Mi az a clickbait?

Kattintásvadász címmel mindenki találkozott már, aki valaha internetezett. Nem meglepő, hogy az első alkalommal mindenki kíváncsian kattint, az viszont igencsak elgondolkodtató, hogy még a sokadik csalódás után is képesek vagyunk bedőlni a figyelemfelkeltő címeknek. Hogy lehet ez?

A clickbait fogalmat általánosságban a szenzációhajhász, kattintásvadász internetes tartalomra, hivatkozásra használjuk. Bár egyetemesen elfogadott definíciója nincs, főként a szándékosan sokat ígérő, majd keveset adó, félrevezető címeket értjük alatta. Az ilyen címek elsődleges funkciója nem az információátadás, hanem pusztán az, hogy az internetező rákattintson a tartalomra, és ezzel növelje az adott cikk, oldal olvasottságát. A clickbait újkeletű kifejezés, hiszen az internetes tartalmak hívták életre. Ám maga a figyelemfelkeltő mechanizmus már elég régóta létezik.

Kezdetek

Az első modern napilapnak az 1833-ban indított New York Sun-t tartják, amelynek alapítója, Benjamin Day elsőként jött rá, hogy egy újságot nem feltétlenül az árából kell eltartani, hanem inkább a reklámokból. A Sun első számának címlapsztorija a Melancholy suicide című cikk volt, azaz a Melankolikus öngyilkosság, amivel talán manapság is egész jó kattintásszámot lehetne elérni. A szenzációhajhász címadás tehát egyidős az írott sajtóval, a bulvárlapok előszeretettel bombázzák az olvasókat érzelmeikre ható címekkel mind a mai napig.

Ugyanakkor a közösségi média térnyerésével vált igazán elterjedtté ez a fajta címadás, hiszen az online médiában a kattintásszám mindennek a mércéje. Minden hirdető érdeke az, hogy minél nagyobb közönséget érjen el, ehhez pedig olyan internetes oldalakon jelennek meg, melyeket sokan követnek. A hirdetési bevételekből élő weboldal-tulajdonosok pedig épp ezért, a lehető legtöbb kattintás érdekében bármit megtesznek, ebben segít nekik a clickbait címadás. 

A siker receptje

A Buzzsumo médiaelemző cég 2017-es kutatásában 100 millió, változatos témájú weboldalon megjelent címet és a hozzájuk tartozó közösségi médiás aktivitást analizált statisztikai módszerekkel, hogy kiderüljön, mik a legjobban működő clickbait-fordulatok. Eredményeik szerint azokat a cikkeket kattintják, lájkolják és osztják leginkább az olvasók, amelyeknek a címei

• az érzelmeinkre hatnak, például: „Sírni fogsz, amint megtudod, mi lett a kislánnyal...”, „Megható dolgot tett…!”, „Meg fogsz döbbenni, ha megtudod…!”;
• elemi kíváncsiságunkra igyekeznek építeni, például olyan módon, hogy kihagynak valami fontos információt: „Nem fogja elhinni, mi történt…!”, vagy esetleg úgy, hogy ép ésszel fel nem fogható információt közölnek: „Ki nem találja, hol jelent meg Jézus! Egy pirítóson! Most megnézheti!”. Ebbe a kategóriába sorolhatók a különböző kvízek is, melyek valami hihetetlent fognak kideríteni rólunk;
• a törzsi összetartozást erősítő címek: „14 dolog, amit csak azok érthetnek, akik szeretik a könyveket”, „Felismered a 90-es évek játékait?”, „Ezért érzik magukat állandóan bizonytalannak még a legerősebb csajok is”.

A felmérésből az is kiderült, hogy a 80-95 karakter hosszú cikkcím az ideális, ha a címadó a lehető legnagyobb közösségi aktivitást, kattintásszámot szeretné elérni. Ebben az esetben viszont a sok szó nem jelenti azt, hogy sok információt is szeretnének közölni, épp ellenkezőleg: „Hihetetlen!!! Három jön egyszerre! Hamar történt, Majkáékat is váratlanul érte!”. 

