Milyen fogások lendíthetnek előre egy történetet?

2021. 04. 30. film cikk 5–10. évfolyam

Az írásban, forgatókönyvírásban a „plot device” olyan elbeszélési technikákat jelöl, amelyek előremozdítják a cselekményt. A magyar szaknyelvben nem igazán létezik meghonosodott fordítása, de nevezhetjük őket a történet mozgatórugóinak. Olyan eszközökről beszélünk, amik beépülnek a történetbe, és segítenek eljutni a következő fázisba. Egy jól megírt történetben ezek szinte észrevehetetlenek, belesimulnak az egészbe, a folyamatba, de arra is találunk példát, ahol a beépítésük elhibázott, logikátlan vagy egyszerűen megtöri a cselekményt, és a befogadó értelenül szemléli, hogy mi történt. Az sem ritka, hogy ezeknek az eszközöknek a feltűnő és túlzott használata kiszámítható és sablonos tőrténetet eredményez. Hogy jobban megértsük, mi is az a plot device, összeszedtünk 11-et, amikkel gyakran találkozhatunk a filmekben.

Montázs (Montage)

Ez az eszköz általában egy olyan szakaszt mutat be, ami összetömörít egy hosszabb időintervallumot, például éveket ugrunk előre vagy végignézünk egy felkészülést, fejlődést, átalakulást, tanulási folyamatot. Az is lehet, hogy egy cél érdekében különböző helyszíneket köt össze, és az ott játszódó eseményeket gyors egymásutánban mutatja meg nekünk. Lehet ez egy romantikus filmben a szerelmesek egymásra találásának boldog pillanatait felelevenítő sorozat.

Jó példa erre az eszközre, mikor a Rocky (1976) című filmben a címszereplő felkészül a mérkőzésre, és egymás után látjuk tömörítve az edzés elemeit. Ebben a videóban mind a 6 részből láthatjuk ezeket a fázisokat.

 

Álom (Dream)

Az álom jó eszköz arra, hogy kiderüljön egy szereplő belső motivációja vagy megismerjük vágyait. Általánosságban az álomjelenetek kaput nyitnak a szereplő pszichéjébe, így anélkül ismerhetjük meg érzelmeit, belső vívódásait, hogy azt valamilyen párbeszédbe kellene erőltetni.

Ezzel az eszközzel előre jelezhetünk eseményeket, amelyek vélhetően meg fognak történni, vagy a szereplő belső vívódásából természetszerűen következtetünk arra, hogy milyen irányba halad majd tovább.

A Viharsziget (2010) című thriller álomjelenete például rengeteg utalást, szimbólumot tartalmaz, amelyek a figyelmes néző kezébe adhatják a film középpontjában álló rejtély megfejtésének kulcsát is.

 

És ha már álom, akkor nem mehetünk el említés nélkül a Dallas híres álomévada mellett. A 9. évad végén kiderült, hogy csak egy álom volt az egész. A cselekmény ezzel együtt pedig úgy alakult, hogy a 10. évad onnan folytatódott, ahol a 8. befejeződött. Talán nem ez volt a filmtörténelem legjobb megoldása.

 

MacGuffin (Cseretárgy/megszerzendő tárgy)

Egy olyan tárgy, eszköz vagy esemény, amely szükséges a cselekményhez és a főhős számára motivációt jelent, de a néző számára egyáltalán nem fontos. A történet szempontjából sokszor inkább egy elterelés, ami a fő motivációnak tűnik, látszólag e köré szerveződhet akár a film is, de valójában nem erről szól. Bármilyen másik, hasonló értékkel vagy tulajdonsággal bíró tárgy probléma nélkül a helyébe léphetne, nem lenne hatása a történet kimenetelére.

Jó példa erre a Ponyvaregény (1994) bőröndje, amit célba kell juttatni, de még a film végén se tudjuk meg, hogy mi van benne, mert ez egyáltalán nem fontos, csak arra szolgál, hogy mozgassa a szereplőket.

