Mit lát a néző, vagyis mit mutat meg a televíziós sportközvetítés?

Élőben a helyszínen végigizgulni egy sporteseményt természetesen megismételhetetlen élmény. De előfordulhat, hogy egy pillanatra nem figyelünk vagy valaki feláll előttünk és kitakarja a pályát, így lemaradunk egy-egy fontos mozzanatról. Kevésbé fordulhat elő mindez otthon, ha a televízióban követjük az eseményeket. Otthon viszont a helyszíni hangulat „jön át" nehezen a tévékészüléken. Ezért van, hogy amikor sporteseményeket nézünk a fotelből, elvárjuk, hogy valami olyan pluszt is kapjunk, ami a helyszínen nem lenne elérhető.

Varázsszó: teljesítményelemzés

Teljesítményelemzésnek tekinthető minden számszerűsített elem egy sportverseny kapcsán: az eredmény, a sikeres vagy sikertelen kísérletek száma, egy adott lépés hossza, a labda vagy a játékos mozgása, átlagos vagy egyszeri sebessége.

A teljesítményelemzést már közel 100 éve használják a sportban, de számszerűsített elemei korábban inkább háttérinformációként szolgáltak. A Pénzcsináló (Moneyball) című film például éppen egy teljesítményelemzésre épülő, valós sporttörténetet mesél el. A lényege röviden az, hogy vajon lehet-e egy baseballcsapatot új felfogás szerint felépíteni, a játékosokat teljesítményelemzéssel összeválogatni. Mi történik, ha nem nagy nevekben gondolkodnak az leigazoláskor, hanem olcsóbb, kevésbé ismert, de bizonyos statisztikai mutatókban kiemelkedő játékosokat gyűjtenek össze egy csapatba? A Pénzcsináló szerint igazuk lesz, az ötlet beválik, a számok nem hazudnak. De mennyi köze van mindehhez a nézőnek?

Elég sok: a technológia fejlődésével ezek az adatok már nemcsak a sportesemény után állnak rendelkezésre, hanem akár rögtön játék közben is, valós időben. A korábban csak a teljesítményelemzéshez használt adatok kikerülhetnek a képernyőre. Lehetnek egyszerű számszerűsített összefüggések, felvételek több irányból vagy bármi, ami segíthet a teljesítmény javításában és/vagy a látvány megértésében.

S miközben a teljesítményelemzés technológiája fejlődik, a vizuális megjelenésben is egyre több és több lehetőség kínálkozik a televízió képernyőjén. Így ez a páros kéz a kézben járva dolgozik azon, hogy az otthon ülő nézőt a képernyő előtt tartsa.

Információk és képek, minél több, annál jobb

Nem csak az információ és a különböző látószögekből megmutatott képek teszik izgalmasabbá, feszültebbé a sportközvetítést. A filmekből jól ismert vágási technikákat is alkalmazzák a közvetítés szakemberei, hogy fokozzák az esemény hangulatát. Egy atlétikai vagy tornaversenyen egyszerre több szeren/helyszínen zajlanak az események. Ezt nézőként a sportcsarnokban nehezebb követni, otthon azonban a visszajátszásoknak köszönhetően lehetővé válik, hogy a legizgalmasabb részekről ne maradjunk le. Nincs üresjárat, nincs holtidő. Nem kell kapkodni a fejünket, hogy épp melyik helyszínen történik valami izgalmas, a rendező majd eldönti. Ha élőben nem sikerül, akkor megkapjuk majd ismétlésben, de mindent látni fogunk, ami sorsdöntő lehet.

Filmes történetmesélés

Olimpiai távolugró verseny döntője. 6 vágás 16 másodpercben, akár egy akciófilmben. Látunk feszült várakozást, a versenyben vezető ugrót, a következő ugrót, és bizonyítékot, hogy érvényes az ugrás. Mindent megmutatnak, hogy növeljék a feszültséget. Közben pedig virtuális eszközökkel már azt is láthatjuk otthonról, hogy dobogót ért az ugrás, de elmarad a világ- és olimpiai csúcstól.

Azt is izgalmas megnézni, hogy mi a különbség egy ugyanolyan versenyszám között, ha élőben nézzük vagy ha a televízióban. A példában egy vívóesemény egyperces szünetét láthatjuk, hogyan néz ki a valóságban és hogyan, ha otthonról nézzük a fotelből.

Látható, hogy a helyszínen egy szünet az tényleg szünet. Nem történik semmi. Viszont ilyenkor a televíziónéző kap néhány visszajátszást, lassítást, sőt még magáról a szünetről is többféle képet kap, mintha a helyszínen egy pontból nézné az egészet.

Jelen példákban leginkább olyan képsorokat láthattunk eddig, amit a helyszínen is látnánk, csak gyorsan váltogatni kellene, hogy éppen hova figyelünk. És mindehhez társult még néhány lassítás, visszajátszás és néhány virtuális információmorzsa.

Amikor otthonról többet, jobban látunk

A vizualitás egyik következő lépcsőfoka, amikor már nemcsak azt mutatjuk meg, amit a helyszínen is láthatnánk, hanem azon túli perspektívákból is élvezhetünk egy-egy versenyt.

Ilyen lehet a torna sportág, ahol viszonylag könnyen lehet alkalmazni a modern technikát, hiszen a „pályák”, a szerek egy jól meghatározott helyen vannak, így könnyű az azokon látott gyakorlatokat rögzíteni és a nézőknek új perspektívából megmutatni. A kétezres évek nagy mozis technikai attrakciója volt a Mátrix által életre hívott bullet time, ami a sportközvetítésekben is egyre gyakrabban kap szerepet.

A téli sportoknál is lehet a technikát ugyanúgy alkalmazni, mint a nyáriaknál. Az ugrásokkal operáló sportágaknál a 2022-es pekingi téli játékokon már rendszeresen láttunk akár 360 fokos felvételeket is.

A síugrás esetében a helyszínen is élnek a plusz információt átadó vizuális lehetőségekkel, hiszen a fehér hóra jól lehet például zöld lézerrel vetíteni, a segédvonalak pedig a sportolónak és a nézőknek is plusz információval szolgálnak például egy ugrás hosszának megítéléséhez.

Vízalatti világ

A vizes sportokat a víztömeg érdekessé teszi, de meg is nehezíti a verseny állásának helyszíni követését. (A vízilabdában a szabálytalanságok nagy része a víz alatt, szinte láthatatlanul történik, ami kevésbé a nézőnek, mint inkább a játékvezetőknek és persze a játékosoknak maguknak fontos probléma.) A faltól-falig úszás monotonitását is célszerű technikai lehetőségekkel is minél jobban megtörni a televíziós közvetítések során.

A rajtnál virtuális feliratok segítenek azonosítani a versenyzőket, a rajt pillanatában pedig akár a víz alól is láthatóvá teszik nekünk a sportolókat.

A totálképeket is igyekeznek olyan szögekből mutatni, melyekből a verseny izgalmát, szorosságát lehet érzékelni. Ezek már mind olyan képek, melyek a helyszínen ülő nézőknek a valóságban elérhetetlenek, vagy a rögzített ülőhelyükből adódóan csak az egyik perspektívát láthatnák.

Itt is elmaradhatatlanok azonban a teljesítmény-adatok, a jelenlegi világ-, vagy olimpiai rekord, a fordulóknál az adott versenyző részideje, pillanatnyi sebessége, a világcsúcshoz viszonyított helyzete.

A futam végén pedig természetesen azonnal láthatóvá kell tenni a végeredményt, hogy egy pillanatot se kelljen várnunk az eredményre. A helyszínen ennyire gyorsan nem biztos, hogy láthatóvá válik a befutók sorrendje.

Ahogy az előzőekben is láthattuk, nem újkeletű, hogy számok és képek alapján elemzik a versenyzők teljesítményét. A technikai sportokban szintén nagy jelentősége van a kinyert adatoknak, hiszen ezek alapján tudják az újabb fejlesztéseket előkészíteni. A formula 1-ben az autók telemetria adatai közül egyre több kerül a képernyőre, de természetesen nem mindegyik. A televíziónézők legnagyobb előnye, hogy akár olyan perspektívákból is betekinthetnek a száguldó cirkusz világába, mintha maguk is pilóták lennének.

