Influenszerek és a gyerekek
Miért akar gyermekünk influenszer lenni? És miért izgalmasak számára ezek a látszólag egyszerű, hétköznapi figurák, akik képekben és videókban mutatják be életüket az interneten? Aktuális, fontos kérdések. Alábbi cikkünkben azt próbáljuk kideríteni, hogy milyen szerepet töltenek be a gyerekek életében az influenszernek nevezett személyek, milyen hatással lehetnek rájuk, és mi is olyan vonzó az influenszer-szakmában.
Értelmetlen videók?
A tizenéves fiatalok személyiségük önállósodásával gyakran felülvizsgálják a szüleik által képviselt értékrendet. Külső elemek beemelése segítheti ezt a folyamatot, ami lehet mondjuk a kortárs csoport sajátos eszméje vagy éppen egy ismert, szimpatikus személy ideája. Amióta sztárok vannak, azóta van rajongói kultusz is. Egy híresség személye és élete sokszor tűnik vonzónak, érdekesnek vagy éppen munkássága példaértékűnek. Rajongó és sztár között azonban mindig is egy bejárhatatlannak tűnő távolság feszült, és igazi életüket, mindennapjaikat egyfajta misztikus homály fedte, amiből csak a bulvár torz tükre sejtetett ezt-azt. Az influenszer és követője közti kapcsolat alapja azonban egyfajta bizalom, hiszen az influenszerek sokszor saját életükből, személyiségükből készítenek fogyasztható tartalmat.
Vloggerek beszélnek régi szerelmi kapcsolataikról, instagrammerek teszik fel naponta, hogy mit ettek vagy éppen milyen hangulatban keltek fel. Sokszor a youtuberek csatornája, még ha tematikus gyökerekkel is rendelkezik, idővel egyre több személyes tartalmat közöl. Rendszeresen behódolnak a tartalomgyártási trendeknek, például kihívásokat csinálnak, vagy bemutatják, hogy éppen miket vásároltak. Talán mindez értelmetlennek tűnik, de ezzel teremtik meg a bizalom és közvetlenség illúzióját, ami egy identitása felé tapogatózó fiatal számára fontos kapaszkodót jelenthet. Az influenszer ezáltal olyan lesz, mint egy ismerős, aki sokkal izgalmasabb, vonzóbb életet él.
A felelősség terhe
A könnyed, szórakoztatásra szánt tartalom ellenére az influenszereknek óriási felelősségük van, hiszen, ha több ezer ember kíváncsi valaki mondandójára, akkor nem mindegy, mit is mond. Sajnos előfordul, hogy ezzel nem mindenki van tisztában, és egyértelműen megkérdőjelezhető, amit magából mutat. Nemzetközi példa PewDiePie és Paul Logan esete. Felix Kjellberg, aki PewDiePie néven működteti YouTube-csatornáját, a világ egyik legtöbb feliratkozójával rendelkező influenszere, és évek óta érik vádak rasszista kiszólásai miatt. Már több óriáscég is felbontotta vele szerződését, mint például a Disney. Paul Logan pedig, aki szintén több millió feliratkozóval rendelkezik, botrányba fulladt japán útjával borzolta a kedélyeket, amelyen például levideózott egy öngyilkos embert vagy labdákkal dobálta a járókelőket, imitálva a Pokémon nevű japán játékot. Az érintettek a nagy médiavisszhang hatására a legtöbbször visszakoztak és bocsánatot kértek, de valószínűleg számtalan fiatal látta ezeket a viccesnek szánt anyagokat.
Természetesen a hagyományos értelemben vett sztárok sem mentesek a botrányoktól, de egy, az internet világában kiteljesedett influenszer sokkal közelebbi, természetesebb jelenségnek tűnhet – ezáltal a viselkedése is. Sőt, egy influenszer néha ijesztően közel tud kerülni a rajongóihoz. Szélsőséges, de említésre érdemes példa a Magyarországon Nosika néven ismertté vált videós esete, akiről kiderült, hogy több tizenhat éven aluli lánytól kért meztelen képet. A videói alapján egy szellemes, barátságos, kedves srácnak tűnt, és hírnevét kihasználva bizalmi kapcsolatba került a lányokkal, akikkel a grooming, azaz online becserkészés eszközeit felhasználva igyekezett szexuális jellegű kapcsolatot kialakítani. Mint említettem, Nosika esete szélsőséges, de ugyanúgy kérdőre vonható egy több százezer feliratkozóval rendelkező vlogger esetében az alkoholfogyasztás, a dohányzás vagy a szerencsejáték népszerűsítése is.
