Hogyan változtak zenehallgatási szokásaink a hanghordozókkal?

2021. 04. 06. hang cikk 7–10. évfolyam

A stream szolgáltatások elterjedésével jelentőségüket vesztették a zenei albumok. Míg régebben türelemre és csak erre a célra készült eszközökre volt szükség a zenehallgatáshoz, ma a telefonunk adatforgalma és a figyelmünk szab határt a zene élvezetének. A technológiai újítások hatására hallgató és előadó viszonya is átalakult.

2021-ben egy kattintásra, keresésre vagyunk az információtól és a médiatartalmaktól. Ahhoz sincs szükség türelemre, hogy a nethez kapcsolódjunk. Az ezredfordulón született generáció számára a betárcsázós internet hangja mémbe illő furcsaság. 

 

A szélessávnak és a streamnek köszönhetően nagyrészt eltűntek az adat mérete miatt felmerülő sebességkorlátok is. Az internet gyorsulása hozzájárult az on-demand (igény szerint elérhető) filmek, zenék elterjedéséhez. Nem kell fizikailag tárolnunk ahhoz bármilyen adathordozón, hogy élvezni tudjuk. Elég az internetkapcsolat, előfizetés, és egy távoli szerver biztosítja amit hallani, látni szeretnénk. Az ezredforduló körüli generáció inkább távolról elérhető adatokért fizet. A fizikai kulturális médiumok, mint amilyen a kazetta vagy a CD, háttérbe szorultak. 

De miként befolyásolja ez a technikai gyorsulás és változás a zenehallgatásunkat? Máshogy hallgatjuk-e a zenét, ha máshogy férünk hozzá? A rövid válasz: igen. De nem magától értetődő, hogy miért, miként igen.

Meddig érdekes a zene?

A hanghordozók változása szerepet játszik a zenei figyelmünk alakulásában. Valójában a zenehallgatási változások csak követik a hanghordozók formáját, a jelenség nem újdonság. A hatvanas években elterjedő sztereó vinillemezek egy-egy oldalára 23 percnyi hang fért. Könnyebb volt egyben meghallgatni egy lemezt, mint váltogatni a lejátszótű helyét. Az 1950-es évektől kiadott kislemezek általában egy nagylemez slágerét és annak változatait tartalmazták az A-oldalon, de a másik oldalon, a B-oldalon a rajongóknak szánt, kevésbé slágergyanús dalok is helyet kaptak. Olykor a kislemezeket teljes mértékben olyan B-oldalas dalokkal adták ki, amelyek nem is szerepeltek nagylemezen.

Ez a médium kevésbé tette lehetővé az útközbeni zenehallgatást, és fizikai súlya is jelentős. (Érdekesség ennél a hanghordozónál, hogy tévesen hivatkoznak rá bakelitlemezként. Bakelitből valójában soha nem készültek hanglemezek, az anyag ridegsége, préselhetetlensége miatt. A fekete lemezek küllemükben hasonlítanak a bakelitből készült tárgyakra.)

Amikor a kedvenc számainkat magnókazettán (Compact Cassette) hallgattuk, a sok visszatekerés miatt egyre romlott a minőség. Viszont széles körben hordozhatóvá vált a zene a walkmaneknek (sétálómagnó), boomboxoknak („böhöm magnó”), autós kazettajátszóknak köszönhetően. (Amerikában az ötvenes évek közepén létezett lemezjátszós autórádió, és ugyanitt a hatvanas években megelőzte a Compact Cassette-t a végtelenített mágnesszalagos Eight-Track autókban, de Európában nem terjedt el.) A kazetta esetében is egyszerűbbnek bizonyult egyben hallgatni az albumot. A mágnesszalagon nehéz pontosan a következő dal elejére tekerni a felvételt.

A CD megjelenése kiiktatta a számváltási nehézséget, viszont az mp3 formátum térnyerése előtt még mindig ugyanúgy mesterségesen limitált mennyiségben tárolt zenét, akár egy vinillemez. A CD kapacitása nem lett végtelen, de az mp3 tömörítés segítségével megsokszorozódott az egyetlen lemezen elférő zenemennyiség.

Az mp3 veszteségesen tömörített minősége nem felel meg minden igénynek. De ez a fájlformátum minden korábbinál kompaktabb, hordozhatóbb formába öntötte a zenehallgatást kisméretű lejátszójának köszönhetően. Lehetővé tette, hogy bármelyik dalt elindítsuk egy albumról egy pillanat alatt, és bárhova magunkkal vigyük a zenét, akár egyénileg hallgatjuk fülhallgatóval, akár megosztjuk másokkal. 

