Filmes műfajok

2020. 11. 03. film cikk 7–10. évfolyam

Amikor filmet nézünk, szinte automatikusan be tudjuk sorolni egy adott műfajba. A műfaj egy meghatározott kódrendszert jelöl, ami fontos szerepet játszik a befogadásban, a filmek értelmezésében, de a filmgyártásban és -forgalmazásban is. A műfajok jól leírható narratív világok, meghatározott bennük az elbeszélés, a jellem, a jelmez, a helyszín, a beszéd, az emocionális hatás és a technikai paraméterek is.

A film a múlt század végén a „tömegek művészeteként" születik meg. A filmtermés nagy része – főleg a hollywoodi típusú nagyipari film – tömegfilm: a globalizálódó világ nagyközönségének igényei szerint készül. A modern tömegfilmek eltérően a szűkebb rétegnek készülő művész- vagy szerzői filmektől, üzleti vállakozásként jönnek létre, általában rendkívül nagy anyagi befektetéssel, melynek megtérülésén jól szervezett intézményi háttér, forgalmazók, reklámcégek, moziláncok stb. dolgoznak. A legnépszerűbb műfajok – a bűnügyi filmek, a melodrámák, a burleszk, a western, a horror, a történelmi filmek – már a filmtörténet tízes-húszas éveiben kialakulnak, mivel a filmek műfajjá szerveződése éppen az ekkoriban kibontakozó nagyipari filmgyártás megjelenésével magyarázható. A tömegtermelésre beálló filmgyárak a lehető legnagyobb haszon érdekében bátran megismétlik, illetve folytatják azt, ami egyszer már sikeres lett. A műfajfilmeket éppen ezért is nevezzük tömegfilmeknek.

A műfaji besorolás változhat ugyanazon film esetében is: a gyártó vagy forgalmazó eltérő megjelölést használhat, mint a kritika vagy a filmtudomány. A besorolás mindig értelmezés eredménye, ugyanakkor a műfaj nem egy zárt halmaz, az újabb filmek folyamatosan újraértelmezik azt. Egy film különböző egységei más műfaji jegyeket hordozhatnak vagy egyszerre többfélét is akár. Nyitott és mozgásban lévő tulajdonságok együtteseként kell tekintenünk rá, mely az ismétlés és a variációk, a hasonlóság és a különbség játékaként jön létre. A műfajon belüli változásokat legszembetűnőbben egy műfaj története képes érzékeltetni.

A műfaj és a populáris kultúra kapcsolata

A magas kultúrában gyengülnek a műfajok, ritkulnak a visszatérő jellemző jegyeik és formális tulajdonságaik kerülnek előtérbe, míg a populáris kultúrában megőrződő eredeti műfaji kultúrát sok és szilárd tartalmi jegy jellemzi. A műfajfilmek beidegződött nézői attitűdre építenek, míg a szerzői film vagy művészfilm épp ezekre kérdez rá. A műfajok általában a társadalmi rendet fenyegető veszélyben jelenítik meg a konfliktus forrását, a konfliktus megoldásához pedig cselekvési mintázatokat és magatartásmintákat társítanak. A karakterek a közösségben rejlő konfliktusok, problémák hordozói, eszközei. A történet helyszíne nemcsak egy fizikai hely, hanem társadalmi és kulturális tér is, a társadalmi konfliktusok kijátszásának fizikai vagy szimbolikus helyszíne. A műfaj legfontosabb funkciója, hogy képes a társadalmi ellentmondások, feszültségek narratív formában történő megjelenítésére olyan főszereplők cselekvésein keresztül, akik a közösség jellegzetes képviselőinek tekinthetők. Egy műfaj addig mondható életképesnek, míg az általa megfogalmazott társadalmi probléma élő, és foglalkoztatja a nézőket. A filmtörténet során a műfajok folyamatosan fejlődtek, alakultak, változtak, vannak újonnan létrejövő és kihaló vagy háttérbe szoruló műfajok. Csaknem minden évtizednek megvan a maga kedvelt, divatos műfaja, amikor valamilyen ok miatt abból a típusú filmből több készül. A fejlődésnek köszönhető, hogy egy-egy műfajnak sokféle szubzsánere alakult ki, míg más műfajok szinte eltűntek. A továbbiakban sorra vesszük a leggyakoribb műfajokat/alműfajokat és röviden összefoglaljuk, hogy mik a jellemzői.

