Page 448 - James Potter – Médiaműveltség
P. 448
424 VI. rész: Szembesülés a problémákkal jogsértésben” érintett azáltal, hogy engedély nélkül tett elérhetővé a Viacom szó- rakoztató műsoraiból 160 000 felvételt. Az összetett ügy éveken át húzódott, egé- szen 2010 júniusáig, amikor a bírói tanács elnöke a YouTube javára döntött, azzal érvelve, hogy az a tevékenysége során védelmet élvez azon kizáró rendelkezés alapján, miszerint a tartalomszolgáltatók üzeneteinek tartalmáért az üzenet ter- jesztői nem vonhatók felelősségre. A Viacom fellebbezett, és az eredeti ítéletet ha- tályon kívül helyezték 2012 áprilisában, mert a bíró úgy ítélte meg, hogy a Viacom elegendő bizonyítékot szolgáltatott a YouTube ellen egy per alapjához, és ezt az ügyet nem lehet idő előtt meghozott ítélettel elintézni. A bíróság nem tartotta fent azt az ítéleti megállapítást, hogy a YouTube-nak azért nincs felelőssége, mert köz- tudott, hogy ezen az oldalon a felhasználók szerzői jogot sértenek. Az ügyet visz- szautalták a New York-i kerületi bíróságra további tárgyalásra (Gustin, 2013). 2011 nyarán néhány médiavállalat szövetséget hozott létre olyan magánszemé- lyek elleni agresszívebb fellépés érdekében, akikről feltételezhető volt, hogy meg- sértik a médiatermékeik szerzői jogait. A szövetségnek flm- és tévéstúdiók, kábel- tévé- és telefontársaságok, valamint kiadóvállalatok voltak a tagjai. Azt tervezték, hogy fgyelemmel kísérik a háztartások internetes aktivitását, és kiszűrik azokat a magánszemélyeket, akikről feltételezhető, hogy illegálisan töltöttek fel és le jogvé- dett tartalmakat, majd az internetszolgáltatóknál elérik, hogy bontsák az adott in- ternetkapcsolatokat (Flint, 2011b.). Másolásvédelmi technológiák A médiaipar olyan technológiákat kezdett el használni, amelyek védelmet biztosí- tanak a kalózkodás ellen Az 1992-es Audio Home Recording Act és az 1998-as Digital Millennium Copyright Act nevű törvények feljogosították a fogyasztói elektronikai vállalatokat, hogy hozzanak létre olyan saját technológiákat, amelyek- kel meg lehet akadályozni a médiaüzenetek engedély nélküli másolását. A jogvé- dett anyagok feletti technológiai irányítás elnevezése digital rights management (DRM) A DRM technológiai eszközöket használ a felhasználói megtekintések időbeli vagy számbeli korlátozására (Havens és Lotz, 2012). A 2000-es évek elején a legnagyobb lemezkiadó cégek megpróbáltak – az egyre inkább felhasználóbarát digitális hardver és szoftverek felé elmozduló információ- technológiai ipari trendekkel szemben – másolásvédelmi technológiákat kifejlesz- teni jogvédett zenéik védelmére. Az „öt óriásnak” nevezett vezető zenekiadó közül néhány jelenleg másolásvédelmi technológiákkal kísérletezik a termékeiken a peer-to-peer (közvetlen) hálózatokon, például a Napsteren végzett online megosz- tás elleni fellépés érdekében Ezek a másolásvédelmi programok elektronikus aka- dályokat kódolnak a kereskedelmi CD-kre, amelyek megakadályozzák a lemezek lejátszását minden olyan eszközön, amely nem egy egyszerű CD-lejátszó.