A filmek képi világa 2.

2020. 07. 09. film cikk 7–10. évfolyam

A filmek képek segítségével kommunikálnak velünk. Így a filmnyelv természetesen másképp működik, mint a beszélt vagy az írott nyelv.

Sorozatunk második részében szót ejtünk a zoomolásról, a világításról, a képarányról, a film nyersanyagáról és a filmkockák számáról is.

Varió (zoom)

Variózáskor a kamera egy helyben marad, és a zoom (avagy gumi) objektív segítségével megváltoztatjuk a látószöget. Amikor növeljük a fókusztávolságot (az objektív optikai középpontja és a kamera képsíkja közötti távolság), akkor ráközelítünk valamire, amikor csökkentjük, akkor pedig látszólag távolabbról szemléljük ugyanazt. Létezik digitális varió is, ilyenkor nem a fókusztávolság változtatásával érjük el majdnem ugyanazt a hatást. Ilyenkor csupán egy fix látószögű objektívvel készült képet vágunk körbe, kroppolunk, így a látószög nem változik igazából, a képminőség azonban romlik. Sokan összekeverik a variót a dolly-val, vagyis azzal a filmes eszközzel, amikor a kamera közeledik vagy távolodik az ábrázolt eseményektől. Persze lehet a kettőt kombinálni, ez a dolly zoom.

Világítás

Az a jó, ha nem vesszük észre, pedig nagy tudást igényel a jó és kreatív világítás.

Ezekben a videókban szóba kerül a derítőfény, a fény minősége, illetve a fény iránya, beesési szöge.

Képarány

A filmek képarányát a kép szélességének és magasságának aránya adja. A mai filmeknél a leggyakoribb képarány az 1.85:1 és a 2.35:1. Nagyon sokáig a filmek képaránya 1.37:1 volt, majd az ötvenes években divatba jöttek a szélesvásznú filmek (2.76:1). A digitális technikának köszönhetően ma már bármilyen képarányú filmet létre lehet hozni, sőt filmen belül is lehet variálni a képarányokat.

Nyersanyag

A filmeket sokáig celluloidra és poliészter alapú anyagra forgatták, de mára már szinte egyeduralkodóvá váltak a digitális kópiák. Néhány rendező kitart a hagyományos film mellett, mint Nemes-Jeles László, Quentin Tarantino vagy épp Christopher Nolan. A 16 mm széles filmszalag raszteresebb, nyersebb képet eredményez, amit az alkotók különböző hatások elérésére használnak. Mozifilmekben nagyon ritkán fordul elő, de házi videók készítésekor a múltban igen elterjedt volt a 8 mm-es film. A leggyakoribb a 35 mm-es film, elvétve használják a jóval költségesebb 65 mm-es filmet is. Utóbbi adja a legjobb képminőséget, a múltban nagy költségvetésű, szélesvásznú filmeknél fordult elő, ma szerzői filmesek (Paul Thomas Anderson, Tarantino) alkalmazzák. Az analóg filmmel való munka azonban a laborban véget is ér, a teljes utómunka, a vágás, a színelés már a digitalizált állományon történik.

A digitális kamerák használata olcsóbbá és gyorsabbá teszi nemcsak a filmkészítést, hanem a forgalmazást is. Az első teljesen digitális kamerával forgatott film A klónok támadása volt 2002-ben, a technika a 2010-es években terjedt el, és szorította ki az analóg filmrögzítést. Egy digitális kamerával felvett film manapság DCI 4K-s, vagyis 4096x2160 pixeles képfelbontású. A digitális filmről sokáig azt gondolták, hogy élesebb, hidegebb, merevebb képet rögzít a természetesebb, élőbb képet nyújtó celluloidnál. Mára azonban a digitális technikával az egykori nyersanyagok jellemző színeit, tónusait, szemcsézettségét, sajátos karakterét is képesek pontosan felidézni.

Filmkockaszám

Amikor mozgóképről beszélünk, valójában állóképek gyors egymásutániságáról van szó, mely a mozgás illúzióját kelti az emberi agyban. A legtöbb film másodpercenként 24 képkockából áll, ez a húszas évek vége óta van így. Előtte épp az okozta a némafilmek darabosságát, hogy kevesebb (átlagban 16) képkocka jutott egy másodpercre és az sem egyenletesen, hiszen nehéz volt a kurblis kamerát azonos sebességgel tekerni. Peter Jackson A hobbit-trilógiánál úgy döntött, hogy 48 képkockát mutat másodpercenként (48 fps – ‘frames per second’), míg Ang Lee két utolsó filmjénél 120 fps-t használt. Már A hobbitnál is zavarta a nézőket a sterillé váló képi világ, ez Ang Lee tavalyi Gemini Man-jére fokozottan igaz volt. Lassítani és gyorsítani is lehet a filmet az fps megváltoztatásával, így akár time laps-et is létrehozhatunk.

Feladatok