 

A MacGuffinnak több alkategóriája is lehet, ilyen például a következő három: 

Egy olyan tárgy, ami vágyat és megszállottságot vált ki az emberekben. Nem eredendően gonosz, de sokszor bír mágikus vagy különleges erővel, ezért gyakori fantasykben, sci-fikben és horrorfilmekben. Nemcsak fizikai tárgyról beszélhetünk, lehet ez egy metafora is, például a pénz korrupciós ereje vagy egy státusz megszerzése, ami hatalmat vagy tekintélyt reprezentál. 

Ilyen eszköz például az Indiana Jones és a végzet templomában a Szent Grál.

 

A vonzerővel bíró tárgy a történet során „szerepkört” válthat és létrejöhet...

Olyan élettelen tárgy, amit valamilyen mágikus erővel ruháznak fel. Legtöbbször eredendően gonosz. Az elbeszélés többnyire a tárgy megsemmisítésére irányul, valamint az ellenállásra a tárggyal szemben. Jellemzően a sci-fi, fantasy és horror műfajában használják. (Figyelem: a végzet tárgya nem minden esetben a vonzerővel bíró tárgyból keletkezik!)

Ilyen például A kör (2002) című horrorfilm, ahol egy videókazetta a rejtélyes gonosz tárgy, de talán a legkönnyebben felismerhető A Gyűrűk Ura-trilógia (2001-2003) ikonikus gyűrűje. 

 

Segítségével megmagyarázható, hogy miért kerül egy szereplő bajba, miért érik utol folyamatosan drámai helyzetek. Ez lehet egy speciális képesség, különleges tulajdonság, szokatlan foglalkozás, szakértelem, egy birtokolt tárgy vagy egy információ,ami szó szerint „vonzza a bajt”.

Remek példa erre Harry Potter sebhelye: bárhová kerül, rögtön felismerik, ezért máshogy bánnak vele. Hol csodálva, hol kirekesztően, hol befogadóan, hol pedig kifejezetten ellenségesen. A sebhely ráadásul egy mágikus kapcsot is teremt közte és Voldemort között, a teljes történet végjátékában pedig igen fontos szerephez is jut.

 

Verseny az idővel (Race against time)

Ez az eszköz automatikus feszültséget kelt a történetben. Extra motivációt ad a karaktereknek céljaik eléréséhez, mivel erre csak szűkös idejük van. A kockázat általában elég nagy. Az idő lejárta jelentheti a halálukat, a szeretteik halálát vagy akár a világ végét is, de lehet ez egy beteljesületlen szerelem egy lekésett randevú miatt. Fontos, hogy az időnyomás arányos legyen azzal, amit a főhős el is tud érni, így kelt igazi feszültséget. Ha valamelyikre láthatóan nincs esély, akkor nem működik jól ez az eszköz, túl nyilvánvaló és nem vezet katarzishoz.

A sötét lovag (2008) című filmben, Batmannek választania kell, kit ment meg, és erre csak limitált ideje van. Nemcsak az időnyomással kelt feszültséget a jelenet, de azzal is, hogy az utolsó pillanatig nem tudjuk, hogy a Denevérember kit ment majd meg.

 

Félrevezető nyom (Red herring)

Hova lenne a feszültségkeltés enélkül? A red herring figyelemelterelés a lényeges tárgyakról, eseményekről, mondhatjuk azt is, hogy hamis nyomokat jelent, ami a nézőt egy téves következtetésre vezeti, ezzel alapozza meg a váratlan fordulatot (plot twist). A néző a rendelkezésére álló információkból találgat, a jól alkalmazott red herringekkel viszont rosszul tippel majd, hiszen a nyomok nem a helyes megoldás irányába terelik a figyelmét. Ettől függetlenül a történetben megtalálhatók a valódi nyomok is, amik felfedik a rejtélyt, hisz enélkül a néző átverve, megvezetve érezhetné magát.

Remek példa erre a Harry Potterből Perselus Piton karaktere, akit végig bűnösnek hihet a néző vagy olvasó, de a végén kiderül az ártatlansága.