Nasz Dániel videója szerencsejátékot mutat be, és nem az első ebben a témában
Reklám mint mozgatórugó
Az influenszerek leginkább reklámtevékenységük által tudnak bevételt szerezni. YouTube-ra feltöltött videóikban targetált reklámok bukkannak fel, vagy éppen ők készítenek tartalmat arról, ahogy tesztelnek, ajánlanak egy-egy terméket vagy szolgáltatást. Szorosabb együttműködés esetén ők válhatnak a márka arcává, nagykövetévé. Mára az influenszerek és cégek kapcsolatait egyengető ügynökségek száma egyre növekedik, és maga az influenszermarketing is komoly iparággá nőtte ki magát.
Mivel az influenszerek éppen a követőik felé irányuló bizalmat kihasználva próbálják a termékeket eladni, nem biztos, hogy a gyerekek tisztában vannak azzal, hogy ők sokszor éppen reklámot látnak. Bár a GVH kötelezi a tartalomgyártókat arra, hogy jelöljék a fizetett együttműködéseket, sajnos az előírások ellenére van, aki kibújik a felelősség alól. Ráadásul, ha egy videóban valaki egy bizonyos márkájú üdítőitalt iszik, vagy épp egy bizonyos márkájú pólót visel, nehéz is egyértelműen bizonyítani, hogy ő ezt önszántából vagy ellenszolgáltatás fejében teszi.
A GVH-n kívül az adott platformok is igyekeznek kordában tartani az influenszerek reklámtevékenységét. A YouTube-on például egy videó feltöltésekor jelölni kell, hogy a tartalom gyerekeknek készült-e. A gyerekeknek szánt tartalmakon ugyanis tiltott a monetizáció, azaz nem jelenhetnek meg célzott hirdetések, és a hozzászólás lehetőségét is letiltják. Emellett ezen videók megtekintőiről nem gyűjtenek adatokat sem. Az Instagramnak is vannak törekvései a fiatalabbak megóvására, szépészeti beavatkozásokat reklámozó hirdetések elvileg nem érhetik el a 18 éven aluliakat.
Az is remek kérdés, hogy kiket is nevezünk ezekben az esetekben gyereknek? A legtöbb közösségi platformra egy bizonyos életkor alatt – ami általában 13 év – regisztrálni sem lehet, így alapvetően a tinédzser korosztály tartozhat például az Instagram által nyújtott tartalmak fogyasztói közé. Ezt a szabályt viszont sajnos könnyű kijátszani, és tapasztalataink azt mutatják, hogy sok gyerek valóban él is a cselezés lehetőséggel. Sok esetben így a tartalom nemcsak a tizenévesekhez jut el, hanem a kisebb, tíz év körüli gyerekek is könnyen fogyasztókká válnak. Pontos adatot szolgáltatni arról, hogy egy influenszer követői között milyen életkori arányokkal találkozhatunk, szinte lehetetlen. Csak valószínűsíteni tudjuk például, hogy a gamer-vlogger tematikájú csatornát üzemeltető youtuberek nézői között sokan vannak tíz év körüli fiúk is – tekintve, hogy sokszor a csatornák arcai (akik a legtöbb esetben már huszonéves felnőttek) olyan, közismerten a fiatalabb fiúk körében népszerű számítógépes játékokkal játszanak, mint a Minecraft vagy a Fortnite.
A gyerekek különösen veszélyeztetettek a hirdetések által, hiszen könnyen befolyásolhatók. Önmagukban nem tekinthetők fizetőképes célcsoportnak,– még a tinédzserek is alig, – viszont igényeiket hatékonyan tudják közvetíteni szüleik felé.
