Tényleg hat a média a sportágak szabályaira?

2022. 07. 13. hír cikk 7–10. évfolyam

A tévézés népszerű tartalmai között fontos helye van a sportnak. A sportközvetítés a hírekhez hasonlóan még őrzi az egyidejűség varázsát: valami éppen most történik, és muszáj nézni. A média azonban nem pusztán semleges közvetítő, hiszen nem csak a sportág képviselői döntik el, mi kerüljön a televíziós közvetítésekbe. Nagyban befolyásolja a döntést, hogy mennyire "fogyasztható" egy sportág médiatartalomként, vagyis hogy mekkora nézettségre lehet számítani a közvetítésnél.

Vannak alapvető követelmények, melyek befolyásolják, hogy mely sportágak kerülnek a képernyőre, és milyen súllyal szerepelnek a közvetítési palettán. Az egyik természetesen a mindenkori népszerűség, amely szorosan összefügg a sport korábbi médiareprezentációjával is. Minél többször látunk egy sportágat a televízióban, annál nagyobb az esélye, hogy népszerűséget szerez magának, egyre több nézőt vonz a képernyők elé. Egy népszerű sportág - például hagyományosan a labdarúgás - semmi esetre sem maradhat le a közvetítési palettáról. A végső miértre még egyszerűbb a válasz: a pénz. A nézettség vonzza a szponzorokat, a stabil anyagi háttér javít(hat) a csapatok teljesítményén, az izgalmasabb történések pedig újra a nézettséget javítják. Ez a körforgás tarthatja fenn egy-egy sportág médiamegjelenését.

Mi lehet népszerű a televízióban?

Földrajzi, történelmi adottságok is befolyásolják, hogy melyik országban melyek a legnépszerűbb sportágak. Amerikában például nagyon népszerű a baseball, mely Európában alig kerül képernyőre. Angliában egyértelműen a labdarúgás a favorit, Pakisztánban a gyeplabda,  Ausztráliában és Indiában nagyon népszerű a krikett, melyet itthon szinte nem is ismerünk.  Magyarországon a labdarúgás a zászlóshajó (az aktuális sikerességétől/sikertelenségétől függetlenül is), de amikor kiugró eredményt érünk el valamely más sportágban, azonnal az is nagyobb teret kap a médiában. Látszott ez például Valter Attila menetelésénél a Giro d'Italián 2021-ben, vagy Berecz Zsombor ezüstérménél vitorlázásban a tokiói olimpián. Ha nem is nő azonnal egy sportáh népszerűsége és támogatottsága, de figyelem irányul a lehetőségeire, ami hosszútávon már hozhat változásokat.

Sokszor látszik, hogy minél „egyszerűbb” egy sportág, annál gyorsabban nőhet a népszerűsége. Erre kiváló példa a darts, mely világszerte, így Magyarországon is egyre nagyobb teret hódít. Amikor 2013-ban a Sport TV az első darts világbajnokságot műsorra tűzte, Magyarországon 43 klub működött. 2020-ra 71-re, 2022-re 84-re bővült ez a szám. Tehát a televíziós ismertségnek köszönhetően nem egészen 9 év alatt a magyarországi darts klubok száma nagyjából megduplázódott, a versenyen induló játékosok száma pedig megtízszereződött. Ezzel együtt a televíziós nézettség is folyamatosan emelkedik, így már nem csak a világbajnokságot, hanem több másik versenyt is láthatunk a képernyőn. Fontos mindehhez, hogy a darts kiszámítható, könnyen érthető, gyorsan zajlanak az események. Ami pedig média szempontból talán a legfontosabb: megjósolható, hogy meddig tart egy mérkőzés.

Hogyan befolyásolhatja a média a sportági szabályokat?

Egy sportág iránt persze nemcsak a nézőknek, de elsősorban a versenyzőknek is lelkesedniük kell. Minél több sportoló versenyez egy sportágban, annál nagyobb, jobb versenyek rendezhetők, melyek vonzzák a közönséget. Ez pedig természetesen húzza magával a szponzorokat, reklámokat, vagyis a pénzt.

A tévéközvetítés már a fekete-fehér televíziók idejében visszahatott a sportra, hiszen például a teniszben és labdarúgásban is előírták, hogy egy sötét és egy világos mezes játékosnak/csapatnak kell egymással szemben állnia, hogy az otthon ülő nézők is könnyen meg tudják különböztetni a versenyzőket. Ezek a fajta előírások ma is élnek például a  Premier Liga mérkőzésein. Ott a színtévesztő nézők kedvéért megadott színű mezeket kell hordaniuk a játékosoknak, hogy megkülönböztethetőek legyenek.