Melodráma

A melodráma kifejezés görög eredetű, melynek jelentése: zenekísérettel előadott dráma. Olyan nagyszabású történetmesélő műfaj, melynek középpontjában szenvedélyes érzelmi, szerelmi konfliktus áll. A melodráma gyakran él túlzásokkal: valószínűtlen fordulatokkal, erőteljes drámai eseményekkel, mint például egy természeti csapás vagy a háború. Hősei a műfaj romantikus színpadi gyökereihez híven hatásos sztereotípiákra épülő, egydimenziós karakterek, akikkel könnyű azonosulni. Visszatérő témája a szerelmi vetélkedés, a megoldhatatlan háromszöghelyzet, amelyben nem lehetséges a tökéletes happy end. Ez a film történetének végére sem oldódhat fel teljesen, a befejezés általában vegyes érzelmeket vált ki a nézőből, erre vonatkozik a hamis happy ending kifejezés. A háború előtti magyar filmgyártásban a melodrámának kitüntetett szerepe volt, legnagyobb hazai sztárja Karády Katalin volt. A Halálos tavasz, az egyik első legfontosabb magyar melodráma az ő főszereplésével készült.

 

Zenés film

A hangosfilm megjelenése után született filmtípus, melyben a zene nemcsak hangulati, háttérelemként, hanem a cselekményvilág elemeként, dramaturgiailag meghatározó részeként van jelen. Legfontosabb alműfaja a musical, melyben a narráció kizárólag a zenei betétekkel válik érthetővé.

 

Musical

A musical fő alkotóeleme a zene/ének és a tánc. Ezen filmek története általában igen egysíkú, gyakran a romantikus vígjátékok történetvezetését követik, happy enddel, beteljesült szerelemmel végződnek, a zene, az ének és a tánc pedig a nézők szórakoztatására kerül a filmekbe. A realista zenés filmek általában olyan történetet mesélnek el, mely a zene, a tánc, a zenés színház stb. világának a kulisszái mögé vezetik el a nézőt, s így a zenés/táncos betétek tulajdonképpen saját természetes közegükben jelennek meg. A musicalek másik csoportja, a formalista zenés film viszont meg sem próbál realistának mutatkozni. A szereplő bármilyen helyzetben dalba foghat vagy táncra perdülhet anélkül, hogy ez dramaturgiailag indokolt lenne, a zenés- és táncos betéteken van a hangsúly.

 

Bűnügyi filmek

A bűnt tematizáló filmek, a krimi, a thriller és a gengszterfilm gyűjtőneve. Ebbe a csoportba sorolható a film noir, illetve az említett műfaji kategóriák alműfajai.

 

Krimi

Bűnügyi műfaj, melyben a főszereplő a nyomozó – magándetektív, amatőr vagy hivatásos rendőr –, az ő személye azonban a legtöbb esetben nem veszélyeztetett. Többnyire akciószegény, a legstatikusabb a bűnügyi műfajok között. A történet végén gyakori az összegyűlés jelenet, melyben a nyomozó a film szereplői, a lehetséges gyanúsítottak előtt felfedi a valódi gyilkost (pl. Poirot).

 

Thriller

A legtöbb műfaji elnevezéssel ellentétben a thriller nem arra utal, amiről a film szól, hanem inkább a nézőre gyakorolt hatását jelöli. Modern korban és közegben játszódó bűnügyi film, melynek hőse egy életveszélybe kerülő átlagember, aki ennek hatására cselekvésre kényszerül. Valamiféle nyomozás általában megjelenik benne, de a hangsúly soha nem a rejtély megoldásán, hanem a feszültségkeltésen, a borzongatáson van. Hatáskeltő műfaj, a néző izgalmát folyamatosan fokozza, többek között a suspense (amikor a néző többet tud a szereplőnél) vagy a késleltetés eszközével.