Miért akarnak a gyerekek influenszerek lenni?
Aggasztó és veszélyes lehet, ha a gyerekek nem látják át és nem értik meg az influenszerek szponzorációs tevékenységének mechanizmusát, és az összefüggéseket a jelenség mögött. De talán még aggasztóbb és veszélyesebb, ha megértik a helyzetet – legalábbis egy részét.
Régebben a fiatalok sokkal nagyobb valószínűséggel kezdtek el a saját szórakoztatásukra tartalmat gyártani, de ma már sok, befutott influenszer tevékenysége is meglepő módon tudatos. Míg néhány, mondhatni első generációs hazai influenszer (pl. Dancsó Péter, Viszkok Fruzsi, Szirmai Gergely) még bizonytalan léptekkel indította útját az online világban, azok, akik most szeretnének influenszerként érvényesülni, már kész forgatókönyvet vehetnek kézhez. Több lehetőség a közösségi platformokon, bevált tartalomgyártási trendek, új arcokat kutató ügynökségek – lépésről lépésre felépíthetik magukat, abban a reményben, hogy ők is befutnak.
Ez a törekvés megfigyelhető például a Zizzy néven vloggerkedő lány esetében. Még csak ezer feliratkozója van, de látható, hogy készült a jelenlétre. Csatornájának egyedi borítóképe van, indexképeit gondosan megszerkesztette, tartalmai népszerű kihívásokhoz és témákhoz kapcsolódnak, a figyelmet pedig ezen kívül nagybetűkkel és emojikkal is próbálja felkelteni. Vajon ő is egyike lesz azon szerencséseknek, akik elérik a százezres feliratkozószámot?
Sok fiatal nem elégszik meg a rajongói státusszal, és karrierlehetőséget lát az influenszerkedésben. A gyerekek, ha érzékelik is a szponzori együttműködéseket, gyakran csak azt a következtetést vonják le, hogy ha valaki influenszer, akkor rengeteg ajándékot kap. Sőt, az influenszerkedés egyenesen a könnyű és gyors meggazdagodást jelenti. Emellett az influenszert természetesen rengetegen szeretik, és mindig izgalmas eseményekre, celebtalálkozókra hívják. Ezekre a vágyakra is konkrét iparág épült már, a közönségtalálkozókon például profi fotósok készítenek a gyerekekről tökéletes képet, akik a „nagyoktól” leshetik el az influenszerkedés csínját-bínját.
A YouTube-on rengeteg olyan videót lehet találni, amelyben néha meglepően fiatal gyerekek próbálják utánozni példaképeiket, sajnos inkább kevesebb, mint több sikerrel. Ezeknek a videóknak a minősége sokszor gyenge, az utómunka – ha van is – kezdetleges, és a főszereplő viselkedése egyértelműen a már ismert szófordulatokra, gesztusokra épít. A szülők legtöbbször nincsenek tisztában azzal, hogy gyerekük már számos tartalmat feltöltött magáról, amelyek miatt könnyen gúnyolódás vagy nevetség tárgyává válhat – és ezen az a szabály sem segít, hogy a kommentelési lehetőség már tiltott olyan videó esetében, amiben 12 éven aluli gyermek szerepel.
Maris – biztos, hogy felelős döntés volt közel 300 ezer feliratkozója előtt nevetni a kislányokon?
A tökéletesség hajszolása
Az, hogy a média hogyan is hat a fiatalokra, a szakemberek örök kérdése. Arról is sokan értekeztek korábban, hogy a média több színterén is egy olyan, tökéletessé retusált reprezentációt látunk, aminek semmi köze a valósághoz. Nincs ez másképp az influenszerek esetében sem. A közösségi médiában ráadásul egy egyszerű átlagember is hajlamos a legjobbra törekedni, miszerint csak a szép, kellemes dolgokat tegyük közzé – de azokat mindenképpen, és lehetőleg egy hangulatos szűrővel még derűsebbre fényezve.