 

Csehovi puska (Chekov’s Gun)

A nevet Anton Pavlovics Csehov orosz író után kapta, aki azt mondta, hogy „Ha az első felvonásban megjelenik egy puska, a következőben el fog dördülni. Különben nincs ott semmi keresnivalója.” A filmre vetítve az elv az, hogy a képernyőn felbukkanó tárgyak minden esetben szükségszerűen és okkal vannak jelen. Egy adott tárgy felbukkanásakor irrelevánsnak tűnik, de később fontos szerepet kap. Arra is használható, hogy az eszköz előre jelezzen egy későbbi eseményt, valamint ez segít a feszültségkeltésben is. Persze nem minden esetben sikerül ezt az eszközt jól használni. Vannak tárgyak, amelyek kiemelt jelentőséget kapnak, tehát megvan a puska maga, de sosem sül el, tehát a tárgy indokolatlanul van jelen.

Erre példa az Én, a robot (2004) című filmből. Csehov puskája ebben az esetben a kacsintás és annak jelentése.

 

 

De mi van akkor, ha csütörtököt mond a csehovi puska? A Suicide Squad – Öngyilkos osztagban (2016) Bumeráng kapitány egy rózsaszín plüss unikornist hord a kabátja bal oldali belső zsebében. Amikor az egyik jelenetben megszúrják, a néző jogosan várhatná el, hogy a plüss fogta fel a szúrást, mint ahogy például a westernekben is gyakran Bibliába vagy fémflaskába fúródik a kilőtt töltény. Ehelyett a közönség azzal szembesül, hogy a kés egy köteg pénzbe állt bele, amit egyébként korábban nem is mutattak. A hiba láttán okkal vonja fel a szemöldökét a néző, hiszen a film addigi folyása nem erre a végkifejletre készítette fel, a pénzkötegre pedig még csak utalás sem volt. Akár szerkesztési, akár forgatókönyvi eredetű a hiba, ez egy tipikus példája annak, hogy hogyan lehet rosszul használni ezt a történetmesélési eszközt.

 

Függővég (Cliffhanger)

Hirtelen befejezés vagy függővég, ahol a fő karakterünk egy feszült helyzetben ragad, anélkül, hogy bármilyen megoldás vagy menekülés látszana számára. A film vagy még inkább a sorozatepizódok végén kelt feszültséget. Az emberi kíváncsiságra játszik, ezért is ér véget egy tetőponton a történet, azonnali válasz nélkül. Így a nézőt foglalkoztatja, hogy ezután vajon mi következik. Ezzel az eszközzel remekül megalapoznak a folytatásoknak is, ezért a sorozatok jellemzően használt eleme, így mindig feszülten és kíváncsian várjuk a következő részt, hogy feloldást adjon a főhős számára.

Az Eredet (2010) című film bemutatása után sokáig lázban tartotta a nézőket, hogy vajon a zárójelenet csak álom vagy valóság.

 

Isteni beavatkozás (Deus ex machina)

Az irodalomórákról is ismert fogalom: az ókori görög tragédiákban használták, ahol is egy váratlan isteni közbeavatkozás oldja meg a kilátástalannak, megoldhatatlannak látszó helyzetet. Filmek esetén is ugyanerről van szó: amikor a film egy izgalmas kulcsmomentumában a probléma megoldását egy semmiből felbukkanó karakter, egy tárgy, egy képesség vagy esemény hozza el. Ezek az eszközök szerencsés esetben a film egy korábbi pontján előkerülnek vagy megmutatkoznak, hogy a felbukkanásuk oka beilleszthető legyen a történet logikai ívébe (mint a csehovi puska esetében).

Ilyen például, amikor Harry Potter a Titkok kamrájában harcol a Baziliszkusszal, egyedül marad egy szörnnyel szemben, mindenféle eszköz nélkül, amivel legyőzhetné, de ekkor hirtelen megjelenik számára Griffendél Godrick kardja, mellyel elpusztíthatja a szörnyet.

 

Feladat:

 A következő jelenetek melyik mozgatórugóknak feleltethetők meg?

  1. Szimba felnövése
  2. Sasok érkezése A gyűrűk urában 
  3. A Végtelen Kesztyű a Marvel univerzumból  A Végtelen Kesztyű a Marvel univerzumból 
  4. Superman temetése

 

Megoldás:

  1. Montázs
  2. Deus ex machina
  3. A végzet tárgya
  4. Függővég