Page 447 - James Potter – Médiaműveltség

17. fejezet: A médiában elkövetett szerzői jogsértések 423 Jogérvényesítés Az 1990-es évek végére a médiaipar elkezdte megérteni, hogy a bűnüldöző szer- vek számára komoly kihívás a médiaüzenetekkel való kalózkodás elleni fellépés, így a vállalatok maguk vették fel a küzdelmet, és indítottak pereket polgári bírósá- gokon Például amikor a zeneiparban a 2000-es években az eladások visszaesését tapasztalták, a Napster betiltásáért indítottak pert, mivel ez a honlap lehetővé tette a felhasználóknak a zenék megosztását anélkül, hogy a zeneipari cégeknek fzet- tek volna bármit is. A Napstert ugyan sikerült bezáratni, ám gyorsan megjelentek más weboldalak helyette. Az utána következők közül a legsikeresebb az MP3.com volt, így aztán a zeneipari cégek ezt is beperelték, és meg is nyertek egy 100 millió dolláros pert ellene A RIAA folyamatosan fgyelemmel kísérte a zenemegosztó platformokat, és 2003 szeptembere és 2007 szeptembere között több mint 21 000 pert indított olyan emberekkel szemben, akikről állította, illegálisan töltöttek le zenéket. A RIAA azonos szintű büntetéseket állapított meg, és két kivétellel megállapodott velük, őket bíróságon beperelte, és mindkét ügyet megnyerte. 2007-ben Jammie Thomas- Rasset volt az első, aki perre ment a RIAA-vel, amikor visszautasította az egyezsé- get, miután kézhez vette a kalózkodás beszüntetésére és attól való tartózkodásra irányuló felszólítást 2005 augusztusában. A pert elvesztette, és – a ma már nem működő – Kazaa fájlmegosztó szoftverrel letöltött 24 zeneszám miatt 220 000 dol- lár megfzetésére kötelezték. Joel Tenenbaumot, a másik személyt, aki visszautasí- totta a RIAA-vel az egyezséget, 675 000 dollárra büntették 30 zeneszám letöltése miatt (Franceshi-Bicchierai, 2013). 2006 őszén a zene- és flmstúdiók teljes győzelmet arattak a StreamCast és más társaságok ellen 2001-ben indult perben, amelynek indítéka az volt, hogy a cégek fájlmegosztó szoftvereket kínáltak, amelyek felhasználók millióit bátorították zeneszámok, flmek és más jogvédett tartalmak engedély nélküli megosztására. Az ítélet szerint ezek a cégek masszív szerzői jogsértésekben érintettek, mivel egy olyan üzleti modellt fejlesztettek ki, amely azon alapult, hogy a felhasználók tör- vényt sértenek, és meg sem próbálták a jogvédő tartalmak megosztását megakadá- lyozni. Ezek a társaságok akár 150 000 dollár erejéig is felelőssé tehetőek egy-egy jogvédett műnek a Morpheus nevű programmal történt illegális megosztásáért. A StreamCast vitatta, hogy bátorította volna a felhasználókat a szerzői jogok meg- sértése. A zenekiadók azt válaszolták, hogy a StreamCast szoftverének célja az volt, hogy lehetővé tegye a felhasználóknak más felhasználók számítógépében lévő merevlemezek átkutatását játékok, videók és zenék után, majd ezeket át lehetett tölteni a saját számítógépre (Duhigg, Gaiter és Chmielewski, 2006). 2007-ben a Viacom beperelte a YouTube-ot és az anyacégét, a Google-t szerzői jogok megsértése miatt, több mint 1 milliárd dollár kártérítést követelve. A Viacom állította, hogy a népszerű videomegosztó weboldal „masszív nemzetközi szerzői