Page 9 - Kósa Éva – Médiaszocializáció

Bevezető Könyvünket az Olvasó kezébe adva sietünk leszögezni: egyrészről elfogadjuk, hogy a médiával kapcsolatban nehéz ma olyan megállapításokat tenni, melyeket a holnap ne módosítana. Másrészről viszont szilárdan hisszük, hogy a média természetére, életünkben játszott szerepére és hatására vonatkozó társadalmi és kutatói érdeklődés már eddig is számtalan érdekes, hasznos eredményre és megállapításra jutott. Ezek az idő múlásával és az ezerarcú média változásával számos esetben érvényüket veszítik, tekintélyes részük azonban nem évül el, vagy csak egy újabb megvilágí- tásba kerülve más kontextusban kerül értelmezésre. A jelenség változékony termé- szete inkább inspiráló, hiszen azt látjuk, hogy gyarapszik azoknak a tábora, akik fáradhatatlanul törekednek e téren újabb és újabb összefüggések feltárására. Érdek- lődésünk a média jelenlétével átszőtt életünk változásainak megértése iránt csilla- píthatatlan. Ennek tanújele könyvünk is, mely pillanatképek sora egy sodró történetből, egy olyan történetből, melynek akarva-akaratlanul mindnyájan minden pillanatban ré- szesei vagyunk. A kötet tanulmányai a „state of affair” képei, hazai és tágabb kite- kintésű kaleidoszkopikus felvételek – azaz tudásunk szerint jelentések „a dolgok mai állása” alapján a gyerekek, a fatalok és a média kapcsolatára vonatkozó kérdés- kö rökből. Témáink elemzése során fontosnak látjuk a médiahasználó életkorát. A média szerepét tekintve perdöntő, hogy a befogadó – vagy a ma már inkább érvényesnek tartott megnevezéssel, a „user” – milyen életkori jellegzetességekkel bír, hiszen ez a médiahasználat egyik lényegi meghatározója. A különböző korosztályokban más és más médium, más médiahasználat és médiatartalom-preferencia jellemző, ami meghatározza, hogy ezek befolyása a szocializáció és a személyiségfejlődés mely területét és milyen mértékben érintheti. Könyvünk fókuszában a fatal korosztály áll, elemzéseink a legkisebbektől a fatal felnőttkorig tartó időszak médiával való kapcsolatának aspektusait érintik, így kiemelt hangsúly kerül a korai életévekre és a serdülők identitáskereső fejlődési korszakára. Nézőpontunk döntően pszichológiai, de fontosnak tartunk bemutatni szocioló gusi módszertani pedantériával felsorakoztatott adatokat a fogyasztás, a használat, a fej- lődés és a médiaszocializáció első évtizedeiből. Könyvünk a társadalomtudományok ágai – kiemelten a pszichológia, a nevelés- tudomány, a média és a kommunikáció tudományterületei – iránt érdeklődő kutatók