 

Gengszterfilm

A gengszterfilm egy hírnév és zsákmányszerzés által hajtott, aktív, életmódszerűen bűnöző elkövetőt állít a történet középpontjába, akinek közege a modern kor, illetve modern nagyváros. A gengsztert a 20-21. század termékei veszik körül, s a legtöbb nem csak karrierjének előmenetelét szolgálja, hanem státuszszimbólumként is funkcionál: például az autó, a fegyver vagy akár a telefon. Állandó tematikus elem a bandaháború és az árulás motívuma. Meghatározó oppozíció a klasszikus gengszterfilmben a család és a gang szembeállítása: míg előbbi a törvényességet, hagyományokat, addig utóbbi a törvényen kívüliséget és modernitást szimbolizálja.

 

Film noir

Egyszerre stilisztikai és műfaji kategória. Formailag expresszív képek – fény-árnyék hatások, átlós szerkesztés, szubjektív kamera –, szubjektív elbeszélésmód, flash backek (megtörtént események felidézése valamelyik szereplő által) használata, illetve az unhappy end a jellemzői. Műfajként a bűnügyi tematika, az állandó karakterek – a femme fatale (a végzet asszonya) és a magányos, összezavarodott férfi –, illetve a nagyvárosi helyszín és a modern közeg határozzák meg. A film noir hangulata általában borongós, baljóslatú, amit az éles árnyékok és a hozzá tartozó, szinte állandóan hallható háttérzene is felerősít. Gyakori történetszál egy bűnügyi eset nyomozása, a szereplők sötét titkainak felszínre kerülése.

 

Western

A 18. század második felében, az amerikai vadnyugaton játszódó kalandfilm. Konfliktusa a civilizáció és a vadon, Kelet és Nyugat ellentétéből adódik. Tárgyi világára jellemző egy postakocsi vagy vonat megjelenése, indiánok, cowboyok, magányos lovasok, aranyásók és szerencsevadászok szerepeltetése, illetve cselekményvilágára a dramaturgiailag döntő fontosságú párbaj- vagy rablásjelenet. Ez az a műfaj, mely már többször eltűnt, majd feltámadt, első virágkora az 1930-es évek végén volt, majd az 1950-es években is erőre kapott (John Wayne filmjei), aztán jöttek a spagetti westernek, melyek zömében olasz produkcióban készültek az 1960-es években, de napjainkban is sok rendező dolgozik ezzel a műfajjal (pl. Tarantino, Coen-testvérek).

 

Burleszk

A burleszk eredetileg humoros prózai, színházi vagy zenés mű, ami később, elsősorban az amerikai filmművészetre volt hatással. A burleszk humorának alapjai a túlzás, a torzítás és mindenfajta komolyság vad kifigurázása. A filmek alapvető kelléke a geg: a film cselekményének meglepő – többnyire helyzetkomikumon alapuló – fordulata. A rendezők mellett ötletemberek csapata dolgozott, akik futószalagon hozták a különösebbnél különösebb ötleteket, gegeket. A burleszk két legfontosabb alkotója Buster Keaton és Charlie Chaplin.

 

Történelmi film

A történelmi film a történelmi valóság bemutatására vállalkozik egy dokumentált történelmi esemény alapján. Ez az esemény adhatja a történet fókuszát, így valós személyekről mintázott szereplőket állít a középpontba, ugyanakkor népszerű a történelmi esemény erőteljes háttérként való felhasználása civil, egyéni történetek közegeként is.

 

Akciófilm

Üldözésben, közelharcban, fegyveres harcban gazdag, városban játszódó filmek, a tömegfilm egyik jellegzetes műfaja. Bűnügyi filmek, thrillerek és egyéb műfajok sémáit is felhasználhatja, több műfaj is keveredhet benne. Műfaji előzményként említhetjük a 10-es években megjelent hajszafilmeket, melyben képtelen és komikus üldözéssorozatok váltják egymást.

 

Sci-fi

Képzeletbeli, tudományos-technikai magyarázattal alátámasztott környezetben, jellemzően a jövőben játszódó történetet mesélő film. Hősei általában egy közösséggel szemben állnak, ez adja az alapvető konfliktust. Alműfajai, változatai különböző terek (űr-, cyber-, utópia, disztópia) és hősök (robot, alien, őrült tudós) szerint is alakulhatnak.

 

Kalandfilm

Bizonytalan műfaji címke. Tágabb értelemben olyan filmek tartoznak ide, melyek szerkezete próbatételekre, kalandokra bontható. Szűkebb értelemben a múltban vagy fantáziavilágban játszódó film, azonban annál romantikusabb, szinte mesei hangvételű.

