomfarmok elsőre hasznosnak tűnő információt közölnek, például különféle tippeket, trükköket a spórolással vagy a lakásdekorálással kapcsolatban. Amennyiben szöveges tartalomról van szó, a megfogalmazás gyakran alacsony színvonalú, az információ kevésbé releváns. Ha a tipp valóban hasznos, nagy valószínűséggel nem a weboldal üzemeltetői írták, hanem lopott szövegről van szó. A videós anyagok viszont a legtöbbször jó minőségűek, jól szerkesztettek. A tartalmak gyakran ismétlődnek, néha szó szerint, néha minimális módosítással. Egy vállalat egyszerre számtalan hasonló oldalt vagy esetleg YouTube-csatornát is üzemeltethet.
Az egyik legnagyobb ilyen vállalat a TheSoul Publishing, amely orosz tulajdonosokkal rendelkezik, de Oroszországon kívül európai – leginkább ciprusi – és amerikai irodái, stúdiói is vannak. Az alábbi képen látható, ahogy egy nagyobb helyiségben egyszerre több asztalon is dolgoznak. A felszerelés alapján egyértelmű, hogy fotós vagy videós tartalmak készülnek. A vállalat elképesztő számokat produkál: több száz YouTube-csatorna és rengeteg Facebook-oldal tartozik hozzájuk, havonta több ezer videót töltenek fel, milliós feliratkozást gyűjtenek minden csatornán, és milliárdos megtekintéseket produkálnak a videóik. Feltehetően a profit is hasonlóan magas számokkal írható le. Csak a 5-Minute Crafts csatornájuk hetvenmillió embert csábított feliratkozásra négy év alatt. A növekedés ráadásul folyamatos.
Párhuzamosan folyik a stúdiómunka
Valóban hasznosak a tippek?
A 5-Minute Crafts csatorna mögött is a TheSoul Publishing médiavállalat áll. Ann Reardon, amerikai youtuber éppen a hozzá hasonló csatornákat és videókat mutatja be saját tartalmaiban. Rendszeresen leplez le hasznosnak és egyszerűnek tűnő tippeket és trükköket. Ő hívta fel a figyelmet a következő videóra is:
Már az indexkép is roppant figyelemfelkeltő, hiszen egy repedt képernyőjű okostelefont láthatunk, amelyre fogkrémet kennek. A kép láttán könnyű azt a következtetést levonni, hogy a fogkrémmel valahogy el lehet tüntetni a repedéseket. Maga a probléma is megkapó, hiszen sokan használnak repedt képernyőjű, de működő telefont, és sokan örülnének, ha a drága szerviz vagy telefoncsere helyett egy olyan egyszerű, minden háztartásban megtalálható anyaggal meg lehetne oldani a problémát, mint a fogkrém.
A sárga karika is a figyelmet próbálja irányítani
A címe „11 cool life tips that will save you a fortune”, azaz „11 tipp, amivel nagyon sokat spórolhatunk”. Ez egy tipikusan clickbait, azaz kattintásvadász jellegű cím. A listák és felsorolások rendezettséget, logikát, racionalitást sugallnak, így sok embert ingerel kattintásra, ha ilyen címet lát. Ha megvizsgáljuk a 5-Minutes Craft feltöltött videóit, látható, hogy nem egyszer él ezzel a technikával.
12 videóból 7 címe kezdődik számmal
Valójában nem tizenegy, hanem tizennyolc tippet láthatunk – ebből is látszik, hogy lényegtelen a címben szereplő szám, a célja valóban csak a rendezettség illúziója. Köztük akad azért néhány megkérdőjelezhető hasznosságú tanács is, például a régi farmernadrágból készült kötényzseb esetében jogos lehet a kérdés – miért nem vesszük fel magát a nadrágot? A tippek közül viszont egy szemmel láthatóan hiányzik: nem tudjuk meg, hogyan lehet fogkrémmel megjavítani a törött üvegű telefont. Az indexkép tehát megtévesztő, de legalább kattintásra ösztönöz. A videót több mint huszonegymillióan látták, és a megválaszolatlan fogkrémes kérdés többekben nyomot hagyott.
A kérdés a címekben az, hogy valóban működik-e – a válasz sejthető
Vigyázzunk a desszertekkel is!
