Tanteremre hangolt popzene

2020. 11. 11. hang cikk

A huszonegyedik században született generációt leginkább a popzenével lehet zeneszeretetre ösztönözni, hiszen az a valóságuk része. A popműfajt kár volna lebecsülni és elintézni annyival, hogy könnyű fogyasztásra készült tömegtermék. A popzene ugyanis korlenyomat, amely szociális változásokat, illetve a közérdeklődést tükrözi, és alkalmat teremt arra, hogy folyamataiban lássuk és értelmezzük a világot a zenei változásokon, a zenei párbeszéden keresztül.

Az itt bemutatott értelmezési keret lehetőséget kínál egy-egy zenei fogalom tisztázására, bekapcsolja a tanórába a gyerekek számára ismerős popzenét. Összeveti hasonlóságait klasszikus művekkel, nép- és műdalokkal. Ebből következően kiemeli a zenetörténeti relevanciát. Struktúrája felhasználható további popdalok, fogalmak vizsgálatához, adott tantervi témakörök elmélyítéséhez.

Alapvető szerkezetünk a következő

  1. Bevezetjük a szóban forgó fogalmat, ha illusztrálható egy egyszerű gyakorlattal (pl. tapsolás, korábban tanult dal éneklése, ahol előfordul stb.) akkor elvégezzük. Érdemes olyan fogalmat, zenei elemet választani, amellyel már találkoztak egyéb dalokban. Az elsajátítási folyamat észleléssel, megfigyeléssel kezdődik, majd a megismerés tárgya elvont gondolattá alakul, mielőtt megjelenik a gyakorlatban.
  2. Meghallgatjuk a dalt, megfigyeljük benne az adott jelenséget. Először egészben, majd részben hallgatjuk. A megfigyelés történhet úgy is, hogy előtte felhívjuk a figyelmet rá, már az előző gyakorlatnál nevesítjük, vagy utólag vezetjük rá a gyerekeket. Például a váltakozó ütemmutatók bevezethetők úgy is, hogy szólunk, figyeljenek, vagy megpróbálják tapsolni a ritmust a dal közben, és hagyjuk, hogy a gyerekek ráébredjenek a váltásra. Ekkor utána tudatosítjuk, mi történt valójában. Érdemes a gyerekek képességeihez igazítani, melyik utat választjuk.
  3. Megmutatjuk, az adott elem hol fordul még elő, párhuzamba állítjuk népdalokkal, klasszikus művekkel. Összevetjük eddigi ismereteinkkel, megkérdezzük a gyerekeket, mire emlékezteti őket, hol találkoztak vele korábban tanórán és saját zenehallgatásuk során. Elmélyülünk gyakorlatokkal, nevesítéssel, felírjuk a képét, nevét a táblára, a gyerekek a füzetbe.
  4. A dal egészére fókuszálunk. Megvizsgáljuk a dal keletkezési körülményeit, intertextuális, kulturális, társadalmi jelentőségét. Feldolgozása esetleg egy korábbi műnek? Milyen zenei elemek emelik a kánonba? Bevonhatók más népek zenéi, illetve különböző korszakok is. Ez további alapot teremthet a zenehallgatásra.
  5. Kitérhetünk a dalszövegre, ha relevánsnak érezzük. Gyakori a zene és szöveg sajátos kölcsönhatása a popzenében, sokszor támogatják a jelentést a zenei elemek, de olykor éppen szemben állnak vele. Párhuzamokat vonhatunk népdalok szövegei és a popdalszövegek között.

 

Ajánljuk dalok értelmezéséhez a Switched on Pop popzenei podcastját, Bánkuti Dani YouTube-csatornáját, a főleg klasszikus rock zenéket elemző Rick Beato lejátszási listáját, a slágerkészítés mikéntje iránt érdeklődőknek a Deconstructed csatornáját, a Middle8 dalelemző videóit.

Források:

Nate Sloan, Charlie Harding: Switched on Pop. Oxford University Press, 2020. Podcast: https://switchedonpop.com/