Miért érdemes a propagandát tanulmányozni?

A hazai köznevelési törvény értelmében a pártpolitikát távol kell tartani az iskolától, de a közösséget érintő, gyakran politikai ügyek megbeszélése elől a diákokat sem érdemes elzárni. Az erős érzelmeket és súlyos érdekeket megmozgató ügyekről gyakran propagandisztikus beszéd szól a politikában, a kereskedelmi kommunikációban, a tágas közbeszédben.

Fontos lenne beszélni a propaganda fogalmáról, tisztázni a jelentését, megjelenési formáit, és gyakorlati feladatok segítségével megértetni diákjainkkal a működését. Cikkünk Renee Hobbs Mind over Media című 2020-as, pedagógusoknak írt könyvén alapul.   

Amikor úgy döntünk, hogy iskolai keretek között szeretnénk vizsgálni a propagandát, akkor az első lépés a fogalom démonizálásának megszüntetése legyen. Hiszen létezik hasznos és káros propaganda egyaránt, pontosabban egy adott fél számára hasznos propagandaüzenet egy másik fél számára lehet káros, és fordítva.Tudatosítsuk a diákokkal, hogy ne szitokszóként használják a fogalmat!

De milyen haszonnal kecsegtet a propagandaoktatás? Növelheti az intellektuális kíváncsiságot, segítheti a több nézőpontú gondolkodást, a digitális-szövegértést, ellenállóbbá tehet a propagandával szemben és gyógyíthatja a politikai polarizáltságot, de egyedül nem oldja meg a jelen gondjait, nem csodafegyver.

Mi a propaganda?

A propaganda tulajdonképpen mindenütt jelen van: a hírekben, az újságírásban, a PR-ben, a reklámban, sőt, még az oktatásban is. Jelen van az információban, ami a kormányoktól, az üzleti életből, vallási intézményektől vagy civil szervezetektől származik, de a szórakoztatóipar különböző területein is: a zenében, a tévéműsorokban, a filmekben, a videójátékokban és a közösségi médiában, így a YouTube-on, a Facebookon vagy az Instán is. A propaganda tehát áthatja életünk szinte minden területét.

A propaganda kifejezést akkor használjuk, amikor nemcsak néhány embert akarunk meggyőzni, hanem tömegeket. Az aktivisták (küzdjenek a nők jogaiért, a környezetvédelemért vagy bármi másért) maguk is egy konkrét cél érdekében, jól kitalált kommunikációs stratégia mentén alkalmazzák a propagandát, hogy minél több embert elérjenek és reakciókat váltsanak ki.  

A propaganda a meggyőzés, informálás és szórakoztatás metszete. A közösségi médiában összemosódik az egyéni meggyőzés a propagandával, hiszen saját érveinket, véleményünket, helyes vagy helytelen információinkat nagy tömegekhez juttathatjuk el. Mára már akárki gyárthat és terjeszthet propagandát a közösségi médián keresztül. A propagandista (olyan, akit ezért fizetnek, de akár egy átlag Facebook-felhasználó is – a különbség a tudatosság foka) nem mutatja be a különböző perspektívákat, a sajátját állítja be helyesnek és követendőnek. Így a tények, információk szelektív felhasználásával saját célját akarja elérni, nem azt, hogy reflektált, önálló döntést hozzanak az emberek. 

A propaganda nem agymosás, ami egy pszichológiai módszer, melynek lényege az egyén izolálása, társadalmi kapcsolatainak elszakítása által befolyásolni a gondolkodását. A propaganda ennél sokkal hétköznapibb, láthatatlanabb. Azzal téveszti meg a befogadóját, hogy féligazságokat vagy a tényeknek csak bizonyos részét közli, úgy téve, mintha megbízható, független forrásra támaszkodna.

Hol találkozunk vele?

