Propaganda-kutatás
Mivel a propaganda kikerülhetetlenül jelen van a mindennapjainkban, a globális médiatér szereplőiként fontos felismernünk és megfelelően kezelnünk. A Renee Hobbs (a médiaműveltség oktatás nemzetközi szaktekintélye) által alapított Media Education Lab az egyesült államokbeli Holocaust Memorial Museummal karöltve létrehozott egy online oktatási platformot, mely a propagandával foglalkozik.
Saját meghatározásuk szerint céljuk a kritikus gondolkodás és a kommunikációs készségek fejlesztése, élénk párbeszéd generálása arról, mi számít jelenleg propagandának, és hogyan lehet pozitív vagy negatív hatása az egyénre és a társadalomra.
Mi a propaganda?
A propagandát nem könnyű meghatározni, az utóbbi közel száz évben sokszor módosult, bővült a definíciója. Bruce Lannes Smith és Harold Lasswell 1946-ban megjelent könyvében még ezt olvashatjuk: „A propaganda az egyik olyan eszköz, amellyel sok ember ösztönözhető együttes fellépésre.” Míg Steven Luckert és Susan Bachrach 2009-es munkájában már ez áll: „A propaganda különféle formákban jelenik meg. Stratégiai és szándékos, mivel célja az attitűdök, vélemények és magatartás befolyásolása. A propaganda lehet jótékony vagy ártalmas. Felhasználhat igazságot, féligazságot vagy hazugságot. A siker érdekében a propaganda bekapcsolja a legmélyebb értékeinket, félelmeinket, reményeinket és álmainkat.”
A közösségi média ma az átlagemberek számára is megkönnyíti a propaganda létrehozását és terjesztését.
Hogyan ismerjük fel a propagandát?
A propaganda számtalan formában jelenik meg és különböző technikákat alkalmaz a közönsége befolyásolására:
- igazságokat, féligazságokat és hazugságokat kever össze az üzeneteiben
- szelektál az információk között, és értelmezve adja közre azokat
- komplex problémákat leegyszerűsítve mutat be
- az érzelmeinkre hat
- támadja az ellenséget
- népszerűsíti az Ügyet
- egy bizonyos befogadói közegre céloz
- reagál a közönség igényeire és értékeire.
Hasznos vagy káros? És mennyire hatékony?
A propaganda hatékonyságát (akár hasznos, akár káros) különböző tényezők befolyásolják:
- az üzenet tartalma (a közösségnek eleve tetsző üzenet hatásosabb lesz, például anyagi előnnyel járó fejlemény)
- a környezet, a kontextus (például háborúban könnyebben célt ér a hazafias propaganda)
- a befogadókészség (történelmi előzmények, például nemzeti szimpátiák és ellenszenvek)
- a kommunikáció eszközei (nyomtatott sajtó, plakátok, rádió, televízió, filmek, internet)
- a kommunikációs technikák, módszerek
Hol találkozunk propagandával?
Bár a nyelvhasználatban itthon így rögzült, a propaganda korántsem kizárólag politikai jelenség, számos területen előfordul, és hatásai is eltérőek lehetnek a rombolótól a közösség számára létfontosságúig.
- Újságírás és PR – a Public Relations (PR) feladata befolyásolni a közvéleményt egy-egy vállalati ügyfél érdekében, lehetőleg burkoltan, belesimulva a társadalmi kérdések nagy megvitatásába. Számos témában, ügyben (táplálkozás, életmód, gyógyítás, technológia, energetika és még számtalan terület) bizonyosak lehetünk benne, hogy a közvélekedést formáló vélemények közötti rengetegben búvik meg vállalati érdek.
- Hirdetések – a hirdetések nyílt eszközök egy vállalat vagy márka értékesítési és marketing céljainak eléréséhez. A hirdetések a média különböző felületein igyekeznek rávenni a befogadókat egy adott termék vagy szolgáltatás megvásárlására. Üzeneteiket a fentebb felsorolt formákban és technikákkal terjesztik.
- Kormányzati kommunikáció – például egy háborús helyzetben vagy kiélezett konflktusban a kormányzatok üzeneteiket mindig jó és a rossz küzdelmének narratívája szerint fogalmazzák meg. De az eszköz használható közegészségügyi célokból is, mint jelen időszakban például a kézmosás és távolságtartás fontos üzenetének minél hatékonyabb átjuttatására, amire nagyjából minden európai kormányzat törekszik.
- Oktatás – az oktatás bizonyos formáiban lehet az indoktrináció egyik formája is, amikor bizonyos tanokat, gondolatokat, információkat, értékeket és meggyőződéseket nem szabad megkérdőjelezni.
- Szórakoztatás – a fikciós történetek (regények, filmek stb.) propagandisztikus célokat is szolgálhatnak, amikor bizonyos értékeket (mi a jó és a rossz, mi a bátorság és a hősiesség) és konkrét ideológiákat ágyaznak be a narratívába.
- Érdekképviselet, ügyek szolgálata – azok az egyének vagy szervezetek, akik társadalmi változásokat szeretnének elérni, szintén használják a propagandát a közvélemény befolyásolására. A környezetvédelem, állatvédelem, társadalmi igazságosság érdekében is be lehet vetni propagandisztikus formákat és technikákat.
Mit tehetünk?
- A Mind Over Media oldaláról nyolc részletes, angol nyelvű óravázlatot lehet letölteni a propaganda témaköréből. Sőt, a román, belga és finn óratervek angol fordításai is elérhetők.
- Az oldalon regisztrálók feltölthetik az általuk talált propaganda tartalmakat, megjelölve, hogy milyen technikát alkalmaz, és szerintük miért is propaganda az adott videó, szöveg vagy kép.
- Egy ötös skálán értékelni is lehet a tartalmakat, aszerint, hogy hasznos vagy káros propagandának tartjuk-e. A vélemények időnként erősen eltérőek, ami egyikünknek propaganda, a másikunknak néha nem az.