Hogyan használhatjuk a történeteket tanórán?
Az emberiség univerzális nyelve a történet. Az identitás, akár egyéni, akár közösségi szinten, narratív; vagyis sokszor valamilyen történet alapján építjük fel az én vagy a kisebb-nagyobb csoportok bemutatását. Amennyire meghatároz vagy elkülönít egy-egy történet, ugyanannyira képes kapcsolódási pontot is teremteni.
Joseph Campbell a második világháború után kutatta különböző népek mitológiáját. Világossá vált számára, hogy származzanak a történetek akárhonnan a világban, fordulópontjaik közösek. Bármelyik nép mitológiáját vesszük is alapul, a hős ugyanazt az utat járja be.
A jól felépített történetek tehát ismerősek, érzelmileg hatnak ránk, azonosulunk velük. Az érzelmi hatás az oka, hogy végigolvasunk egy hosszú regényt vagy nem tudunk felállni egy film közben, mert annyira leköti a figyelmünket, úgy érezzük, nekünk szól. Még a természetfilmeknek is van dramaturgiája. De hatnak ránk történetek a híradóból, beszélgetős műsorokból, videójátékokból, reklámokból is. Gondoljunk például a karácsony tájékán megjelenő megható reklámokra. Ilyenkor nem a termékre támad igényünk, hanem az értékekre, érzelmekre, amiket a márka képvisel. Megtörténik az azonosulás az ügyesen megalkotott történet segítségével.
A történetalkotást felhasználhatjuk digitális történetmeséléshez, személyes és ismeretterjesztő vlogok készítéséhez, tanórai anyagok színesítéséhez, de akár egy ünnepi beszédet is felfűzhetünk rá. Amint az a bevezetőből is látszik, nem várt helyeken lehet egy szöveg alapja történet. Célja a figyelem megragadása és megtartása mondandónk végéig. Arisztotelész három felvonásos drámastruktúrájától Freytag piramisán keresztül Blake Snyder „Save the Cat!” (Mentsd meg a macskát!) című 2005-ös forgatókönyvírói útmutatójáig több szisztémát is alapul véve rendszereztük a következő egyszerűsített történetalkotási alapelveket. Két példán keresztül vezetjük be őket: egy személyes vlog és egy fizikai jelenség tanórai bemutatásának segítségével.
1. Kik és hol?
A történet elején röviden megmutatjuk a szereplőket saját környezetükben, alaphelyzetükben. Ebből az expozícióból kiderül, hogy kikre figyelünk. Lehet egy személyes vlogban az alapszituáció felvázolása egy-két mondatban, például „tegnap a barátaim és én elindultunk focizni”. Ha fizikaórán a hajszálcsövességet illusztrálnánk, akkor az lehet az expozíció, hogy „a folyadék felveszi a tárolóedénye alakját, a rendelkezésre álló helyet kitölti”.
2. Miért?
Fontos megállapítanunk önmagunk számára írás közben már az elején, hogy miért érdemes odafigyelni a történetünkre. Ha tudatosak vagyunk ezt a kérdést illetően, és ezzel a céllal vezetjük a történet ívét, akkor megragadjuk a közönség figyelmét. Előrevetítünk egy újabb izgalmas részletet. „Ahogy a focipálya felé közeledtünk, megakadt a szemem valamin.” Az ilyen mondatok felkavarják az állóvizet, a „valami”-ből pedig újabb meglepetésre számít a közönségünk. „A folyadék képes a gravitációval szemben is mozogni.” Felmerül a kérdés, hogy miként.
(Ha haladók vagyunk történetalkotásban, az első két pont felcserélhető. Kezdhetjük a történetet a „miért” pontjával is, in medias res, utána pedig visszafejtjük az expozíciótól. Ez egy pillanatra megakasztja a közönséget, de alkalmas a figyelem megragadására, ha helyesen alkalmazzuk.)
3. Adalékok
Használhatunk komplikációt, amivel árnyaljuk a felmerült helyzetet, de még nem tárjuk fel a valódi konfliktust. Az új információ ellentétes jelentést is hordozhat, amely még inkább kontextusba helyezi az előrevetített eseményt. „Általában nem veszem észre az ilyesmit, ha focizni megyünk, engem más nem érdekel.” Ezáltal jobban értjük majd a szereplőt. „Elindultam felé, mit sem törődve a többiek hangos kiabálásával.” Az izgalom fokozódik, mert lassan adagoljuk az információt, de egyre nagyobb a tét. Miért kiabálnak a többiek? Mit lát a szereplő?
„Mit tudunk még a vízről?” Vagy: „A jelenségről először Leonardo da Vinci tett említést.” Ha nagyon rövid a történetünk, ez lehet egyetlen mondat, vagy el is hagyható, ha logikusan következik a probléma, amely majd fordulópontot jelent a történetben. Nem érdemes túl hosszúra hagyni ezt a részt, mert elveszítjük a megszerzett figyelmet, de ha releváns, érdekes plusz információt tárunk fel, akkor elmélyítjük a bevonódottságot a közönségben.