1. Újságírás és PR – a Public Relations (PR) feladata befolyásolni a közvéleményt az adott ügyfél érdekében. Például a dohányipari cégek sokáig terjesztették, hogy a dohányzás nem is káros az egészségre.
2. Reklám és marketing – a hirdetések eszközök az adott cég értékesítési és marketing céljainak eléréséhez. A hirdetések a média különböző felületein igyekeznek meggyőzni a befogadókat az adott termék vagy szolgáltatás megvásárlásáról.   
3. Kormányzat és politika – egy adott ország háborús propagandájában mindig a jó és a rossz küzdelme jelenik meg. De használják közegészségügyi célokból is, mint például jelenleg a kézmosás, távolságtartás vagy az oltakozás fontosságának hangsúlyozásával.
4. Oktatás – az oktatás az indoktrináció egyik formája lehet, amikor bizonyos tanokat, gondolatokat, információkat, értékeket és meggyőződéseket nem szabad megkérdőjelezni.
5. Szórakoztatás – bizonyos történetek (regények, filmek stb.) nem manipuláló szándékkal, de propagandisztikus célokat is szolgálhatnak. Értékeket (pl. mi a jó és a rossz, az erőszak mint bátorság) és ideológiákat ágyaznak bele a narratívába.
6. Érdekképviselet és ügyek szolgálata – azok az emberek, szervezetek, akik társadalmi változásokat akarnak, szintén használják a propagandát a közvélemény befolyásolására. Például az állatkísérleteket ellenzők elhallgatják ezek hasznát a gyógyszerfejlesztésben.

A propaganda négy eszköze

1. Erős érzelmek felkeltése – pl. szeretet, remény, félelem, harag, frusztráció, valahová tartozás vágya
2. Információk, gondolatok leegyszerűsítése
3. Reakció a közönség igényeire, értékrendjére – pl. humorba csomagol, a valamilyen csoporthoz tartozás büszkeségére alapoz
4. Ellenfél támadása:
• megkérdőjelezi az ellenfél legitimitását, szavahihetőségét
• erősíti a mi-ők gondolkodást
• karaktergyilkosságot követ el ellene
• társadalmi csoportok ellen gyűlöletet szít

Kinek az érdekeit szolgálja?

Egy propagandisztikus médiaüzenet esetében tegyük fel magunknak és tanítványainknak a következő kérdéseket:

1. Ki az üzenet feladója és mi a célja vele?
2. Milyen eszközökkel igyekszik megragadni a figyelmünket?
3. Milyen nézőpontok, értékek jelennek meg az üzenetben?
4. Ki hogyan értelmezheti ezt az üzenetet?
5. Mi maradt ki az üzenetből?

A következőkben 13+1 feladatot ajánlunk a propaganda tanításához. A néhol a hazai médiakörnyezethez alakított feladatok alapjait is Renee Hobbs Mind over Media című, pedagógusoknak írt 2020-as könyvéből vettük.

1. A nyelv ereje

Fedezzük fel a nyelv erejét abban, hogy valamit fantasztikusnak vagy szörnyűnek láttatunk általa! A meggyőzés és a propaganda sok formája használja ezt a módszert.

Feladat: Válassz egy téged érdeklő témát, majd alkoss egy üzenetet, ami a túlzás vagy a kicsinyítés eszközét használja! Meg tudod szerettetni vagy utáltatni ezt a témát ezekkel a technikákkal? Osszátok meg egymással a példákat és jegyezzétek fel az ismétlődő mintázatokat!

Túlzás, fokozás: Tegyél valamit vonzóvá! Egy gondolat, termék vagy személy jelentősége az ismétlés, asszociáció és kompozíció eszközével növelhető.

1. Ismétlés: A szavak vagy képek ismétlése emlékezetesebbé teszi az üzenetet, sőt, amit sokat ismételnek, azt a befogadók egy idő után igaznak fogják tekinteni.
2. Asszociáció: Az üzenethez egy olyan terméket, gondolatot vagy személyt kapcsolunk, ami/aki az emberekből természetes vágyat vagy félelmet vált ki.
3. Kompozíció: A kreatív dizájn, a sorrend és a mintázat variálása segít felkelteni és megtartani a figyelmet.

Kicsinyítés: Tegyél valamit jelentéktelenné vagy károssá! Jelentéktelenné tehetünk valamit, ha eltereljük róla a figyelmet, vagy valami még érdekesebbre irányítjuk át.  