Ezek azonban még apróságok, nem befolyásolják a játék menetét.

Az idő pénz, főleg a TV-ben!

A nézettség növeléséhez az egyik legfontosabb kritérium, hogy kiszámítható legyen egy sportverseny időtartama. Hiszen ez alapján lehet a csatorna programját összeállítani, tudni kell, mikor kezdődik és várhatóan mikor végződik majd egy esemény. Ennek esett áldozatul például a röplabda szabálykönyve, mikor módosítottak a pontozáson, hogy kiszámíthatóbb legyen a mérkőzések hossza. Korábban, ha egy csapat pontot érő ütést hajtott végre, először csak a nyitás jogát szerezte meg. Tehát csak akkor lehetett pontot elérni, ha az a csapat ütött pontot érő labdát, aki szervált. Most már „védekező” csapatként is lehet pontot elérni. A szabálymódosítás előtt nem volt ritka a 3 órán túlnyúló röplabdamérkőzés, de ezt most már sikerült kiszámíthatóan 1-1,5 órára leszorítani.

Hasonló átalakuláson ment át az asztalitenisz is, ahol korábban 21 pontig tartott egy játszma és 5 szervánként volt szervacsere. 2001 óta már csak 11 pontot kell gyűjteni egy játszma megnyeréséhez, viszont egymás után csak 2-2 szervája van minden játékosnak. Így sokkal pörgősebb és izgalmasabb lett a játék. De más szabályokba is belenyúltak a média kedvéért:

  1. 2000. évi nyári olimpiai játékok után a Nemzetközi Asztalitenisz Szövetség szabálymódosításokat fogadott el a sportág népszerűségének növelése érdekében. 2000 októberétől az addig 38 mm átmérőjű labdát 40 mm-esre növelték, hogy a televízió közvetítéseken jobban látható legyen, s ezzel a nézők számára élvezhetőbbé váljon a játék.
  2. Később újra változtattak a hivatalos versenylabdákon. Az új szabályozás szerint az átmérője tovább növekedett, jelenleg 40,6 mm-es.

További VARiálások

A technika és a média hatása, hogy az otthon ülő „fotelszurkoló” többet lát a mérkőzésből, mint a helyszínen lévő játékvezető(k). Így kiderült, hogy valójában mennyi elnézett eset, mennyi mérkőzést esetlegesen befolyásoló hibás döntés adódik egy-egy összecsapáson. Ennek eredménye lett a már több sportágban használt videóbíró.
A 2022-es pekingi téli olimpia is bővelkedett a videóbíró által okozott vitákban. Főleg a rövidpályás gyorskorcsolyázók szenvedtek ettől.
De nem lehet elmenni szó nélkül a labdarúgásban bevezetett VAR, az amerikai fociban használt videóbíró, valamint a teniszben elterjedt sólyomszem mellett sem. Ezek mind-mind a modern kamerák, közvetítések eredményeként jöttek létre és próbálják segíteni a mérkőzések szabálykövető lebonyolítását.

A trend abba az irányba megy, hogy gyorsabb és legfőképp kiszámíthatóbb hosszúságú egységekből álljon egy-egy sportközvetítés. Ezek sokszor sok vitát szülnek, de hosszú távon mindenki bízik benne, hogy segíti a saját sportágát, ha a média elvárásaihoz igazodik.

Ebbe a sorba állt be például a snooker is, melyben sokáig gyakran szintén kiszámíthatatlanul hosszú és nagyon körülményes mérkőzéseket vívnak egymással a világ legjobbjai. De megtartották a klasszikus, asztalt sokszor körbejárós, a legjobb lövőpozíciót kereső versenyeket. Egy lövés tarthat akár egy percig is.

 

Bevezettek azonban egy sokkal fogyaszthatóbb verziót, ahol már korlátozták a „támadóidőt”, valamint a mérkőzés teljes idejét is megszabták.

 

Emellett azonban a média, technika előnyeit arra is használják, hogy bizonyos szituációkat a lehető legjobban kezeljenek. Például egy elrontott lövés után, amikor a golyókat vissza kell rendezni a lövés előtti állapotba, akkor támaszkodatnak az állásokat rögzítő totálkamera képéhez.

