Flip book, a zebmozi

2020. 07. 16 kép cikk 3–10 évfolyam

A gyerekek szabadidejük nagy részét képernyő előtt töltik, ez az idő a tantermen kívüli, digitális munkarend miatt tovább nő. Szerencsére a vizuális kultúra tárgynak és a médiaismeret műveltségterületnek vannak olyan tartalmai, amelyek akár digitális felületek és eszközök használata nélkül, kézműves módszerekkel, otthon is elérhető kellékekkel és anyagokkal is megismertethetünk a diákokkal.

A mozgókép létrejöttének fiziológiai, technikai feltételeinek megismerése, a pillanatképtől a mozgóképig vezető első lépések bemutatása egyszerűen, több kompetenciát megmozgató, élményalapú, kreatív foglalkozás keretében is megvalósítható.

Az első részben az utóképhatást illusztrálhattuk saját készítésű taumatróp segítségével, a második részben már valódi mozgóképet alkotunk, miközben megismerjük annak létrejöttét, működési elvét.

Háttérismeretek

A film - legyen az animációs, analóg vagy digitális technikával rögzített - azért kelti a mozgás illúzióját mert egy adott eseményről készült pillanatképek sorát, vagyis a fázisképeket a szem, saját tehetetlensége miatt, csak mozgásként tudja érzékelni. Standard mozgóképhez másodpercenként huszonnégy fázisképre van szükség, a különböző minőségű, gyorsaságú, lassúságú mozgóképhez természetesen többre vagy kevesebbre.

Története

Tankönyvek, szöveggyűjtemények és füzetek sarkára rajzolt formában mindenki ismeri a flip book legegyszerűbb változatát. Sétáló pálcikaemberekről és nyíló virágokról szóló pár másodperces alkotások, egy mozgó téma vagy esemény fázisképeiből állnak össze. Ha ezekből másodpercenként majd huszat pörgettünk le a szemünk előtt, akkor ezek a pillanatképek mozgóképpé váltak, életre kelnek - animációvá a szó jelentésének megfelelően.

A flip book sokoldalú, kreatív műfaj a 19. század végétől élte fénykorát, középpontban elsősorban a szórakoztatás állt, bár előfordultak dokumentarista és ismeretterjesztőnek tekinthető témák is, a kifejtést ezekben az esetekben a formátum erősen korlátozta. Az alábbi linken bő válogatást láthatunk egy színes gyűjteményből.

Menő zsebmozik 100 évvel ezelőtt

A pörgetős füzet a mozi és a képregény megjelenése után sem tűnt el. Természetesen kötelező gyakorlat maradt a művészeti oktatásban, így a mai napig rendeznek flipbook fesztiválokat, ahol méretében, hosszúságában és nem utolsó sorban minőségében fantasztikus darabokat mutatnak be. Jelenleg a legtöbb példányszámban kiadott flip book a finn útlevél, oldalain egy sétáló rénszarvas látható.

A legaktuálisabb pedig a Koronavírus James Bond ellen című, kézmosásra buzdító alkotás.

Elkészítése

Az utóbbi kisfilmet werkfilmbe ágyazva nézhetjük meg, így azonnal el is leshetünk néhány fogást a legismertebb flipistától. A legfontosabb feladat a fázisképek pozicionálása. Az ábrázolni kívánt mozgás, mozdulat intenzitásának, lendületének megfelelően az előző képhez igazítva kell a következőt fázisképet megrajzolni. A profiknál ezt a feladatot egy átvilágító asztal segíti, mi az erősebben rányomott ceruzával könnyíthetjük meg a munkánkat, a következő lapon az előző kép kontúrjához viszonyítva rajzolunk tovább.

Teljes noteszek feláldozása helyett a legolcsóbb megoldás, ha jegyzettömböt, vagy postitot használunk, ezekből a megfelelő mennyiséget téphetjük le az animált történeteinkhez. A kész flip bookot iratcsipesszel vagy pillanatszorítóval fogjuk össze.

Ha nem érzünk magunkban elég bátorságot az első saját flip book rajzoláshoz, természetesen számos félkész sablont letölthetünk, nyomtathatunk, színezhetünk, vághatunk és fűzhetünk össze. 

Környezettudatos, de kevésbé látványos az online változat, ahol papír nélkül készíthetjük el digitális pörgetős füzetünket. Sokat segít, hogy alapbeállítás szerint itt kockás “lapokra” rajzolhatunk, ami megkönnyíti az egymást követő fázisrajzok pozicionálását.

Jó szórakozást!