1. Elterelés: Biztosítsunk az embereknek valami szórakoztatóbbat, érdekesebbet vagy fontosabbat, hogy arra fókuszáljanak!
2. Mulasztás: Ne hívd fel a figyelmet arra az üzenetre, ami nem tetszik, egyszerűen hagyd figyelmen kívül!
3. Megtévesztés: Áraszd el az embereket információkkal abban a témában, aminek jelentőségét kicsinyíteni akarod, így túlterheltnek fogják érezni magukat és a figyelmük csökkenni fog!

Tanulság: A nyelv kreatív használata befolyásolhatja a valóság észlelését és annak értelmezését.

2. Mémek mint propaganda

Sokak szerint a mémek napjaink propagandaeszközei.

Feladat: Tanulmányozd a cikk alján található, csatolt mémeket! Önállóan vagy páros munkában válassz ki egyet vagy többet!

1. Üzenet: Milyen gondolatokat fejez ki? Milyen vizuális formákat használ?
2. Kontextus: Milyen remények, félelmek, sérelmek voltak jelen a mémek keletkezésekor az amerikai társadalomban? Vedd figyelembe az akkori gazdasági, politikai és társadalmi közérzetet! 
3. Nézőpont: Milyen vizuális és verbális elemek közvetítik a mém alkotójának nézőpontját?
4. Közönség: Ki a célközönség? Mitől lesz vonzó ez az üzenet számukra? Miben különbözhetnek az eltérő célcsoportok reakciói?
5. Alkotó: Ki a propagandista? Miért alkották meg ezt az üzenetet? Mit gondolt a mém készítője: mit fog a közönség gondolni, érezni és tenni?
6. Következmények: Milyen lehetséges jótékony vagy káros hatásai lehetnek az üzenetnek az egyénekre és a társadalomra nézve?

Megbeszélés: A mémek olyanok, mint a propagandaplakátok? Miért? Magyarázz meg néhány hasonlóságot és különbséget, illetve reflektálj a lehetséges következményekre a közönség és az alkotók szempontjából!

Tanulság: Amikor képeket és szavakat kreatív módon kombinálunk abból a célból, hogy válaszokat adjunk a kortárs társadalmi és politikai környezet folyamatban lévő kérdéseire, akkor komplex gondolatokat fejezhetünk ki, és jótékony vagy káros módon befolyásoljuk a célközönséget. 

3. A propaganda hét alapvető eszköze

Amerikaiak generációi tanulták meg felismerni a propagandát az alábbi technikák listáját használva.

Feladat: Keress mindegyik eszközhöz példát a jelenből! Haladók átfogalmazhatják a hét eszközt a PR-es, a politikaikampány-tanácsadó, az emberbarát, az aktivista és az ellenség szemszögéből.  

1. A névvel illetés: negatív konnotációjú címkék használata az információk egyszerűsítése és az erős érzelmek kiváltása céljából.
2. A csordaszellem: egy személy, gondolat vagy gyakorlat népszerűségének. hangsúlyozása olyan módon, amely kihasználja az emberek összetartozás iránti igényét (az egyén csak azért fogja követni az adott személyt, gondolatot vagy gyakorlatot, mert mindenki ezt teszi, és ő sem akar kilógni a sorból).
3. A kifényezett általánosítás: kísérlet az érzelmek befolyásolására ideálok vagy erények felhasználásával (mint például a szabadság, igazság, oktatás, demokrácia) általános módon.
4. Összeesküvés: elhallgatás, torzítás, hazugságok használatával egy olyan valóság megalkotása, amely az információk prezentálásával becsapja az embereket,
5. Az egyszerű emberek: egy olyan személyes imidzs megalkotása, amely hangsúlyozza a hasonlóságokat a megszólaló és a célcsoportja között, vagyis ő is egy átlagos, rendes ember.
6. Az átruházás: szimbolikus kapcsolat építése egy bizonyos szimbólum, egyén vagy intézmény presztízse, tekintélye és a népszerűsítendő személy, gondolat vagy gyakorlat között.
7. Az ajánlólevél: közkedvelt, megbecsült, híres emberek, véleményformálók támogatásának megnyerése.

