Muzak
Nem véletlen, hogy a boltokban mindig szól a zene, mert bizonyított, hogy hat a vásárlási kedvünkre. Régen a termelésben dolgozóknak is sugároztak zenét, de vajon milyet és miért pont olyat? Nézzünk szembe a Muzak örökségével!
A bolti háttérzene, a liftekben szóló kellemes dallamok eredete egészen az első világháborúig nyúlik vissza. A 19. század vége óta kutatták orvosilag, hogy a zene milyen hatással lehet az emberi magatartásra. Kimutatták, hogy képes befolyásolni a vérnyomást, de akár az izomműködést is, ezek után adta magát a kérdés, hogy az iparban is lehetne-e használni a termelékenység, a teljesítmény javítására.
A gyárcsarnoktól a liftre hangszerelt Michael Jacksonig
Az 1934-ben alapított amerikai vállalat, a Muzak tűzte ki célul, hogy vállalatok, klubok, éttermek, hotelek számára fog háttérzenét gyártani. Az alapító, George Owen Squiert az a kérdés kezdte el foglalkoztatni, hogy ha a zenének bizonyítottan hatása van az emberre, másképp viselkedünk zenehallgatás közben, befolyásolhatja a hangulatunkat, vajon a termelékenység fokozására is alkalmas lehet-e. 1937-ben brit pszichológusok arra jutottak, hogy a munkahelyen játszott zene pozitívan hat az emberek viselkedésére, a boldogan végzett munka növeli a produktivitást. Mivel a vállalat beindulását követően kitört a II. világháború, így a háttérzene eleinte a haditermelésben kapott fontos szerepet. A Muzak történetének felívelése azonban igazából a háború után, 1946-tól indult be, amikor már az amerikai nagyvállatok többségének biztosítottak zenét, külön irodai dolgozóknak és külön gyári munkásoknak írt szerzeményekkel. Ahhoz azonban, hogy megtalálják a termelés szempontjából legmegfelelőbb, legösztönzőbb zenéket, sokat kellett kísérletezni. Akadtak nehézségek: például a túl karakteres zenék vagy amit mindenki ismert és szeretett, nem voltak hatékonyak, elterelték a dolgozók figyelmét, előfordult, hogy abba is hagyták a munkát, táncra perdültek vagy épp megtapsolták a kedvenc számaikat. Amikor azonban sikerült megtalálni a megfelelő összeállítást, vagyis énekszólam nélküli, egyszerűen hangszerelt dalokat játszottak, a korabeli híradások szerint olyan hatékonynak bizonyult, hogy akár 11%-al nőtt a hatására a termelés.
Ezeknek a kutatásoknak és megfigyeléseknek köszönhetően fejlesztették ki az úgynevezett ingerfolyamat zenét, ami kb 15 perces szakaszokból állt, melyben különböző intenzitású zenéket komponáltak egymás mellé, a szakaszok vége felé emelkedett a hangerő és a tempó, ezzel energetizálva a dolgozókat.
Egy 24 órás terv szerint, akkor vetették be a legdinamikusabb dalokat, amikor arra a dolgozóknak vélhetően a leginkább szükségük volt. A megfigyelések szerint délelőtt 11-kor és délután 3-kor. A sok kísérlet, teszt miatt sokan bírálták a vállalatot, hogy tulajdonképpen agymosást végez az embereken, voltak, akik pedig úgy vélték, hogy igazából semmiféle hatása nincs a zenének az emberek teljesítményére. A vállalat azonban sikeresen működött, egyre több helyen volt hallható a Muzak zenéje, a gyárak mellett liftekben, orvosi rendelőkben, nagyáruházakban, repülőgépeken, de még a Fehér Házban is.
A vásárlókedv dallama
Mivel úgy tűnt, hogy a termelésben a módszer remekül működik, a fogyasztás serkentésére kezdtek fókuszálni. Megfigyelték, hogy nem mindegy, milyen zene szól az áruházakban, szupermarketekben. Lassabb tempójú zene hatására például a vásárlók több időt töltenek a boltokban, így többet is vásárolnak. Rájöttek, hogy ha egy üzletben megteremtenek egy mesterséges zenei atmoszférát, ami teljesen eltér a külvilágtól, azzal elérik, hogy a kellemes légkört azonosítsák a bolttal, így az üzlet arculata könnyebben rögzülhet az emberekben. A márkákat igyekeztek jól elkülöníthetővé tenni a zenében is, egyfajta osztályozási rendszer szerint, 45 különböző kategóriába rendezték a dalokat, amelyből minden üzlet ki tudta válogatni a saját arculatához leginkább illeszkedőt. Azt, hogy az ilyen háttérzene mennyire hatásos lehet a vásárlók körében, egy 1997-es kutatás is bizonyítja. Azt vizsgálták, mennyire befolyásolja az embereket bor vásárlásnál, hogy milyen nemzeti karakterű zene szól a háttérben. Az eredmény meglepő, ha francia zene szólt, inkább francia borokat vettek, amikor viszont német, akkor inkább német borokat.
A Muzak alkonya vagy Muzak olcsóbban
A Muzak a ’60-as, ’70-es években élte fénykorát, aztán már egyre kevesebb lett az igény a vállalat előre gyártott lemezeire. A 90-es évekre megjelentek olyan előadók, szoft pop-rock slágerekkel, amikkel ugyanazt a hatást lehetett elérni, mint az előre legyártott direkt semlegesített háttérzenékkel. Ezek mellett azt is meg kell említeni, hogy mivel hosszú évtizedeken át szóltak ezek a lágy, halk dallamok mindenhonnan, sokan kezdték megunni ezeket a zenéket.
A ’90-es évek elején aztán a Muzak is átállt az eredeti dalokat felvonultató playlistek gyártására, végül 2009-ig tudtak talpon maradni.
Manapság, a munkahelyek, edzőtermek, rendelők bezenésítéséről már a streaming oldalak gondoskodnak, és a Youtube-on is pár kattintással elérhetőek olyan összeállítások, amik ugyanazt a hatást érik el. A Muzak igazi örökségét azonban az állandósított zenehallgatás jelenti. Utazás, futás, biciklizés vagy akár még úszás közben is képesek vagyunk zenét hallgatni, szinte már úgy érezzük, hogy tevékenységeinket nem is tudnánk élvezettel elvégezni, ha nem szólna hozzá kísérőzene.
Zárásképpen érdemes (a gyerekekkel együtt is) meghallgatni John Cage, amerikai zeneszerző alkotását. Cage kísérletet tett rá, hogy visszahelyezze jogaiba a csendet, ami talán már végleg elveszett a fogyasztói kultúrában.
Források
Mandiner: A kapitalizmus háttérzenéje
A Twenty Thousand Hertz podcast epizódja
Feladatok:
Gondoljátok végig és beszéljétek meg, hogy ti hol találkoztok manapság háttérzenével?
Osszuk négy csapatra a diákokat. A feladat az lesz, hogy zenéket kell keresniük (youtube, spotify stb. ), különböző tevékenységekhez.
- csapat: tanuláshoz;
- csapat: edzéshez;
- csapat: vásárláshoz
- csapat: orvosi rendelői várakozáshoz
Fejtsétek ki, hogy milyen szempontok alapján válogattatok zenét az adott szituációhoz, ha találtatok előre elkészített zenelistákat a tevékenységekhez, fogalmazzátok meg, mik a főbb jellemzői az adott zenefolyamnak.