Új felület, új forma

Zenehallgatás szempontjából valódi áttörést jelentett a fizikailag birtokolt adathordozók háttérbe szorulása. A digitálisan tárolt, egyesével is letölthető zenék megjelenésével párhuzamosan egyre inkább jelentőségüket vesztették az albumok. Már nem volt szükség arra, hogy egy egész fizikai adathordozót tartalommal töltsenek meg a zenekiadók. Korábban kislemezt adtak ki az egyes nagylemezek között. A digitális tárolás lehetővé teszi, hogy egyetlen új dalt is a nagyközönség elé tárjanak a készítők. A YouTube ingyenes zenehallgatást tett lehetővé, az iTunes-on megvásárolható és letölthető lett akár egyetlen dal is. A letölthető zenék terjedésével azonban az illegális letöltés is megjelent. Ezt, és a minőségromlást is ellensúlyozza az előfizetésen alapuló zeneszolgáltatók, a stream felületek térnyerése, mint amilyen a Spotify és az Apple Music.

Az előadók szempontjából a stream azonban anyagilag nem minden esetben jövedelmező. Hallgatóként ez azért fontos számunkra, mert a dalok felépítését is befolyásolja az anyagi háttér változása. A zeneiparra általánosan elmondható, hogy 2017-ben a bevételek 10%-a körüli összeg illette meg az előadót. A zenei szolgáltatók a bevétel 30%-át teszik el, a fennmaradó összeg tovább oszlik a készítők, kiadók, menedzserek, előadók között. Nem albumonként, hanem lejátszott dalonként fizetnek, 1000 meghallgatás után 6 amerikai dollár körüli összeget. Az Information Is Beautiful alábbi ábráján látható, hogy miként alakul a bevétel egyes stream felületeken. Azt mérik, hogy mennyi lejátszás szükséges a(z amerikai) minimálbér eléréséhez:

Bár kezdő előadóknak nem mindig jövedelmező, a streaming felületeken való megjelenés fontos állomás a hírnév felé, és ez a fizetési rendszer kihat a zene szerkezetére. Az azonnaliság korában kevesebben hallgatnak végig egy hosszú dalt, fennáll a veszélye, hogy a hallgató továbbkapcsol. Legalább harminc másodpercnyit kell meghallgatni ahhoz, hogy adott lejátszásból az előadó, készítő is nyereséghez jusson. A figyelem megtartásáért folytatott küzdelem eredménye, hogy a popipar egyre rövidebb dalokat termel. Egyre inkább – in medias res módon – refrénnel kezdődik, felrúgva ezzel a huszadik században még jellemző felvezetést. Nyitányszerű eszközökkel élnek, amely során már az első másodpercekben igyekeznek megragadni a hallgatót, hogy ő aztán végigjátssza a dalt.

Hol találunk új zenéket?

Míg régebben jellemzően a rádióból vagy tévéből ismertünk meg új zenéket, mostanában az olyan platformok, mint a TikTok játszanak nagy szerepet az új számok elhíresülésében. A felületen megjelenő zenék tömegekhez jutnak el, egyes előadók a videók alá vágott számaiknak köszönhetik lemezszerződésüket. A TikTok egyfajta szimbiózist teremt a streamingszolgáltatók, a zenekiadók, és önmaga között. Amikor tetszik egy dal, a Youtube-on vagy az általunk preferált streaming oldalon keressük, így támogatjuk a zene készítőit. A stream oldalak motorjai igyekeznek az általunk kedvelt zenékhez hasonlóakat ajánlani, és minél tovább a felületen tartani a figyelmünket. Egyes előadók, mint amilyen Lil Yachty, elsősorban a TikTokon elért sikereiknek köszönhetik hírnevüket. Magától értetődő lehet, hogy a zenei formátumukat is az őket sikeressé tevő közeghez igazítsák, Lil Yachty dalai jól működnek a TikTokon használt daltöredékekként is.

A zene demokratizálódása 

Lil X Nas Old Time Road című dala country és trap műfajokat vegyítő rendhagyó stílusa mellett a TikToknak (és a dal megjelenése körüli tudatos internetes jelenlétnek) köszönheti sikerét. A következő videóból kiderül, miként ugrott a dal TikTok mémből a Billboard 100 első helyére. (Automatikusan fordított felirattal is nézhető.)

 

Joel Berghult, a RoomieOfficial zenéket elemző csatornájának vezetője 2021 márciusában közzétett egy videót, ahol a bevezető szerint fősodorba tartozó popzenéket hasonlít a TikTokon elhíresült, általa „lo-fi bedroom pop”-nak nevezett dalokhoz. Utóbbi zenék sokszor valóban otthon készültek, Berghult a videóban meg is említi Clairo Pretty Girl című dalánál, hogy a lo-fi hangzás nem mesterségesen előállított, retro érzést közvetítő változtatás, hanem valódi lo-fi felvétel. A videó szempontrendszere változik, mintha Berghult közben döbbenne rá, hogy a TikTokon hírnevet szerzett daloknál sem minden esetben igaz, hogy kevésbé professzionális produceri munka áll mögöttük. Igyekszik hasonló hangszerelésű dalokat összevetni, és megállapítja, hogy a nyolcvanas évekre jellemző szintetizátoros hangzás éppen divat a popban. A zenét ugyan streamszolgáltatóktól legkönnyebb beszerezni, de nosztalgikus trendek figyelhetők meg a régi adathordozókról ismert, olykor tökéletlen hangzás iránt. 