Olimpiai sportággá válni, és annak is maradni…

Nem csak a sportolóknak fontos esemény egy-egy olimpia. A sportágaknak is jelentős presztízs, hogy szerepelnek-e az ötkarikás játékok programjában. Ma már nem csak a - mindig kicsit homályos, vitatható - sportérték, vagyis leginkább a hagyomány, hanem az újabb keletű nézettség, eladhatóság is olimpiai sportággá tehet egy versenyszámot.

Erre az egyik legjobb példa az öttusa. Ez a szám pentathlon néven már az ókori játékokon is szerepelt, így a hagyományokra nem lehet panasz. Az elmúlt évtizedekben azonban folyamatos ráncfelvarráson megy át, hogy a mai kor igényeit kielégítse és élvezhető szórakozást nyújtson a tévék előtt ülőknek is.

A kezdeti időkben az öt szám öt nap alatt zajlott le. Ez a média elvárásai miatt ma már nem férhetne bele a közvetítésekbe. 1996-tól egyetlen nap alatt bonyolítják le az öt versenyszámot (vívás, lövészet, úszás, lovaglás, futás). Az első négy számban pontokat kapnak a versenyzők az elért eredményeik alapján. Ezeket a pontokat az utolsó számra – a futásra – idővé váltják és egymás után egyesével, a pontkülönbségeknek megfelelő másodpercenként indítják a futás számot. Így az egész öttusa versenyt az nyeri, aki elsőként fut át a célvonalon, vagyis a verseny állása könnyen követhető, nem kell a végén még a pontszámításra várni.
2009-re kidolgozták azt a versenyrendszert, melyben az öttusa öt számát már négy tusa alatt le lehet játszani. Kitalálták ugyanis a biatlon mintájára a kombinált számot, melynek a lényege, hogy a futást és a lövészetet összevonták, így futás közben lőállásokba beállva kell a megadott számú lövést leadni. Így a lövészetben a pontosság mellett a gyorsaság is főszerephez jutott. Ez azonban még mindig nem volt elég, most már azon dolgoznak, – és a tervek szerint 2024-ben a párizsi olimpián már meg is valósul – hogy az egész döntő futamot, mind az öt (illetve 3+kombinált) számot, 90 perc alatt lebonyolítják, hogy a médiás megjelenítésnek még inkább kedvezzenek.

A biatlon jó mintát szolgáltatott az öttusa kombinált számának, de ennek a sportnak is sokat kellett fejlődni, hogy a televíziók megszeressék. Korábban itt is egyéni indítás volt, vagyis fél-egy-két percenként indították a versenyzőket, hogy ne akadályozzák egymást a lőállásokban. Úgy viszont nagyon kiszámíthatatlan volt a verseny hossza, hiszen csak a rajt eltarthatott bőven egy órán át is. Erre kellett megalkotni a „képernyőképes” változatot. Növelték a lőállások számát és limitálták a versenyzők létszámát, hogy tömegrajttal egyszerre mindenki elindulhasson és mindenkinek jusson saját lőállás. Így a verseny ideje is kiszámíthatóbb lett és a közvetítésben is nagyon sokat segített, hogy nem kellett egyszerre a már pályán lévő (esetleg már célba érkező), valamint a rajtoló versenyzőket szinte egy időben mutatni.

Amikor a sportértéket felülírja a médiaérték

A síugrás pedig arra lehet jó példa, hogy a sportértéket, a sportág lényegi tényezőit akár a háttérbe is lehet valamelyest szorítani a közvetítés zavartalan lebonyolítása érdekében. A sport alapja nem bonyolult (ezért is lehet népszerű), az nyer, aki ugyanazon a sáncon lecsúszva messzebb ugrik és távolabb ér földet. Részben biztonsági okokból, de erősen a média nyomására is változtattak a szabályokon.
Az ugrást nagyban befolyásolja az időjárás, főleg a szél ereje és iránya. Ezt a hatást korábban úgy próbálták meg kivédeni, hogy addig váratták a versenyzőt az ugrásával, míg ugyanolyan körülmények nem adódtak, mint a többieknél. Ez persze kiszámíthatatlanul hosszúvá tehetett egy-egy versenyt. Ha estig kellett várni, akkor pedig félbe is szakadt a sorozat, hiszen balesetek veszélye is megnőtt a pályán.