Ann Reardon szakmájából kifolyólag jártas az ételek kémiájában, így videóinak nagy részében különféle, egyszerűnek tűnő recepteket vesz górcső alá. Bögrés sütemény, amely a videó tanúsága szerint kissé megemelkedik és szivacsos állagot ölt – ám a valóságban tojás vagy sütőpor híján ez képtelenség. A képsorokon látható elkészítési mód azonban nem említi egyik fontos hozzávalót sem. A recepteket bemutató videók gyorsak és pörgősek, és nem ritka – az említetthez hasonló példa – bizonyos alapanyagok vagy lépések kihagyása. Miért nem mutatják be rendesen, hogy kell elkészíteni a süteményt? A válasz elkeserítő: a videó elkészítőit nem érdekli, hogy a néző valóban kipróbálja-e a receptet – nekik az a fontos, hogy minél rövidebb és látványosabb legyen az anyag, és minél egyszerűbbnek tűnjön a recept. Ha a videó pörgős, nagy rá az esély, hogy a nézők sütemény helyett inkább újabb és újabb videókat akarnak még fogyasztani.
Érdemes egy pillantást vetni a Mr. Cakes nevű csatorna indexképeire is. A 5-Minute Craftshoz hasonlóan számos testvércsatornája van, mint a Tasty Plus, Beyond Tasty, Top Yummy és még sorolhatnánk. Ha megfigyeljük az alábbi képet, látható, hogy a Mr. Cakes csatorna indexképei ismétlődnek. A csokiszívet felvágni készülő kés például csak az alábbi képernyőképen háromszor szerepel.
Az indexképek ismétlése gyakori trükk
Sajnos egyik videóból sem derül ki, hogy mit rejt a csokiszív belseje. Viszont minden alkalommal képes felkelteni a kíváncsiságot: vajon mit rejt, mi fog történni, ha felvágjuk? Az algoritmus célja nemcsak az, hogy valaki megnézzen egy videót, hanem az is, hogy folytassa a hasonló típusú tartalmak fogyasztását. Erre az ismétlődő indexképek használata remek trükk lehet, hiszen ha másodjára is meglátjuk a rejtélyes képet, újra feléledhet bennünk az első alkalommal kielégületlenül maradt kíváncsiság, és nagy valószínűséggel újból kattintani fogunk.
Nemcsak az indexképek, a tartalmak is sokszor ismétlődnek – csatornáról csatornára és összeállításról összeállításra bukkanhatnak fel ugyanazok az anyagok. A tartalomismétlés nem megengedett a YouTube irányelvei szerint, de sajnos az algoritmus nem ellenőrzi a felkerülő tartalmakat. A megtévesztő indexképek használata sem szabályos, ezeket az irányelveket azonban nehezen lehet betartatni.
Részlet a YouTube irányelveiből
Miért káros?
Persze felvetődik a kérdés, hogy miért is baj mindez? Hiszen a legrosszabb, ami történhet, hogy elpocsékolunk némi ételalapanyagot, esetleg megrongálunk feleslegesen néhány ruhadarabot vagy éppen háztartási eszközt, nem? Sajnos ennél árnyaltabb a helyzet.
A hagyományos tartalomgyártás legtöbbször hatástalan a tartalomfarmok mechanizmusaival szemben, hiszen a keresési találatok élére – mint láthattuk – gyakran különféle manipulációs technikákkal jutnak el. Bár a tartalomgyártó farmokon megjelenő szövegeket és videókat is emberek készítik, ők a legtöbb esetben sajnos nem szakértői az érintett területnek, arról nem is beszélve, hogy hatalmas időnyomás alatt dolgoznak, ami a minőség rovására megy – ez utóbbi persze nem is kritérium az ő munkájuk esetében. Így viszont az igazi hozzáértők, de a lelkes kezdők sem tudnak a körforgásba bejutni, ezáltal ismertségtől és anyagi forrásoktól esnek el.
Az egész jelenség értelmezhető egyfajta virtuális környezetszennyezésként is, hiszen ezen tartalmak terjedése a keresőmotorok hatékonyságát is csökkenti. Azok ugyanis kevésbé lesznek hatékonyak a releváns, hasznos információ megtalálásában. A felhasználók számára is káros mindez, hiszen értékes időt és energiát pazarolnak a nem megfelelő tartalmak fogyasztására.
A gyerekek is áldozatul eshetnek a tartalomgyártó farmok tevékenységének. A YouTube Kids alkalmazás azért jött létre, hogy a gyerekek biztonságosabban tudjanak videókat nézni, de sajnos ott is elérhetők a fentiekhez hasonló tartalmak. Ráadásul az élénk színű indexképek kiválóan alkalmasak a gyerekek figyelmének felkeltésére, különösen, ha olyan, számukra tetszetős elemekkel tarkítják azt, mint a szívecskék, szivárványok, édességek, cuki figurák. A már említett fogkrémes indexképre is perceken belül rátalálhatunk a Kids alkalmazáson belül. Ezt a trükköt most nem a 5-Minute Crafts, hanem a hasonló nevű Crafts Box csatorna használja, de az indexkép majdnem ugyanaz. Meglepetésünkre ebben a videóban feltűnik a törött kijelzős telefon és a fogkrém is, amely egészen varázslatos módon tünteti el a kijelző repedéseit.