4. Probléma
Konfliktus nélkül nehéz figyelmet megtartó történetet mesélni. Ezen a ponton a történet szereplője visszafordíthatatlanul kilép a megszokottból, meghozza a döntést, hogy elindul a maga útján, szembenéz a rá váró feladattal, amelyre a történet elején nem számított. A cselekmény folytatásához kénytelen megbirkózni ezzel az új problémával. Nagyobb lélegzetvételű történeteknél a hasonló akadályok leküzdése közben fejlődik a karakter jelleme is.
„A pálya mellett ott állt a csapatunk kabalaállata, Brunó, a medve. Általában a legjobb haverom öltözik be neki, de most ő is velünk volt. Kíváncsi voltam, hogy ki van a jelmezben. Már csak néhány lépésre voltam tőle, amikor a többiek ordítását elnyomta egy mély, állati üvöltés. A kabalaállatból jött.”
„Amikor egy mindkét végén nyitott kis átmérőjű csövet állítunk egy vizet tartalmazó edénybe függőlegesen, akkor a csőben a víz felemelkedik”. Tehát a víz mint folyadék egy eddig ismeretlen jelenséget produkál, kilép a megszokott szerepéből. Miért? Hogyan? A meglepetés ereje itt is hat, a fizika és a történeti előkészítés segítségével.
5. Megoldás
A megoldandó feladat adott, hősünk reagál a felmerült helyzetre. Ha első próbálkozásra megoldja, akkor a lezártság érzetét keltjük, kioltjuk a keltett feszültséget. Egy hosszú történetnél lavina indul el ezen a ponton, a megoldási kísérlet újabb problémát vet fel. Egy rövid ismertető, személyes élmény vagy tananyag elindulhat a lezárás felé a megoldás segítségével. Ez itt a tanulságos rész, a csattanó is: választ kapunk a felmerült „hogyan” kérdésére. A focis történetet lezárhatjuk egy parádés megmeneküléssel vagy egy poénnal. A hajszálcsövesség jelenségének magyarázata bekövetkezhet ezen a ponton vagy fenntarthatjuk a feszültséget és teret adhatunk a jelenség magyarázatára tett korábbi elméletek ismertetésének, esetleg ötletelhetnek a diákok is.
6. Lezárás
Utolsó lépésként levonunk valamilyen tanulságot. Nem kell feltétlenül didaktikus, magyarázó jellegűnek lennie, de foglalja össze, amit megtudtunk a történet segítségével. Például azt, hogy hallgassunk a barátainkra, ha kiabálnak nekünk, vagy hogy a víz a molekuláris kölcsönhatás segítségével megfelelő átmérőjű kapillárisban legyőzi a gravitációt.
A következő videó egy tudományos ismeretterjesztő előadás matematikai érdekességekről. Bemutatja, miként szolgáltatnak kutatási területeket a matematika számára a humán tudományok és a művészetek. Minden információt egymásból bont ki, az egyes tények már bevezetései a következő adatnak, ezáltal egy pillanatra sem lankad a figyelem. Az előadó, Recski András matematika professzor, tulajdonképpen történetet sző, a bevezetőben pedig az ő személyes története szerepel, ahol megismerjük a témához vezető útját:
Ötletek történetalkotáshoz
- Fogalmazás tanításakor lehet vele a leginkább szembesülni, hogy a gyerekek bátortalanok a szövegalkotáskor. Ilyenkor kezdhetjük egyszerű történetekkel, például meséljenek magukról: kik ők, kikkel élnek együtt, mi a hobbijuk stb.
- Szóban és írásban is hatásos lehet, ha egy adott szót folyamatosan bővítenek a diákok akár irányított kérdések alapján (Ki? Mikor? Kivel? Hol? Miért). Például: Virág. Szép virág. A fiú szép virágot adott. A figyelmes fiú szép virágot adott a lánynak. A figyelmes fiú szép virágot adott a kedves lánynak. A figyelmes fiú szép virágot adott a kedves lánynak születésnapjára.
- Inspiráló lehet a storydice (történetkockák) alkalmazása. Ezek elérhetőek manuális fajátékok vagy mobilos applikációk formájában is. A tanulók feladata, hogy a dobott elemek alapján alkossanak történetet.
- Tanulságos lehet, ha például ugyanazoknak a történetkockáknak a felhasználásával a tanulócsoportok különböző filmműfajok alapján (krimi, akció, vígjáték, sci-fi stb.) alkotnak történeteket. Ezzel jól lehet tanítani a filmműfajok sajátosságait is (tipikus karakterek, helyszínek, események).
- Kreatív munkában írhatnak a tanulók modern kori mítoszt vagy szerkeszthetnek képregényt a Digital Storytelling oldalon.
- Elkészíthetik egy kisfilm forgatókönyvét felvétel előtt vagy valamilyen tananyagból digitális történetet alkothatnak vagy vlogolhatnak egyfajta tantárgyi influenszerként.