A gyerekek számára viszont nem egyértelmű, hogy az, amit az interneten látnak, csak egy ember életének online reprezentált formája, és nem a valóság. Ez ráadásul egy többszintű jelenség. Ide tartoznak az Instagramra feltöltött, szépen beállított, megszerkesztett képek, amelyek szinte mindig csak a tökéletes pillanatokat mutatják – de egy izgalmasnak tűnő videó is csak egy tudatosan összerakott, megszerkesztett médiatartalom. A tökéletesség hajszolása viszont nem egészséges – gondoljunk csak arra a számtalan, kilenc év körüli kislányra, akik sminkelik magukat YouTube-ra feltöltött videóikban.
Pozitív példák
A számos veszély és aggasztó jelenség felvázolása után fontos kiemelni, hogy mindez nem azt jelenti, hogy az influenszerek egyértelműen rossz hatással vannak a fiatalokra.
Egyrészt több kutatás mutatja, hogy a gyerekek egyre tudatosabbak. Egyre többször ismerik fel és ítélik el a nyereséghajhász viselkedést, és az olyan tartalmakat, amelyeket csak a szponzoráció keltett életre. Másrészt érdemes szót ejteni a TikTok nevű alkalmazásról is. Népszerűsége a fiatalok körében meghaladja az Instagramét. Egyes elméletek szerint pont az Instagram mesterkélt tökéletességével mennek szembe a TikTok viszonylag egyedi és kreatív tartalmai.
Egy influenszer akár fontos üzenetet is közvetíthet. Remek példa erre a koronavírus pandémia, amely számos betartandó szabály közé szorította mindennapjainkat. Ezeket az irányelveket sok influenszer próbálta közvetíteni, miközben igyekeznek tartalmaikkal szórakoztatni az otthonaikban veszteglő követőiket. Emellett sokan képviselik az egészséges életmódot vagy közvetítik épp a sportolás szeretetét, a környezetvédelem fontosságát, esetleg adnak át különleges, új tudást közönségüknek.
Környezettudatos videó tiniknek
Azt, hogy az influenszerek összességében milyen hatással vannak a gyerekekre, a fiatalokra, és hogy vajon ez a hatás jó-e vagy rossz, lehetetlen megmondani. Mivel legtöbbször a feltöltött tartalom célja a szórakoztatás, ami sokszor hangsúlyosan a közlő személyiségére épül, az értékítélet nem helyénvaló. Viszont egyértelműen kirajzolódnak pozitív és negatív tendenciák, amelyek a kevésbé tudatos médiafogyasztás végett a követők fiatalabb bázisára hatnak leginkább.
Feladatok:
- Bármilyen keresőbe is írjuk az ”Instagram vs reality/real life” (Instagram vs valóság/valós élet) kifejezést, az biztos, hogy számos érdekes találatot kapunk. Az összehasonlítás lényege, hogy a kép egyik felén a kiposztolt tökéletességet látjuk, a másik felén azt, milyen lehet az a helyzet a valóságban, kevésbé tökéletesen.
Beszéljük meg a gyerekekkel, hogy mit mutat az Instagram-verzió, és ahhoz képest milyen a valóság! Milyen hatást szeretne elérni az Instagram-verzió? Vajon mi kellett ahhoz, hogy ennyire tökéletesnek látszódjon? Pontosan mi változott meg a valóságban?
Ehhez kapcsolódó szorgalmi feladat: Készítsetek ti is Instagram vs reality összehasonlítást! A téma lehet bármilyen élethelyzet, pl. a reggeli készülődés, egy étel vagy utazás – legyetek bátran kreatívak! - Válassz egy tetszőleges youtubert, akinek minimum százezer feliratkozója van!
Keresd meg legalább egy szponzorált videóját!
Honnan tudjuk, hogy fizetett együttműködésről van szó?
Példa:
- A videó elindításánál a bal felső sarokban megjelent a „Fizetett promóciót tartalmaz” felirat.
- A videó leírásában is olvashatjuk: „A videót a Coca-Cola támogatta.”.
- A videóban is látható a hirdetés tárgya.
- A videóban is elhangzik, hogy támogatott tartalom.
Források: