Testről és lájkról, avagy mit üzennek testükkel az influenszerek az Instagramon?
A médiában való megjelenése óta az emberi test már jóval több, mint puszta porhüvely. Állásfoglalássá vált: minden test valamilyen értékrendet képvisel vagy éppen társadalmi csoportot reprezentál. A sokszor mutatott testek a divatipar által diktált trendekkel összefonódva hatással vannak egy adott korszak aktuális szépségideáljára. Mindez a legtöbb emberből akaratlanul is kiváltja az összehasonlítás és a viszonyítgatás ingerét.
Egy kísérlet keretében például kiderült, hogy Fidzsi szigetén, ott, ahol nem volt televízió, a diétázás és fogyókúra fogalma sem nagyon létezett; de a tévé hatására megugrott a testükkel elégedetlenek száma is. Ebben a tekintetben különösen veszélyeztetettek a fiatalok, hiszen testük a serdüléssel hirtelen drasztikusan megváltozik, ezzel együtt önértékelésük is egyszerre lesz törékeny és roppant befolyásolható. Ráadásul a közvetlen környezetük, a család véleménye helyett sokszor prioritást élvez a kortárs csoportok és a tágabb külvilág által sugallt értékrend.
A közösségi média előtt leginkább csak sztárok testét láthattuk a médiában. És bár így is rengeteg nő vívott elkeseredett harcot egy hőn áhított alakért vagy számért a mérlegen, a sztárok tökéletesként aposztrofált teste mégis valahogy távolinak hatott a televízió képernyőjéről vagy a magazinok címlapjáról. A közösségi média ezzel szemben a közvetlenség illúzióját kelti. Egy platformon lehet jelen az egyszerű magánember, a hagyományos értelemben vett sztár és az interneten életre kelt új típusú híresség, az influenszer is. Amit ebben a térben látunk, úgy tűnik, mintha a valóság lenne. Mivel mi is fent vagyunk az adott felületen, nehéz megtartani a távolságot, és legyintve azt mondani, „ez csak egy film”, vagy „ez csak egy reklám”.
Pedig a közösségi média is ugyanúgy aprólékos szerkesztés, átgondolt konstruálás eredménye. Az, hogy mi kerül fel, nem spontán történik, hanem azt számos, megfontolt döntés előzi meg. Talán az Instagram példáján keresztül lehet mindezt a legszembetűnőbb módon vizsgálni, hiszen ez olyan platform, amely kifejezetten a vizuális tartalmak, elsősorban képek megosztására specializálódott. A legtöbb influenszer és hétköznapi felhasználó is arra törekszik, hogy életének – és testének – a lehető legszebb oldalát tegye közzé. Érdemes hát megvizsgálni, milyen üzeneteket közvetít ez a platform a testről, hogyan válik mérvadóvá az influenszerek testreprezentálási metódusa a felhasználók számára, amikor a saját testükről gondolkodnak.
A tökéletesség kultusza
Talán a legismertebb aspektusa a közösségi médiának a tökéletesség hajszolása. Mindig, minden helyzetben tökéletes – a legtöbb életmódot vagy szépséget képviselő, azaz lifestyle vagy beauty influenszer ezt a látszatot kelti. Mindez természetesen nemcsak az életkörülményekre és élethelyzetekre, hanem a testekre is vonatkozik.
De mitől lesz a test tökéletes, egyáltalán, mi teszi tökéletlenné? Az erre a kérdésre adott válasz koronként változik, és sokszor foglal magában olyan tulajdonságokat, amelyekkel vagy rendelkezik az ember, vagy nem – ilyen például a testmagasság vagy a testalkat. Mindez leginkább a nőkre vonatkozik, így volt már népszerű a vékony derék széles csípővel, de a törékeny, fiús alkat is.
A mai irányelvekhez mérten a karcsú derék, lapos has, nőies idomok, hosszú lábak, és természetesen a kellően sima bőr, valamint a dús, enyhén hullámos hajkorona nevezhető megfelelőnek. Ebben a kultuszban azonban a test önmagában kevés: elengedhetetlen kiegészítője a divatos öltözék és a professzionális smink is. Az elkészült fényképeken semmi sincs a véletlenre bízva: a legtöbbször gondosan megválasztott a póz, a beállítás, a környező tárgyak elrendezése is. A fények megfelelőek, a színek sokszor harmonizálnak egymással. A közösségi média sugallatában ettől a normától semmilyen élethelyzetben nem lehet eltérni, például evés, tisztálkodás, szórakozás vagy az otthon töltött csendes pihenő alatt sem.
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
Szilágyi Szilvia a posztjához tartozó szövegben arról ír, hogy nem szereti a reggeleket, nehezen hagyja el ágyát. A szöveghez tartozó képen viszont nyújtózkodó testtartásán kívül semmi más nem utal arra, hogy a kép tényleg reggel készült volna, megörökítve a reggeli fáradtságát. Hiszen már teljes utcai öltözetben van, és az ágy is bevetve látható. Haja jól fésült, arca kisimult.
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
Megyeri Csilla arcápolási rutinjának krémezési fázisában köszöntötte követőit. Arcát mosollyal, a megfelelő szögből fotózva láthatjuk. Szemöldöke rendezett, bőre makulátlan, a krém jelképesen, de jól láthatóan felkenve várja az eloszlatást.
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
Ezen a képen egy hamburgerrel láthatjuk Dragos Karint. Aki már életében akár egyszer is evett hamburgert, tudja, hogy ízlésesen, maszatok nélkül nehezen lehet elfogyasztani. A képen látható influenszer is épp csak érinti fogával a falatot – mindezt úgy komponálva, hogy széles mosolya az étel mögött látható legyen.
Nem véletlen, ha a képek láttán a reklámok jutnak eszünkbe, ugyanis nagyon sok kép az Instagramon valóban reklám. A szépségipar számára a beauty kultúra digitalizációja meglehetősen kifizetődő, az influenszerek számára pedig a különféle márkákkal történő együttműködések jelentik a megélhetést. A tökéletesként bemutatott élet és test tehát egyfajta hirdetőfelületként funkcionál, és a hagyományosnak mondható televíziós reklámokkal szemben ebben a kontextusban sokkal hihetőbb a valóság illúziója. A test tehát áruvá válik, amit értékesíteni lehet a hirdetni kívánó cégek felé.
A képeken látottak és a „narancsbőrös” valóság között ugyanakkor óriási szakadék tátong, amelyet nehéz feldolgozni és helyén kezelni. Több kutatás is beszámolt már a közösségi média káros mentális hatásairól, miszerint ez az állandóan érzékelt különbség könnyen szorongáshoz, depresszióhoz, testképzavarokhoz vezethet. A helyzetet a technika is árnyalja, hiszen számtalan, arcot módosító filter és alkalmazás elérhető, így különösebb képszerkesztő tudás nélkül lehet simább bőrünk, nagyobb szemünk, keskenyebb arcunk. Sajnos sokan egyre nehezebben képesek elfogadni a valóságot, és egyre elszántabban áhítoznak a tökéletességre. Ennek eredményeképpen egyrészt népszerűbbek lettek a különféle testmódosító szépészeti beavatkozások – már az egészen fiatalok körében is – mint a szempillaépítés, a szemöldöktetoválás vagy a hialuronsavas ajakfeltöltés. Másrészt rengeteg olyan fotóval találkozhatunk, ahol különféle képmanipulációs technikákkal próbáltak áldozni a tökéletesség oltárán – sajnos megkérdőjelezhető eredménnyel.
A bal lábfej torzulását megfigyelve látható, hogy a kép manipulált: a szándék valószínűleg a láb karcsúsítása és nyújtása volt.
A valószínűtlenül karcsú derék már önmagában is gyanús, de a háttérben a tenger síkjának torzulása árulja el igazán, hogy gondatlan utómunka eredménye ez az alak.
Sportos élet – a plasztikus test
Az egészséges életmód mintha kezdene divattá válni, egyre nagyobb teret kap a felismerés, hogy mentális és lelki egészségünk megőrzéséhez elengedhetetlen fizikai fittségünk karbantartása is. A hagyományosnak mondható fogyókúraipar bűvésztrükkjei mellett utat tört magának az az átfogó szemlélet, amely a megfelelő összetételű étrend és a rendszeres mozgás kombinációjának hatékonyságára esküszik. Az ehhez kapcsolódó tartalmakban tudományos szinten boncolgatják a test működését: az ételeknek tápanyagtartalmuk és felszívódási idejük van, a testnek pedig izomcsoportjai, rugalmassága és csökkentendő testzsírszázaléka. Inspiráló influenszerek után kutatva személyi edzők és amatőr testépítők világába csöppenünk, akik saját testükön keresztül bizonyítják étrendjük és edzésrendjük hatékonyságát.
A legtöbb képen elengedhetetlen, hogy kirajzolódjon a jól definiált, tónusos izomzat. A fényviszonyok általában kedveznek a plasztikusság kiemelésének. A sötétebb színárnyalatok érzékeltetik a test megteremtéséhez szükséges erőt és a kemény, elkötelezett munkát. A képi retorika sokszor idéz ókori szobrokat, mintha csak az emberi test üdvözlete lenne minden egyes kirajzolódó izomszövet.
Sokszor láthatjuk ezeket a testeket valamilyen sportgyakorlat bemutatása közben is. Olyankor a test egyfajta geometriai alakzattá válik, egyenesek metszik egymást, szinte pontosan mérhető szögeket alkotva. Ezek a pózok a fizikai erőnlét, rugalmasság és stabilitás kifejezőeszközei.
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
A kép szereplőjét edzőtermi környezetben láthatjuk, amint épp egy gyakorlatot végez. A lábai derékszöget zárnak be, a bal kar és a jobb láb párhuzamos, a jobb kar ellentartásban lendül oldalirányba. Láthatjuk a kidülledő ereket, a munkában lévő lábizomzatot, a koncentrációt az arcon.
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
A kép meglehetősen sötét, szinte művészi. Az influenszer kinéz a keretből, a rávetülő fénytől kiemelt szerepet kap karjainak izomzata.
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
A kép dinamizmusát ellensúlyozza a póz szabályossága és a túlsúlyban lévő meleg színárnyalatok harmóniája.
A Farnese-Herkules szobor: az ember megpihen, az izmok nem. Bár céljuk alapvetően a motiváció, ebben az esetben is szakadék tátong a képen látottak és a valóság között. Az egészséges életmód üzenetét elérhetetlenül tökéletes, megkomponált testekkel közvetítik, ami szintén feszültséget generálhat a befogadókban.
A hibák felfedése – fogadd el a tested!
Számos elvárásnak kell megfelelnünk testünkkel, amelyek egy része alkatilag teljesíthetetlen. Azoknak viszont, akiknek az aktuális ideál szűrőjén keresztül tökéletlennek bélyegzett testük van, számos előítélettel kell szembenézniük. A ”body positive”, azaz ”testpozitív” törekvés eredetét tekintve a túlsúlyos emberekkel szembeni negatív hozzáállás és diszkrimináció elleni küzdelem fogalmi megnevezése volt, mára azonban sokkal több mindent takar ez a szókapcsolat.
A mozgalom szerint minden marginalizált test megérdemli az elfogadást: a kövér, a színesbőrű, a transznemű, a kerekesszékes és még sorolhatnánk. De ide tartozik a testalkat, a stria, a testszőrzet és számtalan egyéb, alapvetően szégyellnivaló, kiretusálandó tulajdonság elfogadása is. A testpozitív mozgalom természetesen nem írható le néhány mondattal, hiszen beágyazódott egy jelenleg is aktív, szerteágazó társadalmi diskurzusba.
Abban viszont, ahogy képviselői a testükről kommunikálnak az internet platformjain, sok közös vonás megfigyelhető. Ezek a testek elfogadott, sőt, szeretett testek, így a legtöbb kép ezt az üzenetet kívánja közvetíteni. A kép szereplői sokszor teszik láthatóvá a boldogságukat: jellemzőek a mosolyt, nevetést, vidámságot és nyitottságot sugalló pózok. Érdekes, hogy sokszor a színek is vibrálóak, élénkek. A jókedv mellett legtöbbször reprezentált tulajdonság a magabiztosság és az erő, hiszen mindezekre szükség van, amikor valaki kilép a „normális” keretek közül. A legtöbb fotó utómunka nélküli, láthatóvá teszi a test részleteit, sőt, sokszor éppen ezek a „hibák” kerülnek a kép középpontjába.
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
A képen látható influenszer mosolyogva mutatja meg testét fürdőruhában. Hasát nem takarja, combja is láthatóan redőzött; a háttér színei vibrálóan élénkek.
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
Széles mosoly, nevetés, színes ruhadarabok.
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
A videóban látható, ahogy Ashley Graham plus size modell kezével szívet formálva körülfogja a várandóssága alatt hasán felrepedt bőrét.
A testpozitív mozgalom nevében sokan nemcsak a szépség diverzitását hirdetik, hanem elkötelezett hívei a közösségi médiában ábrázolt testek „leleplezésének” is. Danae Mercer például számos fotójával szemlélteti, mennyit számít a megfelelő póz vagy éppen az ideális világítás, hogy számos „hiba” rejtve maradjon.
Nem mindegy, milyen pózban, milyen szögből fotózzák a testet.
A fenti irányzatok jól szemléltetik, hogy számos testreprezentálási minta megfigyelhető a közösségi média felületein – azon belül az Instagramon is. Sok influenszer számára a test fontos eszköz, hiszen azt felhasználva tudja képviselni életstílusát, amely népszerűvé tette. A befogadókra azonban a tökéletesen ábrázolt testek látványa negatív hatással lehet, hiszen, ahogy láthattuk, számos átgondolt döntés szükséges ahhoz, hogy a megfelelő kép elkészülhessen, ezáltal pedig sokszor óriási szakadék tátong a képek és az elérhető valóság között. Emellett azonban utat tört magának egy elfogadást hirdető mozgalom is, ami a testet önmagában, hibáival együtt teszi közszemlére, legyen szó akár a test vagy egyes testrészek méretéről, akár a bőr színéről vagy állagáról.
Feladatok:
1. feladat
Instagram vs. Reality: az alábbi képeken hétköznapi cselekedeteket láthatunk, mégis, a kép szereplőjétől kezdve a színeken és fényeken át mintha minden túl tökéletes és szép lenne. Mutassátok be, hogy nézne ki a jelenet valószerűbb formában! Készítsetek képeket!
Arcápolás:
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
Reggel az ágyban:
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
Mosás:
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
Séta az utcán:
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
Főzés:
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
2. feladat
Alkossatok párokat, majd készítsetek egymásról fényképeket! Próbáld úgy lefényképezni a párod, hogy minél szebb legyen! Ne használjatok szűrőket! A képeket ezután vitassátok meg: ki mit talál a másikban szépnek?