 

Háborús film

A kalandfilm alműfaja, a cselekményben kiemelt szerepet kapnak a csatajelenetek. A háború eseményeit akciódúsan ábrázolja. Két alapvető fajtája van: a háborút propagáló és a háborúellenes film. Az első kategóriában a felek szembenállása, egydimenziós karakterek és csoportok ábrázolása a cél, míg az utóbbi kategóriában a szereplők hősiességtől való megfosztása, az egyéni élethelyzetek árnyalása.

 

Horror

A horror hatáskeltő, fantasztikus műfaj. A főhősöknek szembe kell nézniük a borzalmakkal, és gyakran áldozat lesz belőlük. A filmek végén általában nincs megnyugtató lezárás, győzelem vagy happy end. Az erőszak közvetlen ábrázolása révén borzongást, félelmet, szorongást kelt a nézőben. Alműfajai különböző rémtípusok (zombi, vámpír, kísértet), konfliktusok (pszicho- és szociohorror) és hatásmechanizmusok (gore és slasher) mentén változnak.

 

Road movie

Főszereplői folyamatosan úton vannak, néha kifejezett céllal, de gyakran anélkül. Utazásuk során elszakadnak hétköznapi életüktől és jellemzően újrahatározzák értékeiket és önmagukat. A road movie kulcseleme az utazás környezetét meghatározó táj. A párbeszédben megjelenő gondolatmeneteken túl a road movie szemlélődő stílusa a rendezőnek is lehetőséget ad arra, hogy absztrakt képekben fogalmazzon meg közérzetet, társadalmi problémákat. A helyváltoztatásra többnyire az autó szolgál, de motoros road movie filmek is születtek.

 

Vígjáték

Legfontosabb eleme a humor, és legalapvetőbb célkitűzése a nevettetés. Az egyik legrégebbi műfaj, a slapstick-vígjáték a némafilmkorszak egyik legkedveltebb filmtípusa volt. A hangosfilm megjelenésével számos alműfaja alakult ki, többek között romantikus vígjáték, screwball vígjáték, fekete komédia vagy paródia. A vígjáték gyakran keveredik akciófilmmel, fantasyvel vagy akár horrorral, ezekben az adott műfaj keretein belül jelenik meg a humor, vagy az alkotók épp ezeket a kereteket kérdőjelezik meg.

 

Fantasy

Képzeletbeli, misztikus helyen játszódó kalandokat elmesélő fantasztikus, jellemzően a múltban játszódó történetet mesélő film. A fantasy filmekben gyakran szerepel a varázslat, a mítosz és a csoda.

 

Katasztrófafilm

Tárgya és alapvető eszköze a közelgő vagy folyamatban lévő katasztrófa. Az ilyen katasztrófák közé tartoznak a természeti katasztrófák, balesetek vagy a világméretű járványok. Az akciófilmek szubzsánereként ezek a filmek általában magát a katasztrófát és néha utóhatásukat mutatják be az egyes karakter vagy családjuk szempontjából vagy a különféle emberek túlélési taktikáinak ábrázolásával.

 

Szuperhősfilm

Napjaink egyik legnépszerűbb műfaja. A szuperhősfilm egy vagy több szuperhős cselekedeteire összpontosít: olyan személyek történeteit mutatja be, akik rendkívüli – általában emberfeletti – képességekkel rendelkeznek, és elkötelezettek a társadalom védelme érdekében. Műfajilag nem egy vegytiszta zsáner, sokszor akció-, kaland-, fantasy- vagy sci-fi elemeket tartalmaz. A legtöbb szuperhősfilm képregényen alapszik, lásd a Marvel vagy a DC Comics filmeket.

 

Dióhéjban a magyar műfaji filmek történetéről

Az 1910-es évektől a második világháború végéig tartó első szakasz kedvezett a műfaji alapú filmkészítésnek, dominánsan műfaji filmek születtek és életképes műfaji filmgyártás működött, kivált a hangosfilm-korszakban (főként vígjátékok és melodrámák készültek). A szocializmus bő négy évtizede a klasszikus műfajok visszaszorulását eredményezte: műfaji filmek ugyan készültek, de politikai-ideológiai okokból a műfaji filmgyártást szinte teljesen felszámolták. A rendszerváltozás utáni szakaszban „helyreálltak” a műfajok, de azért műfaji alapú filmgyártásról továbbra sem beszélhetünk.