• Akár a pilóta sisakjából is láthatjuk a versenyt
• A pilóta feje fölül is megnézhetjük az aszfaltcsíkot verseny közben
• „Utazhatunk” a hátsó szárny előtt vagy az orrkúp mögött egy kicsit

Mindeközben hasznos információkkal bombáznak minket, hogy például:

• kinek a kocsijában ülünk jelenleg,
• mennyivel haladunk,
• hányas sebességi fokozatot kapcsolt épp a pilóta,
• hányadik helyen autózunk éppen a mezőnyben,
• merre jön a következő kanyar,
• akivel épp versenyben vagyunk egy-egy pozícióért, az hozzánk képest gyorsabb vagy lassabb.

Ezek a képek nagyban hasonlítanak arra, mintha egy F1-játékot játszanánk otthon játékkonzolon, de ezt a versenyzést minden fáradság nélkül élvezhetjük.

A versenyzők biztonsága érdekében 2018-ban bevezetett „glória” is szerepet játszik már a vizualitásban. Az információk kijelzésében sokszor ennek vonalát követik a képernyőre kerülő adatok.

Ami a többi sportágban is megszokott, más helyekre is betekintést nyerhetünk a közvetítés segítségével, és már az sem újdonság, hogy egyszerre akár több eseményt is követhetünk egy időben a képernyőnkön. Így mi otthonról beláthatunk a boxutcákba is, és a kerékcseréket akár testközelből élvezhetjük. Ezért a helyszínen nagyon mélyen a zsebünkbe kéne nyúlni.

Amikor feleslegesnek érezzük

Előfordulhat, hogy a néző úgy érzi, átestünk a ló túloldalára. 2021-ben, a tokiói olimpián debütált a falmászás mint olimpiai sportág, ahol talán kicsit felesleges volt a technológiát ennyire bevonni a közvetítésbe. A falmászó versenyeken a pályát bemutató kis animáció megoldható lett volna egy drón és hagyományos kamerák segítségével. Azonban a japánok úgy gondolták, elkészítik a pályát 3D-ben. Látványosnak látványos, de talán felesleges.

Tegyük hozzá, hogy az olimpiai sportközvetítésekben gyakran alkalmaznak akár próbaképpen is újszerű megjelenítési technológiákat. Nem véletlenül, hiszen a négyévente rendezett olimpiák mindig kimagasló nézőszámot generálnak, így a világ minden meghatározó tartalompiacának egyszerre lehet megmutatni a legmodernebb, legfejlettebb technológiákat.

A vizualitás jövője: zseniális megoldás vagy zsákutca?

A példaként gyakran felhozott vívásnál rendre előálló probléma, hogy a mozgás gyorsasága és az alkalmazott sporteszközök mérete miatt a néző nem is látja, mi zajlik pontosan a páston. A technológia segítségével mára már a láthatatlant is igyekeznek láthatóvá tenni.

A vívás jövőjében ez a technológia fontos szerepet játszhat. Ez egy olyan fejlesztés, mely nemcsak a sportelemzést lendítheti előre, hanem a sportág népszerűségét is fokozhatja.

Digitális, valós időben történő megoldást már a jégkorongra is találtak ki. Az avatatlan szemnek ez szintén nehezen követhető játék. Az események gyorsasága miatt tartották korábban jó ötletnek, hogy láthatóbbá tegyék a pakkot, de nem aratott nagy sikert ez a próbálkozás a 90-es évek közepén.

Most újra elővették az ötletet, de ezúttal sem volt felhőtlen a fogadtatása, így egyelőre nem is alkalmazzák a közvetítések során. Ezek a megoldások szintén nagyon hasonlóvá teszik a sportközvetítés megjelenését a videójátékokéhoz.

Hasonlóan „elbukott" ötlet volt, amikor a labdába szerelt kamerától várták az új perspektívát, amely megragadja a néző figyelmét. Nem ragadta meg… Azért nézzünk egy példát, mit láthatnánk a labdarúgó mérkőzésekből, ha a pörgő labdában megbúvó kamera közvetítené az eseményeket.

