Egyre többet beszélünk és egyre többet tudunk az álhírekről, működésmódjukról, fajtáikról, káros hatásaikról. Mégis úgy tűnik, az álhíroldalak továbbra is virágoznak. Az egyre szigorodó törvényi előírások és a kamuoldalakat leleplező tényellenőrző oldalak ellenére sem tűntek el, sőt, még csak visszafogottabbak sem lettek. És ha valaki azt gondolná, hogy ebben szerepe van a pénznek, akkor jó úton jár.

A reklám mindenhol ott van, így az egyik legfiatalabb médium, a videójáték sem tudta kivonni magát a marketingeszközök hatásai alól. Miért, mikor és hogyan specializálódott a reklámipar erre az interaktív hordozóra? Miért és hogyan okozták a túl gyorsan, túl nagy mennyiségben, minőségellenőrzés nélkül kiadott licensz- és reklámjátékok az ipar vesztét 1983-ban, és mi változott azóta? Miért és hogyan érdemes hirdetésre használni a videójátékokat és hogyan változtak a módszerek az utóbbi 40 évben? Erre próbálunk válaszolni az alábbi izgalmas példákkal.

A médiában való megjelenése óta az emberi test már jóval több, mint puszta porhüvely. Állásfoglalássá vált: minden test valamilyen értékrendet képvisel vagy éppen társadalmi csoportot reprezentál. A sokszor mutatott testek a divatipar által diktált trendekkel összefonódva hatással vannak egy adott korszak aktuális szépségideáljára. Mindez a legtöbb emberből akaratlanul is kiváltja az összehasonlítás és a viszonyítgatás ingerét.

A járvány okozta veszélyhelyzet és kijárási korlátozások mindenki életét felforgatták. Ez alól a márkák sem kivételek, így nekik is reagálniuk kellett a megváltozott helyzetre