 

A demokratikus formával a zenéhez társított vizualitás is változik. A hatvan másodpercre korlátozott felhasználói videók háttereként megjelenő zenedarabok közvetlenebb módon hatnak, mint egy profik által létrehozott videó esetében tennék. Nem egy profi rendező által kreált látványvilágot vagy hivatásos táncosok videóit látjuk, hanem hétköznapi emberek használják a zenéket a saját életük aláfestésére. Olyan koreográfiák születnek, amelyeket bárki megtanulhat és közzétehet, ami által részesévé válik a dal vizuális kíséretének. 

A siker mércéje

A zenehallgatási szokások változásával a siker is mást jelent a zeneiparban. Mérhetjük egy előadó sikerét hallgatottságban, anyagiakban, népszerűségben. Az internetes zenehallgatás előtt a népszerűséget lemezeladásokban mérték. Egy arany- vagy platinalemezes előadó teltházra számíthatott a koncertjein is, ami magával hozta az anyagi sikert. Mostanában azonban a zenekiadás demokratizálódásának és a megváltozott technológiának köszönhetően sokkal jellemzőbb a streamek számában, a közösségimédia-követőkben, a minél több platformon való elterjedésben mért siker. Az ezekből származó bevételek, jegyeladások, a merchandise (az előadóhoz köthető termékek eladása) hozzájárul a siker pénzügyi oldalához. A népszerűség ugyanolyan fontos, de más platformokon alakul ki, mint az internet előtti időkben.

A Chartmetric zeneipari adatokat gyűjtő oldala különböző mércék szerint figyeli és jósolja meg egyes előadók várható sikerét. Létrehoztak egy mérőszámot, amely adott előadó aktív hallgatottságát és passzív rajongóinak számát is figyelembe véve határozza meg, mennyire számít népszerűnek. Több platformot vizsgál és a kapcsolódási pontjaikat. Ebben az esetben már egyáltalán nem számít teljes albumok megléte vagy hiánya, szinte valós időben követhető, kiket hallgat a közönség. Naponta frissülő adatbázisuk a streaming és a közösségi médiában elért sikerek alapján 2,6 millió előadót rangsorol. Segíti a zeneipart a trendek megfigyelésében.

6MO H2 2020 Breakthrough Music

A következő videóban nyomon követhetjük az elmúlt 50 év legtöbbet eladott popzenészeit. A videóban látszanak a zeneipar trendjei, a listákat évekig vezető előadóktól az egyszámos slágerekig. Azon előadók voltak képesek éveken át a lista élén maradni, akik nem alkottak nagyobb slágert saját potenciáljuknál vagy maguk teremtették a zenei irányokat. Ez ugyanúgy igaz a Beatlesre, mint Eminemre.

 

Az internet térnyerése óta az előadó önmaga is tesz a személyes márkája kiépüléséért. Zenéje mellett a médiában tett megnyilvánulásaival is népszerűséget, reklámfelületet szerez egyes ügyeknek és saját magának. A magánszemély nehezebben válik külön az énekes előadói mivoltától, és a közönség is jobban számít az átláthatóságra. A magazinok, televíziós beszélgetős műsorok korában még lineáris módon értesültünk az adott előadóról, nehezebb volt ellenőrizni egy-egy állítást. Most az internetnek köszönhetően utána tudunk nézni egy-egy információnak, tájékozódhatunk több forrásból is. A megjelenési felületek széles köre pedig felkeltette az igényt a hitelesség iránt. Az információ korában már nem mindegy, ki adja elő a zenét. 

A hallgató másként kapcsolódik az előadóhoz. Vásárol ugyan merchandise termékeket, de albumok megvétele helyett playlisteket hoz létre, követi a kedvenceit a közösségi médiában, akár maga is készít videót egy-egy számhoz, és ezáltal egyre közvetlenebbé válik a zenéhez fűződő viszonya.

Források, felhasznált irodalom:

Feladatok:

  1. Ismeritek a cikkben felsorolt hanghordozókat? Hol találkoztatok velük? Milyen előnyük lehet a streammel szemben?
  2. Milyen mémben képzelnétek el a betárcsázós internet hangját? Nézzetek utána, miért ilyen hangot ad? (Modem handshake fogalma)
  3. Milyen felületeken találtok új zenéket? Szerintetek miért éppen ott?
  4. Mi alapján válogattok össze egy playlistet?  Készítsetek olyasmit, mint ez a tésztafőzős időmérő playlist!
  5. Készítsétek el az osztályotok playlistjét, csoportonként. Figyeljetek oda, hogy az egész osztályt jellemeznie kell. Mennyire egyezik a többi csoportéval? Milyen szempontokat vettetek figyelembe a válogatásnál?