A Forma 1-éhez hasonló sisakkamerával is próbálkoznak már más sportágban is, például az amerikai fociban. De úgy tűnik, ez sem adott annyit hozzá a képi világhoz, hogy megragadjon a sportközvetítések eszköztárában. A példában egy lejátszott figurát láthatunk, majd ugyanazt végigizgulhatjuk az irányító szemszögéből is.

A lényeg, hogy az otthon maradt néző érezze azt, hogy többet kap, hiszen belát a színfalak mögé. De vajon mi lesz a következő lépés, ha az eddigiek megszokottá, unalmassá válnak? A folyamatos szabályváltozások új kihívások elé állítják a közvetítések lebonyolítását, ami aztán akár a szabályok alakulására is visszahathat. Bizonyos megjelenő új sportágak pedig kétségkívül felvillantják a megújulás lehetőségét.

A két tendencia össze is kapcsolódik. A sportmérkőzések szervezői természetesen azt szeretnék, hogy minél látogatottabb legyen egy-egy esemény, ezért igyekeznek a helyszínen, a belépőjegy áráért is többet nyújtani. Az utat természetesen az Egyesült Államok töri, ahol a több tízezer fős zárható stadionokban is igyekeznek a modern technika legújabb vívmányait bevetni. Akár 100 méteres ledfalat is beüzemelnek, hogy a tv-közvetítés képeit mutathassák – a helyszíni nézőknek.

Mercedes-Benz Stadium Fan Day Roof Ceremony, Halo Board and Julio Jones

SoFi Stadium videoboard: 'Eighth wonder of the world' targets GenZ

Timberwolves Clippers game at Staples Center

Érdekesség, hogy a Covid alatt kényszerből ugyan, de működött az „otthonról helyszíni mérkőzés nézés” formula is, amikor a zárt kapuk miatt ugyan csak virtuálisan lehettek jelen a nézők, de így is olyan élményt kaphattak, mintha a helyszínen nézték volna a találkozót. Közben persze mindenki nézte a tv-t, hogy ne maradjon le semmiről.

How virtual fans found their seats at NBA season restart | NBA.com

Feladatok:

1. Melyik sportágakban lehetnek hasznosak az alábbi információk a nézőnek és miért?
• Hőmérsékleti, egyéb időjárási adatok
• Formula-1
• Nyílt vízi úszás
• Kézilabda
• Sportoló sebessége
• Bowling
• Maratonfutás
• Vitorlázás
• Korábban elért időeredmények
• 5000 méteres futás
• Falmászás
• Kajak-kenu verseny
2. Keressetek olyan sportágakat, melyek a televízióban jobban követhetők, mint a helyszínen!
3. Mennyi információt kapunk vizuálisan egy úszóverseny egy kiválasztott 15 másodpercében? Milák Kristóf Duna Arénában úszott világcsúcsa során folyamatosan kaptuk az információkat róla és a versenytársakról. De vajon mennyi információval bombáznak minket folyamatosan?
   Nézzük meg a videót és írjuk össze mennyi információt kapunk a versenyről a választott rövid részletben. Ezekből az információkból vajon mennyit kap meg a helyszíni néző? Mi az, amit biztos megkap, és mi az, amit biztos nem tudhat a helyszíni, csak a tvnéző? Mi az, amit viszont a helyszínen látnak és az otthoniak nem?