Forrás:

  • Balogh Gyöngyi, Király Jenő: Csak egy nap a világ…, A magyar film műfaj- és stílustörténete, 1929–1936
  • David Bordwell, Kristin Thompson: A film története, Palatinus Kiadó, 2007, Budapest
  • Hartai László (szerk.): Film-és médiafogalmak kisszótára. Korona Kiadó, 2002
  • Király Jenő: Mágikus mozi. Műfajok, mítoszok, archetípusok a filmkultúrában. Budapest: Korona, 1998
  • Varró Attila: A műfajok eredete, Filmvilág 2009/12
  • A filmes műfaj
  • A filmműfaj jellegzetességei
  • Műfajelmélet

Olvass tovább!

Feladatok:

1. feladat:

Általában egy filmet már az előzetese alapján be tudunk sorolni egy vagy akár több műfajba is. Nézd meg az alábbi filmtrailereket és írd le, hogy szerinted melyik milyen műfaj(ok)ba sorolható(ak)! Indokold is a válaszod!

Aljas nyolcas

 

Akik maradtak

 

Harry Potter és az azkabani fogoly

 

Bosszúállók – Végjáték

 

La la land – Kaliforniai álom

 

Instant család

 

Capone

 

2. feladat:

Nézd meg Pálfi György Final Cut – Hölgyeim és uraim c. filmjét! Milyen műfajba sorolnád ezt a filmet? Sorolj fel pár klasszikus filmet, melyeket felismertél a filmben! Emlékszel, hogy milyen műfajúak ezek az általad felismert filmek? Mitől működik, hogyan áll össze a Final Cut?

 

3. feladat:

Magyarországon nem készül olyan sok vegytiszta műfajfilm, mint Amerikában, legtöbbször kevert műfajokat láthatunk vagy szerzői filmeket, amelyekben fel-felbukkannak műfaji sémák. Ez főként azért van így, mert itthon (Európában eleve) erősebb hagyománya van a szerzői filmeknek és a technikai-anyagi háttér sem olyan gazdag. Próbálj felidézni olyan magyar filmeket, amelyek elsősorban mégis műfaji filmként működnek! Sorolj fel olyan műfajokat is, melyekre sehogy sem találsz példát!

4.feladat:

Alkalmazható-e szerinted a műfajiság a videojátékok esetében? Ha igen, hogyan? Mondj egy példát!

5.feladat:

Ahogy azt már említettük, a műfaj nem egy zárt halmaz, egy film különböző egységei más műfaji jegyeket hordozhatnak vagy egyszerre többfélét is. Nézd meg az alábbi trailereket! Milyen műfajok keverednek ezekben a filmben, melyek az ismertető jegyeik?

Holdfény királyság – Moonrise Kingdom

 

A francia távirat – The French dispatch

 

Megoldások

1. feladat:

Aljas nyolcas: western, a jelmezek és a karakterek a western műfaját idézik, van ló, postakocsi és fegyver, elhagyatott, vad vidéken járunk. A történetre a trailer alapján nehezen tudunk következtetni, de az talán feltűnik, hogy ez nem egy klasszikus western, csak néhány szereplője van a filmnek. Ha ismerjük a filmet, akkor tudjuk, hogy igazából ez egy western-kamaradráma, a szereplők szinte végig egy házban tartózkodnak, és lesz véres összecsapás is, ha úgy tetszik, párbaj.

Akik maradtak: melodráma, a film cselekménye a háború és a holokauszt után játszódik, szereplői ezt a traumát próbálják valahogyan feldolgozni, de úgy tűnik, hogy a tragédiáról a két főszereplő közötti viszony bemutatására kerül át a hangsúly. A szereplőkkel már a trailer alapján szimpatizálunk, könnyű velük azonosulni, a kísérőzene is erős érzelmi hatást vált ki. Az nem derül ki, hogy ez egy szerelmi kapcsolat-e vagy sem (ahogy ez később a filmben is vékony határon mozog), de felfokozott érzelmek mozgatják a szereplőket.