Megbeszélés: Ezek között a retorikai technikák között vannak etikailag jobban védhetők. Egyeseket manipulatív, akár veszélyes módon használhatnak. Szerinted melyek a legproblémásabbak? Melyek okozhatnak a legkevesebb kárt?

Tanulság: Felismerve a propaganda technikáit éberebbek lehetünk a szimbolikus kifejezésmód általi befolyásolási stratégiákkal szemben.

4. Propagandaplakát készítése

Amikor a diákok gyártanak propagandát, megtapasztalják saját társadalmi felelősségüket.

Feladat: Nézz történelmi propagandaplakátokat, majd Barbara Kruger kortárs műalkotásait. Ő a magazinokban megjelent fekete-fehér fotókra írt agresszívan direkt szlogenekről ismert. Ilyen például az I Shop, Therefore I Am (1987) és a Your Body Is a Battleground (1985), melyek a konzumerizmust és a vágyat kritizálják. 

Alkoss, hogy tanulj: A propagandaművészet tervezési jellemzőinek analizálása után a diákok kiválasztanak egy aktuális, őket érdeklő témát, és megtervezik a propaganda plakátját. Az elkészült plakátokat az osztályban/iskolában ki lehet állítani.

Tanulság: Erős és egyszerű nyelvezetet, illetve megkülönböztető képi világot használva propagandát gyártani érzelmileg erős tanulási tapasztalat lehet. A diákok rájöhetnek, hogy milyen könnyű egy-egy propagandatechnika alkalmazásával (lehet ez egy mém vagy gif is) formálni a közvéleményt. 

5. Megosszam vagy ne osszam?

A közösségi médiában mi magunk terjeszthetjük a propagandát.

Feladat: Nézz kortárs propagandát, és döntsd el, melyik példát osztod meg (vagy melyiket nem) a közösségi médiában!  

1. Miután megtaláltad azt a példát, amit megosztanál, magyarázd el, a propaganda melyik eszközét használja a négy közül (erős érzelmeket kelt; leegyszerűsíti az információkat és gondolatokat; a befogadók igényei és értékei szerint fogalmazódik meg; vagy az ellenfelet támadja)!
2. Magyarázd meg, hogy miért (nem) osztanád meg a közösségi médiában az általad választott példát!

Reflektálás: Az a döntésed, hogy megosztod a propagandát, hogyan tükrözi az üzenet megértését a saját értékrended és a többiek érdeklődésének és prioritásainak viszonylatában? Az online megosztásaid hogyan befolyásolják azt, hogy a többiek milyennek látnak?

Tanulság: Mivel az emberek jobban hisznek a barátaiknak, mint az idegeneknek, a propaganda megosztása és megbeszélése egy fontos út a társadalmi kérdésekről való párbeszéd felé. 

6. Gyártsunk hirdetést!

A reklámok vizsgálata kiemelten fontos, hogy a diákok megértsék, milyen módon befolyásolnak minket a meggyőzésen alapuló médiaműfajok.

Feladat: Felkértek téged, hogy készíts gabonapehely-reklámot földönkívülieknek. Mit tehetsz, ha semmit sem tudsz a célcsoportról? Reklám céljából gyakran végeznek kutatást, hogy megismerjék a célcsoportot. Képzeljük el, hogy személyes interjúk által felmérték, mit szeretnek a földönkívüliek. Hogyan fogják a felmérés eredményei befolyásolni a reklámkampány dizájnját?

Értelmezzük a táblázatot: Hogy megértsük, hogyan befolyásolja a fogyasztói igények felmérése a reklámokkal kapcsolatos döntéseket, értelmezzük a fenti táblázatot!

1. Mi a jobb döntés: internetes vagy nyomtatott sajtós hirdetés?
2. Mi a jobb kép: egy űrben repülő vagy egy úszó földönkívüli?
3. Mi lenne a legjobb szín a reklámokhoz?

