Page 450 - James Potter – Médiaműveltség

426 VI. rész: Szembesülés a problémákkal kuszált a zenék értékesítése és megosztása során, azonban a zenei piac elmozdult a CD-ktől az interneten közzétett és onnan letölthető zenék irányába. Minden új technológiai előrelépés a médiaüzenetek rögzítési, tárolási és értékesítési módjában idejétmúlttá teszi a kalózkodás ellenőrzésére használt régi, technológiai alapú módszereket Új üzleti modell Mind a négy fent tárgyalt irányvonalnak, amelyek mentén a médiaipar szereplői a kalózkodás problémáját kezelték, komoly korlátai vannak. Ez arra késztette ezeket a szereplőket, hogy újragondolják, hogyan hozzák forgalomba a médiaüzeneteiket. Például a zene terén az ipar elmozdult olyan irányba, hogy megengedi a fogyasz- tóknak egyetlen zeneszám egy alkalommal történő megvásárlását is ahelyett, hogy megvetetnék velük az egész albumot Ezáltal sokkal kényelmesebbé is vált a zene- válogatás és a vásárlás Az Apple 2003-ban indította el az iTunes Music Store-t Nem sokkal ezután a Windows verzió is elindult: a buymusic.com és a Listen.com Rhapsody nevű oldala. Ezek az internetes áruházak azonnal olyan sikeressé vál- tak, hogy 2003-ban 600 utcai zeneáruház zárta be kapuit (Kava, 2003). Az ehhez hasonló szolgáltatások sikeresek maradnak, mivel nagyon kényelmes módon biz- tosítják a fogyasztóknak a zenékbe való belehallgatást, illetve a nekik tetsző zene- számok gyors letöltését alacsony költség mellett Összefoglalás Iparági csoportok ma is keményen dolgoznak azért, hogy megoldást találjanak a kalózkodás ellen, ami az utóbbi két évtized egyre növekvő problémája lett. Ezek a csoportok sikereket értek el a törvényhozás befolyásolásával, a bűnüldözés nyo- más alá helyezésével a jogsértők letartóztatására, a kalózok elleni polgári perek indításával és a kalózkodást korlátozó technológiai fejlesztésekkel. Újragondolták a médiaüzeneteik forgalomba hozatalának módjait is. Mindezen erőfeszítésük elle- nére a kalózkodás azonban továbbra is probléma, ami két alapvető, de nagy kihí- vást jelentő elvi kérdésen nyugszik. Az egyik ezek közül az elvi kérdések közül a kalózkodás és a nem kalózkodás közötti elmosódott határvonal. Ez szabja meg a határvonalat az üzenetek tulajdo- nosi jogait gyakorló művészek és társaságok jogai és az ezeket megvásároló fo- gyasztók jogai között. Hol húzódnak a megosztás korlátai? A másik, még inkább elvi kérdés a kreatív egységek világos és pontos defní- ciójának a felállítása. Ahogy új platformok válnak elérhetővé a különféle média- üzenetekből való mintavételhez és ezek összevegyítéséhez a felhasználói igények jobb kielégítése érdekében, ezt a problémát még nagyobb kihívás lesz megoldani.