Megoldások:

1. Melyik sportágakban lehetnek hasznosak az alábbi információk a nézőnek és miért?
• Hőmérsékleti, egyéb időjárási adatok
• Formula-1
• Mindenképp fontos ezeket közölni a nézővel, hiszen a taktika szerves része lehet az autó minden beállítása, gumiválasztás stb.
• Nyíltvízi úszás
• Részben fontos, hiszen szabadtéren zajlik a verseny, de nem biztos, hogy a néző tud valamit kezdeni az információkkal.
• Kézilabda
• Nem releváns, hiszen a zárt csarnokban ez nem igazán befolyásolja a mérkőzés kimenetelét.
• Sportoló sebessége
• Bowling
• Inkább a golyó sebessége, ami fontos lehet.
• Maratonfutás
• Mindenképp hasznos információ, hiszen a leggyorsabb nyer a versenyben.
• Vitorlázás
• Ha szigorúan nézzük, akkor a csapat mozgása a hajón nem fontos infó, a hajó mozgása annál inkább, de sokszor leginkább a választott útvonal befolyásolja a verseny kimenetelét.
• Korábban elért időeredmények
• 5000 méteres futás
• Abszolút fontos infó, helye van a képernyőn.
• Falmászás
• Nem fontos, hiszen mindig új, más kialakítású pályán versenyeznek az atléták, így nem lehet összehasonlítani a pályákon elért időeredményt.
• Kajak-kenu verseny
• Szintén változóak a körülmények (szél, vízhőmérséklet, levegő hőmérséklete stb.), így nem is igazán tartják fontosnak az időeredményeket.
2. Keressetek olyan sportágakat, melyek a televízióban jobban követhetők, mint a helyszínen!
• Ezek egyértelműen a nagy helyigényű sportágak, autóversenyek, hosszútávú futások (maraton, félmaraton), kerékpáros körversenyek, de akár idesorolhatóak azok a sportágak is, ahol sokszor nem lehet pontosan látni, mi zajlik a versenyen, így a visszajátszásoknak nagy jelentősége van (pl.: vívás).
3. Milák Kristóf Duna Arénában úszott világcsúcsa során folyamatosan kaptuk az információkat róla és a versenytársakról. Az összeszedett információkból vajon mennyit kap meg a helyszíni néző?
1. Első pillantásra érdemes azt is megnézni, hogy általánosságban megtudjuk, mely versenyt nézzük, ez a Fina versenye, azon belül egy 200 méteres férfi pillangó úszást látunk.
2. Látjuk a közvetítő csatorna logóját, vagyis, hogy hol járunk valójában.
3. A versenyben látjuk kiemelve az első három helyezettet, (nemzetiségüket is), látjuk az ő úszósebességüket, valamint látunk egy nagy piros csíkot, mely az aktuális világcsúcsot szimbolizálja. Aki előtte van, az világcsúcs időn belül van.
4. A folyamatosan mérő óra a jobb alsó sarokban mutatja az aktuális versenyidőt.
5. Folyamatosan látjuk, (persze, ha érdekel minket egyáltalán), hogy hogyan változnak a dobogón a helyezések, hogy váltják egymást az úszók az első három helyen.
6. Megjelenik az aktuális világrekord forduló ideje, valamint az is, hogy melyik fordulónál járunk. Jelen esetben a 150 méteres forduló következik.
7. A fal érintéskor megkapjuk, hogy melyik pálya volt az első (itt a négyes), a bal felső sarokban a nevet is megtudjuk, a bal alsóban pedig azt is, hogy mennyivel gyorsabb a mostani világcsúcsnál. (Emellett megkapjuk az időmérő cég logóját is – OMEGA – a reklám kedvéért.)
8. Látjuk egy pillanatra az elrugaszkodás sebességét is.
9. Aztán szépen sorban jönnek a többiek is a bal felső sarokba, a versenyben első helyen lévőhöz hasonlítva az idejüket.
• A tv-néző látja csak biztosan:
• Minden, ami virtuális (világcsúcsot jelző vonal, sportoló sebessége).
• Minden, ami a lelátó irányától eltérő szögben mutatja meg a versenyt (víz alól, medence fölött mozgó kamera).
• Amit a helyszínen látnak csak biztosan:
• Az uszoda egészét, hiszen a televíziónéző a rendező által adott képkivágáson kívül nem lát semmit, míg a helyszínen látjuk a medenceparton zajló eseményeket is, a verseny és a ceremóniák alatt. Így megfigyelhetjük akár a reklámtáblákat és az edzőket is.
• Amit mindenki láthat:
• időeredményeket,
• végeredményt,
• a versenyt magát,
• a versenyzők egymáshoz viszonyított pozícióját.