Page 255 - Andy Ruddock – Ifjúság és média

Epilógus – Az ifjúság és a média kutatása 253 hogy a médiakutatás korábbi időszakát egyfajta tudatosság jellemezte abban a te- kintetben, hogy az oktatók és a hallgatók között együttműködés alakult ki abban a kutatási projektben, amelynek a célja az volt, hogy a populáris kultúra a társada- lomtudományi kutatás elfogadott módjává váljon. Én nem gondolnám, hogy az oktatók és a hallgatók által a médiakutatásról ki- alakított kép valóban ennyire sivár lenne. Ezeket a problémákat könnyű leküzdeni, de csak akkor, ha a hallgatók végzik a kutatást. Nekik remek lehetőségeik vannak arra, hogy információkat gyűjtsenek a médiakultúra működéséről, így képesek új gyakorlatokra irányítani oktatóik fgyelmét. Saját tapasztalataim szerint például a hallgatók italfogyasztásával kapcsolatos projekt, amit a hatodik fejezetben tárgyal- tunk, fantasztikus lehetőséget kínált arra, hogy együtt dolgozzak a hallgatókkal, és lássam, hogy az alkoholfogyasztás kultúráját hogyan értelmezik azoknak az el- méleteknek a használatával, amelyeket a médiatudományi képzés során ismertek meg. A kutatásuk arról, hogy az adott kultúra hogy működik, számos elképzelése- met felülírta a média és a hatalom kapcsán. Ugyanakkor a hallgatóknak sem sza- bad elfelejteniük, hogy a tudósok többet szeretnének tudni a média változó gya- korlatairól. Így az olyan bizonyítékok, amelyeket a média működéséről meglévő ismereteinkkel nem tudunk megmagyarázni, különösen izgalmasak. A médiakutatás bizonyos része az oktatók és a hallgatók közötti párbeszéd so- rán valósul meg. Az egyik akadálya ennek a párbeszédnek az, hogy az utóbbiak – gyakran érthető módon – bizonytalanok azt illetően, hogy a médiahasználókként szerzett személyes tapasztalataik hogyan kaphatnak helyet a tudományos elemzé- sekben. E probléma leküzdésének egyik módja, hogy életrajzi információkkal ma- gyarázzuk a kutatásainkat. Miért érdekel minket a média? Vajon ez az érdeklődés visszavezethető arra, amit szívesen olvasunk, nézünk, hallgatunk vagy csinálunk? Milyen kapcsolatunk volt a médiával az eddigi életünk során? Gondoljuk végig, hogy a változások az életünkben hogyan alakították át a médiával kapcsolatos íz- lésünket. Volt-e ennek köze ahhoz a társadalmi hangulathoz, amiben éltünk? És ha mindezt összevetjük, akkor van ezeknek köze ahhoz, hogy miért érdeklődünk a média mint tudományos téma iránt? Ez a gyakorlat nem is annyira ezoterikus, mint amilyennek látszik. Niall Ferguson egyike a ma élő legsikeresebb történészeknek a világon. Ferguson a Har- vard Egyetemen professzora, munkája pedig a szakma és a nagyközönség elisme- rését egyaránt kivívta. Sikerét nagyrészt az első világháborúval foglalkozó köny- vének, a The Pity of Warnak (1998) köszönheti. A könyv, amelynek az volt a célja, hogy eloszlasson egy sor, Ferguson által mítosznak tartott elképzelést az I. világ- háborúról, meglepően személyes hangnemben kezdődik. Ferguson kifejtette, hogy a történelem iránti érdeklődése arra vezethető vissza, hogy többet szeretett volna tudni a nagyapjáról, aki ott harcolt a lövészárkokban. Ferguson története azt bizonyítja, hogy sokra vihetjük az akadémiai pályán úgy is, ha a saját orrunk után megyünk; vagyis olyan problémákat kutatunk, amelyek bizonyos értelemben személyes jellegűek. Próbáljuk ki mi is, hogy az életrajzi