Alkoss, hogy tanulj: Felhasználva az előzetes kutatási eredményeket, készítsd el a földönkívülieknek szánt gabonapelyhes dobozt vagy a gabonapehely-reklámot! Használd a meggyőzés olyan eszközeit, mint az ismétlés, a humor, a félelem, az ajánlások és a cselekvésre való felhívás.

Tanulság: A gondos kutatás és a reklám kreatív megvalósítása biztosítja, hogy a reklámok üzenetei az emberek vélt igényeit célozzák. A propaganda eszközei közül leggyakrabban az erős érzelmek felkeltését és a közönség igényeire, értékrendjére való reagálást (ehhez kell a piackutatás) használják a reklámok. Illetve az egyoldalú meggyőzést alkalmazzák: az adott termék vagy szolgáltatás tulajdonságai, jellemzői közül csak a reklám üzenetét szolgálókat jelenítik meg.  

7. Mit tehet az újságírás?

Egy demokratikus társadalomban az újságírás különböző típusai segítik az önálló eligazodást a közélet kérdéseiben.

Feladat: Vizsgáld meg a TV2 Tények című hírműsorának 2016. november 7-én sugárzott Bűz és mocsok az aluljárókban című hírét. A konkrét példán keresztül figyeld meg, mennyire hatékonyan szolgálja a közösséget a hírtartalom! A példát egy rövid prezentációban, videóban vagy hangfelvétellel mutasd be, melyet kövessen reflektálás és megbeszélés! 

Hat-hét dolog, amit a média tehet a demokráciáért

1. Informálás: tisztességes és teljeskörű információkat biztosít, hogy az emberek megalapozott politikai döntéseket hozhassanak.
2. Oknyomozás: a hatalom, főképp a kormányzati hatalom vizsgálata, ellenőrzése.
3. Analízis: koherens értelmezési kereteket biztosít, hogy segítse az embereket összetett világunk megértésében.
4. Szociális érzékenység: történeteket mond az országban vagy a világban élő emberekről (főleg olyanokról, akik nincsenek olyan előnyös helyzetben, mint a hírek fogyasztói), hogy méltányolhassuk, értékelhessük az életüket, nézőpontjukat.
5. Közösségi fórum: lehetőséget biztosít az emberek közti párbeszédre a problémák pluralista és interdiszciplináris megközelítése által, miközben a különböző társadalmi csoportok nézőpontjainak hordozójaként funkcionál.
6. Pártfogás és mobilizálás: politikai programok és nézőpontok szószólója és/vagy mobilizálja az embereket, hogy cselekedjenek ezeknek a programoknak az érdekében, anélkül, hogy megsértené a tényellenőrzési normákat és a közérdeket.

Megbeszélés: Médiafogyasztóként a hat fenti funkció közül melyik a legfontosabb számodra? Miért? A vizsgált anyagban melyik funkció volt a leggyakoribb és melyik a legritkább? Mely funkciókat értékelhetik az olvasók vagy nézők propagandának? A Médiatanács megbírságolta a TV2-t emiatt a tudósítás miatt. Milyen érvekre hivatkoznak az indoklásukban? 

Tanulság: Sokféle értékes és kevésbé értékes újságírás létezik. Előbbi segít kielégíteni a demokráciában élők igényeit, növeli szociális érzékenységüket, utóbbi szándékosan megsérti bizonyos társadalmi csoportok méltóságát, erősítve kirekesztésüket. 

8. Hallgassuk meg a másik felet is!

Gyakorolnunk kell, hogy miképpen beszélgessünk vitatott témákról tiszteletteljesen.

Feladat: Fektessük le az alábbi szabályokat egy megosztó hír vagy téma strukturált megvitatásához, ahol a különböző nézőpontok kritizálás és vita nélkül jelennek meg. A résztvevőknek valódi erőfeszítést kell tenniük, hogy megértsék, mit gondol a másik. Tisztelettel és kíváncsisággal tegyük fel egymásnak a kérdéseinket! A kérdések ne hordozzanak kritikát, szkepszist vagy rejtett bírálatot! A diákok ígéretet tesznek, hogy bizalmasan kezelik az elhangzott gondolatokat.

