Page 11 - Kósa Éva – Médiaszocializáció

Bevezető 9 laikus szülő törekvését arra, hogy eligazodjon az álláspontok tengerében, kapcsola- tot teremtsen hasonló helyzetű társaival. BecKer györgy: A posztmodern és az iGeneráció „Úgy jártunk, mint Midász király, de amit megérintünk, az nem arannyá, hanem médiává változik hirtelen” – írja Becker György, jellemezve azt a posztmodern korszakot, melyben a robbanásszerű infokommunikációs fejlődés eredményeképpen a fatalok teljesen más feltételek között és információs környezetben nevelkednek, mint a szüleik. Ebben a közegben a reklám is elveszíti hagyományos jellemzőit, hiszen már a ruhánk, a cipőnk, a telefonunk mind-mind reklám, mind üzenet már- kákról, kultúráról, boldogságról, értékekről. Ezt a korszakot, a jelenben kialakuló szórakoztató gazdaságot, az ún. „entertainment economy”-t elemzi és jellemzi ta- lálóan a tanulmány. ujhelyi adrienn fejezete (Az internet mint szocializációs közeg) további izgalmas kérdéseket érint: szocializációs környezetet hoztak létre a digitális médiumok? Mi- ben alakították át a felnevelkedés korábbi körülményeit? Valóban létezik-e egy el- különült nemzedék, amely az új médiumok jelenlétében nőtt fel? Valóban más jel- legzetességekkel bír-e, mint a korábbi korosztályok? Milyen összetevői vannak a digitális „írástudásnak”, és hogyan történik ennek elsajátítása? Mindezen kérdések megválaszolása mellett a szerző kitér arra is, hogy a szülők és a tanárok milyen megváltozott szerepben és új kompetenciákkal kell hogy jelen legyenek a médiu- mokhoz való viszonyrendszer formálásában. lásZló MiKlós és danó györgyi írása (Akik példaképek, és akik nem) a média modellnyújtó szerepének elemzésébe nyújt betekintést. Az identitásalakulás korában a példaképek szerepe, a „kihez szeretnék hasonlítani” motiváló ereje vitathatatlanul perdöntő. Vajon a média milyen mintákat állít? Kit választanak a fatalok, ki a von- zó, a követendő számukra? Van-e még a „hősök” iránt igény? A szerzők egy 1998 és 2013 között folyó kutatássorozat eredményei, a 15 év alatt felgyűlt adatok alapján elemzik a fenti kérdésekre kirajzolódó válaszokat. Az értékes trendelemzés áttekin- ti, hogy az elmúlt évtizedekben milyen módon formálódtak át a társadalom által fontosnak tartott erények és domináns karakterek, és hogy ebben a folyamatban miként és milyen mértékben jutnak szerephez a média mellett a hagyományos szo- cializációs ágensek, a család és az iskola. Berta judit: Identitásfejlődés serdülőkorban: közösségi oldalak és a digitális iden­ titás kifejeződésének egyéb felületei című fejezete azt járja körül, hogy az egyén identitásának hagyományos, személyközi kapcsolatokban megnyilvánuló formái mellett a digitális eszközök által nyújtott felületeken miként mutatkozik meg a sze- mély identitása. Hogyan mutatjuk be saját magunkat online terepen? Mennyiben tér el a „digitális identitás” az offine formától, miben lelhetőek fel a különbségek, és milyen pszichológiai alapvetések érvényesek mind a kettőre? A tanulmány a digi-