Page 203 - James Potter – Médiaműveltség

8. fejezet: A médiatartalom és a valóság 179 2 Készítsünk táblázatot a listákból! Számoljuk meg a valóságos elemek osz- lopának tagjait, és írjuk az eredményt az oszlop aljára. Ezután számoljuk meg a valótlan elemek oszlopának tagjait, és írjuk az eredményt az oszlop aljára. Végezzük el ezt a műveletet az összes lapon, hogy minden, a való- ságosság szempontjából elemzett műsor esetében ott szerepeljen az ered- mény az oszlopok alján. Az összegeket fordítsuk százalékra. Ha például az egyik lapon öt dolgot jegyeztünk fel a bal oldali oszlopba (valóságos ele- mek), és ötöt a jobb oldaliba (valótlan elemek), akkor itt 50% valóságosság áll szemben 50% valótlansággal. Ha azonban csak egy elem van a való- ságos oszlopban és négy a valótlanban, akkor az arány 20% a 80% elle- nében 3 Találjuk meg a sémákat! Ha fgyelmes tévénézők vagyunk, vélhetően jó pár elemet tudunk feljegyezni mindkét oszlopba. Nincsen tisztán valósá- gos műsor – sokféle produkciós döntés van (a szereplőkről, a történetről, a díszletről, a jelmezről, a sminkről, a párbeszédekről, a kameraállások helyéről, a vágásról stb.), amellyel az üzeneteket ki lehet mozdítani a szín- tiszta valóságból. De nincsen tisztán képzelet szülte műsor sem – vannak olyan karaktertípusok, helyzetek, nyelvezet, díszlet stb., amelyek nagyon is hasonlítanak a való világbeliekre Nézzük meg a százalékpárokat az egyes oldalak alján. Vannak-e nagy kü- lönbségek köztük az első, inkább képzelet szülte műsorok esetében? Vagy inkább a valóságosabb típusú műsoroknál van nagyobb különbség, amelyek közé a második két műfaj sorolható? Esetleg nincs semmilyen különbség? Most végezzük el ezt a gyakorlatot újra: – moziflmekkel – magazinokban olvasott történetekkel – újságokban olvasott történetekkel – internetes oldalakkal – videojátékokkal Változik-e a valóságosság aránya az adott médiumon belül?