• Az első résztvevőnek 20 másodperce van megosztani a véleményét, használva az „úgy gondolom/hiszem” formulát.
• A következő résztvevőnek 20 másodperce van egy keresztkérdést feltenni, amire szintén 20 másodperc van válaszolni.
• A moderátor felkér egy új résztvevőt, hogy az „úgy gondolom/hiszem” formulával beszéljen egy új témáról vagy egy más nézőpontból szóljon a korábbi témáról.
• A kikérdezés lehetővé teszi, hogy a résztvevők reflektáljanak a tapasztalataikra és megjegyezzék: a szociális interakciók protokolljai fejleszthetik a meghallgatási készséget.

Tanulság: Az eltérő nézőpontok megismerése segít előmozdítani az új ismereteket, illetve megtanít különbséget tenni tények és vélemények között.

9. Filmek az amerikai választásokról

A filmek a propaganda használatát a választási kampány részeként ábrázolják, és különböző ideológiákat kínálnak az önrendelkezésről és a közjóról.

Feladat: Az alábbi listából válassz ki egy filmet, majd otthon nézd meg! Írj róla egy rövid ismertetőt, kritikát, amiben elmagyarázod, hogyan kapcsolódik az osztályban tárgyalt állampolgári ismeretekhez. Majd beszéljétek meg a filmet az osztálytársaiddal!

Filmkritika írása: Magyarázd el benne, hogy mi tetszett és mi nem; mit tanultál a politikáról és a médiáról a filmből; írj le három kérdést, ami a filmnézés közben megfogalmazódott benned; miért ajánlanád az osztálytársaidnak a film megtekintését. Csoportmunkában oszd meg a kritikádat, és beszéljétek meg, milyen közös témákat találtatok az amerikai választásokról szóló filmekben.

Drámák és vígjátékok:

• Képtelen kampány (2012) – ez a szatíra rengeteg politikai sztereotípiát mozgósít, hogy elmesélje két észak-karolinai politikus és a kampányuk történetét.
• Milk (2008) – Harvey Milk életét és politikai karrierjét mutatja be ez a dráma. Milk volt az első vállaltan meleg politikus, akit Kaliforniában beválasztottak egy város (San Francisco) közgyűlésébe.  
• Újraszámlálás (2008) – ez az HBO-film a 2000-es amerikai elnökválasztásról szól.
• A manipulátor (2000) – nőt jelölnének alelnöknek, a film a piszkos trükkökre és a háttéralkukra koncentrál.
• Gimiboszi (1999) – egy középiskolai diákönkormányzati választáson keresztül mesél a demokratikus folyamatok zavarbaejtő, ám vidám oldaláról.
• Bulworth – Nyomd a sódert! (1998) – ebben a vígjátékban egy politikusnak elege lesz a kampányából, és ezután csak igazat mond.  

Dokumentumfilmek:

• Caucus (2013) – nyolc republikánus jelölt az iowai jelölőgyűlésen.
• Street Fight (2005) – Cory Booker politikai korrupció elleni küzdelme, mikor Newark polgármestere akart lenni.
• Dark Money (2018) – azt mutatja be, hogy az átláthatatlan kampányfinanszírozás negatívan befolyásolja az emberek életét.

Tanulság: Az amerikai választási kampányokról szóló filmek különböző álláspontokat mutatnak be a demokratikus folyamatokról és a propagandáról, melynek szerepe a közvélemény befolyásolása.

10. Közvélemény-kutatás készítése 

A közvélemény-kutatások nemcsak mérik a közvéleményt, hanem a propaganda bizonyos formái is lehetnek, melyek finoman befolyásolják az emberek nézeteit. 

Feladat: Ebben a projektben hozz létre az iskolád vagy a kisebb közösséged véleményéből vett adatokat, elemezd, majd oszd meg őket!

Lépések: Először el kell döntened, milyen mintavételből gyűjtesz adatokat. A családtagokra, diáktársakra, tanárokra fókuszálsz vagy a kisebb közösséged tagjaira? Döntsd el, milyen általános témán belül akarsz mérést végezni! A közelgő választásokkal szembeni attitűdöket akarod felfedezni? Vagy az emberek hozzáállását a rendszerszintű rasszizmushoz, klímaváltozáshoz, a gazdasághoz, a felsőoktatáshoz vagy máshoz?