Harry Potter és az azkabani fogoly: képzeletbeli, misztikus helyen játszódik a cselekmény, fantasztikus elemeket vonultat fel, bőven van példa benne varázslatra is. Ijesztőbb figurák is feltűnnek, a fantasyre ez önmagában kevésbé jellemző, ezért a horrort is megidézi. A borzongás és a gonosszal való szembenézés is a horror műfajához közelíti.

Bosszúállók – Végjáték: több szuperhős cselekedeteit mutatja be a trailer, ezek a főhősök már ismerősek az előző Marvel-filmekből, egytől egyig emberfeletti képességekkel bírnak és nagy világmegmentésre készülnek. Erősen drámai hatású a zene és a vonulásjelenet is, az akciók a trailerben háttérbe szorulnak.

Kaliforniai álom: a trailer eleinte egy romantikus vígjáték történetét emeli ki, de lassan bekapcsolódnak a zenés/táncos megkoreografált jelenetek is. A főszereplők zenészek és színészek, a realista zenés filmeket idézik meg.

Instant család: vígjáték, családi film, sok a párbeszédben és az egyes jelenetekben felvillanó komikum és humor.

Capone: a főszereplő egy hírnév és zsákmányszerzés által hajtott, aktív, életmódszerűen bűnöző férfi, akinek otthona a modern nagyváros. Státuszszimbólumok is megjelennek: fényűző lakás, fegyver, bőrszivar stb. A trailer alapján bőven lesz részünk leszámolásjelenetekben és összecsapásokban. A család fogalma is megjelenik az utolsó mondatban.

2. feladat:

A 450 filmből összevágott alkotás egy romantikus melodráma, a Férfi és a Nő találkozását mutatja be. A filmtörténet több száz filmjének apró snittjéből épül fel, így hozva létre egy nagy, teljes egészet. A fő irányadó a férfi és a nő kapcsolata, így a cél olyan filmrészletek és snittek kiválogatása volt, amelyeken valamilyen módon a férfi- és a női nem összefut, együtt van, csinál valamit vagy éppen elválik. A Final Cut lazán, ötletesen és játékosan oldja meg a film tér- és időbeli koherenciáját.

Példák a felismert filmekre: Avatar (sci-fi), Psycho(thriller/horror), Micsoda nő (romantikus vígjáték), Kifulladásig (krimi, dráma), A gyűlölet (krimi, dráma), Amelie csodálatos élete (romantikus vígjáték), Mátrix (sci-fi), Indiana Jones (kalandfilm), Forrest Gump (romantikus filmdráma), Kill Bill (akciófilm), Titanic (melodráma), Vertigo (thriller) stb.

3. feladat:

Magyar műfaji filmek: Valami Amerika 1-3. (vígjáték), Kincsem (romantikus kalandfilm), Coming out (vígjáték), Csak szex és más semmi (romantikus vígjáték), Szürke senkik (háborús film), A vizsga, A berni követ (thriller) stb. Nehezen találunk például westernt, horrort, szuperhősfilmet, sci-fit a magyar filmek között.

4. feladat:

Igen, mert a videojátékok a filmek örökösei, narratív, történetmesélő programok jó és gonosz főhősökkel. Vannak olyan játékok, amelyek kifejezetten a horror, az akciófilmek, a kalandfilmek, a sci-fik, a háborús filmek stb. műfaji eszköztárából építkeznek. Pl.: Dead Space (horror), Assassin’s Creed (akció-kaland) stb.

További olvasnivalók a kérdéshez:

5. feladat:

Holdfény királyság: filmdráma, vígjáték, szerelmi- és kalandtörténet is egyben, egy fiú és egy lány a főhős, akik felnőtt komolysággal játszanak, ebből adódik egy furcsa humor, de közben a felnőttek is furcsán viccesek. A gyerekek „hősszerelmesek”, akik nem mosolyognak. A fiatal pár megszökik, a többiek a keresésükre indulnak – ez a szál a kalandfilmeket idézi.

A francia távirat: vígjáték, de bűnügyi filmre utaló elemeket is láthatunk benne. A trailer alapján három történetet mutat be a film: egy lázadó fiatalt, egy börtönben ülő festőt és egy ínyenc rendőrt. Alapvetően sok vicces rövid jelenetet láthatunk, de üldözés, lövöldözés és rablás is észrevehető a képsorokban.