Page 446 - James Potter – Médiaműveltség

422 VI. rész: Szembesülés a problémákkal Az 1990-es évek kezdete óta a technológiai fejlődés lehetővé tette a számítógé- peken és a mobil eszközökön a különféle médiaüzenetek egyszerű tárolását és megosztását. A médiavállalatok sérelmezték a kongresszus előtt, hogy az AHRA és a SCMS már nem kielégítő szabályozások. 2002 márciusában Ernest Hollings dél-karolinai szenátor, a szenátus Kereskedelmi Bizottságának elnöke felterjesz- tette a Consumer Broadband and Digital Television Promotion Act nevű törvény- javaslatot (CBDTPA). A zeneipari lobbi, mint például a Recording Industry Association of America, messzemenően támogatta ezt a jogszabálytervezetet, amely minden új digitális médiaeszközzel szemben megkövetelte volna a másolás- védelmet azért, hogy megelőzhető legyen a jogvédett tartalmak sokszorosítása. A bírálók szerint azonban a javaslat túl messzire megy. Például az információtech- nológiai ipari szereplők úgy vélik, hogy lehetetlen feladatra köteleznék őket, ha nekik kellene biztosítaniuk az engedély nélküli másolás megakadályozását, mivel technikailag nem kivitelezhető egy digitális mű védelme, ha egyszer nyilvánosság- ra kerül A fogyasztói csoportok, mint például a DigitalConsumer.org úgy gondolja, hogy a törvény sérti a magánszemélyek jogvédett anyagok vásárlás utáni rugalmas fel- használásához való jogát. Médiakritikusok állítják, hogy a CBDTPA gyógyírnak sokkal rosszabb lenne, mint a digitális tartalmakkal való kalózkodás betegségnek. Azt mondják, ha nehezebbé tennék egy másolásvédett CD egynél több digitális mé- diaeszközön való lejátszását, az csak a kalózoknak adna lendületet, akik könnyedén megkerülik a másolásvédelmet, viszont ez az átlagos zenevásárló számára csak akadállyá válna. Ez a törvénytervezet több éve nem kerül elfogadásra, ami jól il- lusztrálja, mennyire bonyolultak is a digitális üzenetek tulajdoni viszonyai. Bűnüldözés A régi szerzői jogi jogszabályok alapján néhány bűnüldöző szerv megpróbálta a kalózokat a törvény elé állítani. 2004 áprilisában az USA Igazságügy Minisztériu- ma (U. S. Justice Department) az addigi legnagyobb vizsgálatát hajtotta végre a szellemi tulajdonnal való internetes visszaélések ellen. Ez többek között egy olyan nyomozást tett szükségessé, mely 27 államban és külföldön is zajlott 100 magán- személy után, akik részt vettek több mint 50 millió zeneszám, flm, játékok és számítógépes szoftver eltulajdonításában („100 People Identifed in Piracy Raid”, 2004). Talán a legnagyobb stílű kalózt ítélték el 2004 decemberében: Johnny Ray Gascára – ismertebb nevén a Kalózok Hercegére – 7 év szövetségi börtönben letöl- tendő büntetést róttak ki, mivel illegálisan rögzített hollywoodi flmeket mozikban, és az így készített felvételeket árusította. Ő volt az első, akit ilyen jellegű kalózko- dásért szövetségi börtönbüntetésre ítéltek. Gasca állítása szerint 4500 dollárt kere- sett hetente a flmek eladásából (Munoz, 2006).