Az ideális munkaforma a csoportmunka lenne, hogy megtervezzétek, létrehozzátok, terjesszétek, majd elemezzétek az eredményeket. 

1. Designcsapat: a feladat egy kérdéssor létrehozása, majd megosztása az osztállyal. Különböző típusú kérdések szerepeljenek: feleletválasztós, sorrendbe állítós, nyitott végű stb. Az osztály visszajelzései alapján alakul ki a 10 kérdéses kérdőív.
2. Alkotócsapat: ingyenes online kérdőívkészítő programokat keresnek. Az osztályban tesztelik, majd elfogadják a javító szándékú javaslatokat.
3. Mintavételcsapat: ők találják ki, hogyan érjük el a célcsoportot. Készíthetnek QR-kódos plakátokat, a tanárok segítségével terjeszthetik az osztályokban vagy megszervezik, hogyan jusson el a link a válaszadókhoz. Legalább száz választ kell kapniuk.
4. Elemzőcsapat: akkor kezdenek el dolgozni, mikor a kérdőíveket már kitöltötték. Grafikonokat, ábrákat és videót vagy infografikát készítenek az eredményből, majd tartanak egy prezentációt. 

Megbeszélés: Az egész folyamat legfontosabb része. Beszéljétek meg az alábbi kérdések egy részét!

1. Mi volt a leginkább megjósolható eredmény? Hát a legmeglepőbb?
2. Melyik kérdésre volt a legnehezebb válaszolni? Miért?
3. Hogyan befolyásolta a kérdések formátuma a beérkező válaszokat?
4. Voltak irányított kérdések a felmérésben? Az irányított kérdés úgy van feltéve, hogy egyértelműen sugallja, mit kellene válaszolni rá, tehát nem reflektál pontosan a megkérdezett véleményére.
5. Mik voltak a felmérés erősségei? Mik voltak a gyengeségei vagy korlátai?
6. Mely kérdéseket értelmezték különbözőképpen a résztvevők?
7. Hogy hasznosulhat az eredmény? Kinek lesz értékes ez az információ?
8. Az eredmény bármely részét fel lehet használni propagandacélokra?
9. Az összegyűjtött információk alapján milyen jövőbeli cselekvésekre lenne lehetőség?
10. Mennyire vagytok biztosak benne, hogy az eredmény megbízható? Ugyanez jönne ki egy nagyobb mintavételből is?

Tanulság: A felmérések és közvélemény-kutatások magukba foglalják az emberek választásait, ítéleteit és észszerűségeit. Az ezekből nyert információk szelektíven és hiányosan mutatják meg az emberek attitűdjeit és hiedelmeit.  

11. A háborús film mint propaganda

Vizsgáljuk meg, hogyan közvetít ideológiát a háborús film!

Feladat: Válaszd ki az egyik háborús filmet! Olvasd el a kérdéseket, mielőtt megnézed a filmet!

1. Dunkirk (2017) – Christopher Nolan második világháborús filmje megmutatja hogyan mentettek ki Dunkirknél 330.000 brit és francia katonát.
2. Lincoln (2012) – Steven Spielberg történelmi drámája az amerikai polgárháború tanulságairól beszél Lincoln elnök utolsó négy hónapjának vizsgálatán keresztül.

Megbeszélendő kérdések: Páros- vagy csoportmunkában válaszoljátok meg a kérdéseket!

1. Miről szól a történet? Kik a főszereplők? Mik a legfontosabb konfliktusok?
2. Milyen beállításokat, kameramozgásokat, színeket, vágástechnikát használtak az alkotók, hogy érzelmeket fejezzenek ki és gondolatokat közvetítsenek?
3. Írj le két részletet, képet vagy párbeszéddarabkát, melyek emlékezetesek voltak számodra! Beszéljétek meg, miért voltak hatással rád! Milyen kulcsgondolatok, értékek jelennek meg ezekben a részletekben?
4. Mutass be egy eseményt vagy egy karaktert a filmből, amely pontosan tükrözi a bemutatott történelmi kort!
5. Mutass be egy tanulságot a filmből, melyet a nézők alkalmazhatnak saját életükben!
6. Hogyan működhet bizonyos nézők számára propagandaként a film?