Ezek kiküszöbölésére ismét a pontrendszer nyújtott egyfajta megoldást. Most már pontozzák, hogy milyen magasról indul a versenyző, mekkorát ugrik, milyen a levegőben a technikája, milyen a földet érése. Ezzel sikerült megoldani, hogy egy-egy sáncverseny 1-1,5 óra alatt véget érjen. De ha nem lehet kizárni az időjárási körülményeket, akkor előfordulhat, hogy az az atléta lesz az első, aki a legjobb szelet kapta szemből. A sportszakmai "igazság" jelentőségét nyilvánvalóan kevesebbre értékelték, mint a média igényeit.

A média sokféleképpen befolyásolja, hogy miként látjuk és értelmezzük a sportot mint játékot és látványt. Sokszor még a sportágat szabályait is képes változásra bírni. Néhány sportág könnyen tudott, vagy tud ehhez alkalmazkodni, néhánynak azonban – ahogy a példákban is láttuk – súlyosabb kompromisszumokat kellett kötnie, hogy ne kerüljön le a közvetítések palettájáról. A média sajátos szabályai néha erősebbek a sportágak játékszabályainál.

Feladatok:

  1. Mely sportágak a legkönnyebben közvetíthetők, ha a képi megjelenítést vesszük figyelembe, valamint a technikai szükségletet (kamerák darabszáma, stáb nagysága)? Mi lehet a gond a többi sportággal hasonló szempontból?
    • Petanque
    • Street workout
    • Darts
    • Hőlégballon verseny
    • Formula-1
    • Vitorlázás
    • Sífutás
    • Amerikai futball
    • Rali
  2. Az alábbi sportágak már jelentek meg tévé-közvetítésben. Szerintetek melyiket miért látjuk nagyon ritkán a magyar sporttelevíziók műsorán?
    • Hőlégballon verseny
    • E-sportok
    • Rúdfitness
    • Street workout
    • Lacrosse
  3. Hogy lehetne feldobni egy-egy sportot a technika segítségével?
    • Vitorlázás
    • Vízilabda
    • Bowling
  4. Hogy kellene megváltoztatni az alább sportág szabályait, hogy közvetíthetőbbé, képernyőn élvezhetőbbé váljanak?
    • Tenisz
    • Birkózás
    • Vízilabda
    • Golf

Megoldások:

  1. Mely sportágak a legkönnyebben közvetíthetők, ha a képi megjelenítést vesszük figyelembe, valamint a technikai szükségletet (kamerák darabszáma, stáb nagysága)? Mi lehet a gond a többi sportággal hasonló szempontból?
    • Petanque
      • A pályát kell mutatni, ahová dobnak a versenyzők és a játékost, aki dob. Viszonylag statikus verseny, kevés mozgással, így könnyű követni.
    • Street workout
      • Általában egy helyben, vagy egy szeren végzik a gyakorlatot a verenyzők, akár egy megában leállított kamera is tud jó képet adni.
    • Darts
      • Statikus verseny, néhány kamerával nagyon jó képeket lehet készíteni, nem kell óriási stáb a közvetítéshez.
    • Hőlégballon verseny
      • Drónok, helikopterek kellenének a közvetítéshez, nagyon drága lenne.
    • Formula-1
      • Az egész pályát le kell fedni kamerákkal, operatőrökkel, nagyon drága eszközök kellenek ahhoz, hogy még az autókon is legyen kamera.
    • Vitorlázás
      • A Forma-1-hez hasonlóak a problémák, de még nagyobb a terep, amit meg kéne mutatni, a víz még nehezebbé teszi a kamerák dolgát és a mozgást a hajók között.
    • Sífutás
      • Sok helyen kell a pályán kamerát elhelyezni, hogy mindent lássunk.
    • Amerikai futball
      • Sok kamera, totál, pályaszéli, pálya feletti, megoldják természetesen, de az eszközigénye magas.
    • Rali
      • Szintén a pálya nagysága és az autók sebessége okozza a nehézséget. Sok helyszín, sok kamera, sok szakember kell hozzá.
  2. Az alábbi sportágak már jelentek meg tévé-közvetítésben. Szerintetek melyiket miért látjuk nagyon ritkán a magyar sporttelevíziók műsorán?
    • Hőlégballon verseny
      • Magyarországon kevésbé népszerű.
      • Nagyon nehéz közvetíteni, hiszen a pályát mi nem is látjuk, nem tudjuk, hogy valójában hol és hogyan haladnak.
      • Nagy a technikai igénye, hogy a levegőben folyamatos képet kapjunk a versenyről.
      • Nehéz követni, ki is vezeti a versenyt.
    • E-sportok
      • A televízió nem igazán platformja ezeknek, sokkal inkább a neten láthatóak ezek a versenyek.
      • Mindemellett még mindig megosztó kérdés, hogy az e-sport sport-e egyáltalán.
      • Amelyik generációt érdekli ez a sportágcsoport, az már nem a televízióban keresi.
    • Rúdfitness
      • A népszerűsége egyre inkább növekszik. Még nincs óriási bázisa, viszont egyre inkább elfogadják sportágként.
      • Látványos, ennek a kritériumnak is megfelel.
      • A sportolási lehetőség pedig egyre inkább elérhető, így az érdeklődő közönség is növekszik.
      • Most még felfutásban van, vélhetően egyre többször kerül majd képernyőre.
    • Street workout
      • Ugyanaz mondható el róla, mint a rúdfintesszről.
    • Lacrosse
      • Nagyon látványos, gyors, könnyen követhető csapatsport, de nem ismerik Magyarországon.
      • Amerikában, Kanadában nagyon népszerű sportág, de Európában még gyerekcipőben jár, ez a fő oka, hogy keveset látjuk a képernyőn.
  3. Hogy lehetne feldobni egy-egy sportot a technika segítségével?
    • Vitorlázás: hajókon, embereken kamera, mint a Forma 1-ben, hogy más-más perspektívából láthassuk a versenyt és a hajón zajló eseményeket.
    • Vízilabda: vízalatti, medence feletti kamerákkal.
    • Bowling: a pálya különböző pontjain elhelyezett kamerák érdekes képeket mutathatnak, már használják a technikát, hogy a golyó útját digitálisan azonnal lehet látni, bemikrofonozzák a játékosokat, így a legkisebb hang is hallatszik a közvetítésben.
  4. Hogy kellene megváltoztatni az alább sportág szabályait, hogy közvetíthetőbbé, képernyőn élvezhetőbbé váljanak?
    • Tenisz: Már tesztelt változások:
      • három nyert szettre menő találkozók, rövidebb játszmákkal; -> gyorsabb, pörgősebb játékmenet, minden labda fontosabbá válik így.
      • egyenlő állásnál döntő pont; -> nincs hosszú döntő játék, ahol két különbséggel lehet csak lezárni egy menetet.
      • a nézők szabadon mozoghatnak; -> kiveszik a „karótnyelt” hagyományos körítést, szabadabb, fiatalosabb lesz a nézőtéri hangulat.
      • élő sólyomszem rendszer bíráskodik; van videós visszanézési lehetőség a meccsek alatt; -> gyorsabban eldőlnek a kétes szituációk.
      • shot clock számol vissza az adogatások előtt; -> vége a hosszú időhúzó szerválós „szertartásoknak”.
      • rögzített törülközőtartókat használnak a játékosok. -> kevesebb személyzet kell a pályára, gyorsabb lesz egy-egy kis törölköző szünet is.
    • Birkózás
      • Intést kap már az inaktív sportoló, így mindenkit akciózásra kényszerítenek.
      • Mindenki kap egy-egy olyan helyzetet a mérkőzés során, ahol könnyebben lehet pontot szerezni, hogy ne legyen pontnélküli mérkőzés.
    • Vízilabda
      • Mindenképp jobb lenne többet látni a mérkőzésből, akár több kamerával, víz alatti képekkel. Vagy a szabályok, ha megengednék, hogy videobíró a víz alatti felvételek alapján ítéljen meg eseteket, így tisztább, érthetőbb lenne a sportág.
    • Golf
      • Itt is a játék hosszúsága okozza a legnagyobb problémát. Egy 18 lyukas verseny egy játékosnak nagyjából 3-4 órájába kerül. Ez rengeteg idő a tévés közvetítés időszámításában.
      • Nincsenek időkorlátok, nincs megadva, mennyi idő alatt kell elvégezni egy ütést, vagy mennyi idő alatt kell odaérni a labdához, így teljesen kiszámíthatatlan a verseny haladása. Nem véletlen, hogy golfból inkább csak összefoglalókat látunk a tévében.