Sajnos sokkal károsabb tartalmak is vannak, ugyanis a mai napig felbukkanhatnak akár az egyszerű csináld magad videókban is olyan eszközök, amelyek egyáltalán nem gyerekek kezébe valók. Már a roppant népszerű ragasztópisztoly önálló használata is megkérdőjelezhető egy tíz év alatti gyermek esetében – de senki sem szeretné, hogy az anyák-napi képeslap óvszer, szike, öngyújtó vagy injekciós tű felhasználásával készüljön.
2017-ben egyébként hatalmas botrány kerekedett a YouTube Kids-en elérhető, ugyanakkor egyáltalán nem helyénvaló videók miatt. Több csatornán jelentek meg ismert mesehősöket illegálisan felhasználó videók, amelyek erőszakos vagy szexuális jellegű cselekvéseket mutattak be. Farmszerű működésüknek köszönhetően hihetetlen gyakorisággal jelentettek meg tartalmat, és szintén elképesztő nézettségi adatokat produkáltak. Azóta a YouTube sokat szigorított a feltöltési szabályzatán, de a száz százalékos védettséget elérni szinte lehetetlen.
A Google próbálja felvenni a versenyt a tartalomgyártó farmok működésével. Irányelvei között van, hogy legyen a feltöltött tartalom minőségi, kerüljük a másodközlést és próbáljuk elkerülni a kattintásvadász technikákat. De emellett fontos, hogy legyünk kritikus médiafogyasztók. Figyeljük meg alaposan a videók címét és indexképeit – mit ígérnek? És vajon tényleg be tudják teljesíteni ezt az ígéretet? Érdemes szemügyre vennünk egy-egy keresés után a lentebb elhelyezkedő találatokat is, hiszen az elsők között nagy valószínűséggel szponzorált eredményeket láthatunk, de az is lehet, hogy egy tartalomgyártó farm félrevezető produktuma furakodott a szemünk elé. Valamint, bár számtalan szűrő létezik, érdemes időt és energiát fektetni abba is, hogy megnézzük, milyen tartalmat fogyasztanak a gyerekek. Hisz láthatjuk, hogy még a legártalmatlanabbnak tűnő tartalom is lehet egy káros rendszer szolgálója.
Források:
How to spot content farms and why you should avoid them!
Debunking fake videos & who's behind 5-min crafts?
Exposing 8 viral video tricks that will blow your mind
YouTube's disturbing "Kids" channels
10 szalagcím, amire soha ne kattintson
Feladatok:
1. Figyeljétek meg alaposan az alábbi YouTube-videók indexképeit! Mire utalnak? Miért vet fel kétségeket az az eredmény, amire a képek alapján számíthatunk?
2. Nézzétek meg az alábbi videót! Hogyan parodizálja a csináld magad videókat?
3. Figyeljétek meg alaposan a Mr. Cakes és a Mr. Chef nevű YouTube-csatornák videóinak listáját! Keressetek ismétlődő indexképeket, képi elemeket!
Megoldások:
1. Az első kép azt az érzetet kelti, hogy valamitől, amit egy fültisztító pálcika segítségével viszünk fel a körmünkre, az negyed óra alatt megnőhet. Mivel a köröm nem nő ilyen gyorsan, a műkörömépítési technikák pedig ennél kissé bonyolultabbak, érdemes kételkedni. A második kép azt az érzetet kelti, hogy egy olyan egyszerű háztartási hulladék felhasználásával, mint a vécépapír-guriga, készíthetünk egy kerti függőágyat. Egy gyanúsan olcsó és gyenge anyagról van szó, a függőágyhoz pedig egyértelműen szükségesek egyéb anyagok is, így érdemes résen lenni. A harmadik kép alapján arra gondolhatunk, hogy egy üdítősflakon felhasználásával szép, szabályos műkörmöket tudunk készíteni magunknak. Mivel a flakon elég puha anyag a körömhöz képest, a végeredmény megkérdőjelezhető. A negyedik kép alapján a tömör szappanból valahogyan csillogó ékkő lesz, de mivel teljesen eltérő állagú anyagokról van szó, gyaníthatóan hamis a kép üzenete.
2. A videó merít a csináld magad videók eszköztárából: hozzájuk hasonlóan rövid; a felvételek gyorsítottak; a vágások szaporák. A színészi játék eltúlzott – az elején a problémával szembesülő alany nagyon szomorú, később túlzottan boldog lesz. Paródia jellegét azáltal nyeri el, hogy felhívja a figyelmet a videón bemutatott tippek és trükkök nagy részének haszontalanságára – hiszen a kanalat kalapálás helyett elég lett volna egyszerűen megfordítani. Hiába tűnik valami észszerűnek, mindig érdemes gondolkodni – valóban hasznos, amit látok? Nincsen másik út?