Ezek a szempontok több ponton is ellentmondanak annak, ami a klasszikus újságírás szabályai szerint jó címnek minősül. A jó cím erős állítást tartalmaz, ugyanakkor tömör, figyelemfelkeltő, de sosem hazudik vagy hallgat el információt. Hírcikk esetén továbbá akkor korrekt a címadás, ha a hírrel kapcsolatban a ki-mikor-hol-miért-mit csinált tengelyből a lehető legtöbb információt közli az olvasóval. A közösségi média térnyerésével ma már bárki lehet tartalomgyártó, és mivel ezzel párhuzamosan az információ és a tudás helyett az emberek figyelme lett a világ legértékesebb valutája, így ezeket a régi szabályokat már rég hatályon kívül helyezték. 

Minőség a szénakazalban

Ha ma már minden a figyelemkeltésről szól, akkor hogyan lehet ezt nem bosszantóan tenni? Míg a magazinpiacon elsősorban a fotók adják el a tartalmat, addig az online felületeken elsősorban a cím, ezért az utóbbiban a címek gyakran sokkal hosszabbak és leíróbb jellegűek. A jó cím úgy figyelemfelkeltő, hogy nem veri át az olvasót, és ha a cikk tartalma ezzel nem ellenkezik, szórakoztató is egyben. Ha a tartalom önmagában rendkívüli, akkor ezt adja át minél korrektebben. Ha viszont a tartalom nem elég rendkívüli, de figyelemreméltó és minőségi, akkor sokat segíthet egy szellemes cím. A jó cím tehát úgy sarkall kattintásra, hogy nem okoz csalódást.
És hogy aktív médiafogyasztóként hogyan kerülhetjük ki a clickbaites tartalmak csapdáját? Érdemes mindenkinek tudatosan olvasnia az újságcikkeket, webes tartalmakat. Figyeljük meg, hogy az adott cikk, aminek a címe nagyon figyelemfelkeltő, ami kattintásra sarkall, kérdést tesz fel, az valóban hiteles forrásból származik-e, érdekes-e, szórakoztató-e, vagy semmi egyéb célja nincs, mint a kattintás, és azon keresztül a hirdetésekből származó bevétel növelése.
A küzdelemben nem vagyunk egyedül, ugyanis a Facebook már egy ideje hadat üzent a clickbaitre épülő gyakorlatnak. A közösségi oldal a jövőben csökkenti azoknak a bejegyzéseknek, oldalaknak az elérését, amelyek megosztásra vagy lájkolásra buzdítanak.

Érdekességek:

• A Stop clickbait egy netes szervezet, melynek saját bevallása szerint az a célja, hogy jobb hellyé tegyék az internetet. Éppen aktuálisan futó clickbait címeket rövidítenek le sallangmentesen. Ezzel próbálnak megspórolni mindenkinek egy kis időt, és megkímélni az olvasókat a felesleges kattintásoktól. Ráadásul mókás is.
• Nagyszabású felméréssel állt elő a Magyarországi Tartalomszolgáltatók Egyesülete és a Lyzr online médiaelemző cég, amiben a teljes 2016-os év magyar nyelvű közösségi médiás termését elemezték ki az utolsó lájkig és megosztásig. Ezt összegzi ez a cikk.
• Az Index újságírója összegyűjtötte azt a 10 jellemzőt, amiről felismerhetünk egy klasszikusan clickbaites címet. 
• A videó kifejezetten a Youtube-os videók címeiben megtalálható kattintásvadász eszközöket veszi sorra. 

Óratervek, segédanyagok:

Oldalunkon három korosztálynak szánt komplett óratervet és akár plakátként kinyomtatható segédanyagokat kínálunk az álhírek tanórai feldolgozásához. 

Feladatok:

• Mivel a gyerekek sok YouTube-tartalmat fogyasztanak, feladatként ki lehet adni, hogy gyűjtsenek a clickbaitre jellemző figyelemfelkeltő elemeket általuk ismert YouTube-videókból, amit szóban vagy képpel illusztrálva be tudnak mutatni a többieknek. Ezek után lehetne levetíteni ezt a videót és beszélgetni róla.
• Közismert kattintásvadász oldalak clickbait címeit írják át korrekt, ám figyelemfelkeltő cím formájában, ahogyan egy minősegi oldalon megjelenhetne. 
• Iskolai eseményekhez írjanak clickbait címeket.
• A már elolvasott kötelező olvasmányokhoz készítsenek kattintásvadász címeket, ezzel is próbára téve a többi tanulót. Mintaként és érdekességként szolgálhat ez a teszt.