Page 14 - Kósa Éva – Médiaszocializáció

12 Médiaszocializáció sodik felétől elementáris változásokat okozott. Hatása egyesek szerint meghaladja az ipari forradalom emberiségre gyakorolt hatását. Akkor – az ipari termelés, a gyá- rak, a városi munkalehetőségek következtében – életmódok, családformák, érték- rendek, szerepviszonyok rendültek meg és alakultak át, melynek következményeit az idő távlatából ma már jól látjuk. A média térhódítása következtében elinduló átalakulások volumenét azonban még sejteni is nehéz. Csak néhány példát említve: a világ legkisebb része is látótávolságba kerülhet, a tárolt és elérhető információ- halmaz révén „tudhatunk” mindenről, másképp szervezzük az információkat, a sze- mélyek közötti kapcsolatok glóbuszt átívelően azonnaliak, és képi megjelenítésük révén személyesek(nek tűnnek), átalakul a távolság és az idő jelentése – csak hogy néhány példát említsünk. A világ, az ismeretek zöme – a szociális és a fzikai világra vonatkozóan egy- aránt – még soha nem látott mértékben nem személyes tapasztalat vagy átadás ré- vén, hanem közvetve/közvetítve, a média révén jut el hozzánk (lásd később részle- tesebben). A változás mértéke ma még valóban nem mérhető fel. A média elterjedésével a média okozta hatásokra vonatkozóan igen hamar az aggodalmak is megjelentek, és érthető módon a gyerekek kerültek a fgyelem fóku- szába. Az új médiumok esetében tipikusan megjelenő „morális pánik” ezzel az életkorral kapcsolatban még kifejezettebb. Szakemberek és laikusok egyaránt a tes- 2 ti, fzikai, egészségügyi, kognitív, társas, érzelmi és szellemi fejlődés optimális fel- tételeit látták veszélyeztetve, nem kis mértékben az erőszakos és szexualitással te- lített médiatartalmak, valamint a hirdetések fogyasztásra sarkalló hatásai miatt. A média gyerekekre gyakorolt hatása máig a társadalomtudományok és a közbeszéd egyik központi témája. A módszerek sokfélék, a konklúziók sokszor ellentmondóak, és az évtizedek óta folyó kutatások tengernyi ismeretanyagot halmoztak fel a média szerepére vonatkozóan. A számtalan izgalmas részletet tartalmazó eredmény, az imponáló ismerethalmaz azonban mindmáig kevéssé integrálható. A médiával kapcsolatos szocializációs ér- deklődés még a fogalmi keretek pontosabb kidolgozásával is adós. Nézzük tanulmá- nyunk témáját, a médiaszocializációt – mit is értünk a fogalom alatt? Szocializáció és médiaszocializáció – két különböző jelenség? Különböző folyamat? Mennyire kell vagy lehet külön értelmezni őket? 2. Szocializáció – médiaszocializáció Ha az elmúlt évtizedek kutatási kérdéseire visszatekintünk, akkor akár igennel is válaszolhatnánk a fenti kérdésekre. Ugyanis a szocializáció és média közötti kapcso- latra irányuló vizsgálatokat illetően eltérő megközelítésekkel (kérdésfeltevéssel és 2 Dafna leMish: The Mediated Playground. In: Kirsten drotner – sonia livingstone (eds): The International Handbook of Children, Media and Culture. London, Sage, 2008. 348–379.