Tanulság: A történelmi drámák a valóság erőteljes illúzióját keltik, így a propaganda egy formájaként valamely ideológiát közvetítenek felénk. Ez az ideológia alakítja, formálja az emberek érzéseit, tudását és hozzáállását a múlthoz. 

12. Az Állatfarm tanítása

Ez a klasszikus kisregény egy olyan allegória, mely látszólag olyan állatokról szól, akik elűzik annak a farmnak a tulajdonosát, ahol élnek. Ezután maguk vezetik a farmot, ami végül kemény diktatúrává válik. Az Állatfarm a sztálini Szovjetunió allegóriája. Orwell a történet fontos eseményeit a sztálini rendszer „vívmányaiból” kölcsönözte.

Feladat: George Orwell Állatfarm című kisregényének elolvasása után válaszolj a következő kérdésekre!

1. Mi a hatalom? Hogy lehet megszerezni és használni?
2. Mit jelent a hatalommal való visszaélés? Mit tehetnek az állampolgárok, ha egy vezető réteg vagy a kormányzat visszaél a hatalmával?
3. Meg tudják az egyének változtatni a társadalmat? A szlogenek sulykolása megváltoztatja az Állatfarm lakóinak gondolkodását?
4. Hogyan használják a disznók a propagandát? Mik a legfontosabb eszközeik?
5. Hogyan és miért változik meg a Hétparancsolat? Milyen okai vannak, hogy az Állatfarm lakói eltűrik a disznók zsarnoksággá alakuló rendszerét?

Alkoss, hogy tanulj: Páros munkában hozzatok létre egy rövid podcastot, melyben tegyétek fel egymásnak a fenti kérdések egy részét! Válaszaitokban a kisregényre támaszkodjatok!

Tanulság: A propaganda mindig bizonyos érdekeket szolgál, míg más érdekeket nem vesz figyelembe. Egy totalitárius rendszerben a hatalmat birtokló szűk réteg érdekei alakítják a propagandát (ha kell, a korábbi üzenetek ellenkezőjét állítva). A propaganda célközönsége csak akkor tud védekezni ellene, ha felismeri a propagandát.  

13. Emlékművek mint propaganda

Vizsgáljatok a közösségetekben található emlékműveket, hogy kiderüljön, hogyan állnak bizonyos ideológiák szolgálatában!

Feladat: Médiaértés a szabadban: sétálj a településeden és fotózz le emlékműveket! Ez lehet egyéni vagy csoportmunka. Gyűjthettek is fotókat a régiótok emlékműveiről. Tudjatok meg minél többet a kiválasztott emlékművek történetéről, majd vessétek kritikai elemzés alá az emlékművek történelemábrázolását!

Kérdések a megbeszéléshez:

1. Milyen esemény vagy személy(ek) emlékére, tiszteletére állították az adott köztéri alkotást, emlékművet?
2. Milyen üzeneteket, gondolatokat, információkat fejez ki az emlékmű? Milyen szimbolikát használ?
3. Milyen érzéseid, gondolataid támadnak az emlékmű láttán?
4. Ki támogatta vagy finanszírozta a felállítását? Miért arra a helyre helyezték?
5. Volt-e a vita vagy ellenállás a köztéri alkotás, emlékmű építésekor vagy később?
6. Másképp látod-e ezt az emlékművet, mint amilyennek az emberek a tervezésekor és a megépítése után látták? Miért?
7. A kiválasztott köztéri alkotás emléket állít-e kisebbségi csoportoknak, mint például nők, munkások, határon túli magyarok, romák, zsidók? Miért?

Alkoss, hogy tanulj: A diákok valamilyen platformon osszák meg kreatív módon, hogy mit tanultak a megfigyeléseikből, beszélgetéseikből és kutatásaikból. Valószínűleg bemutatják a emlékműhöz kötődő egyik személy történetét. Vagy létrehoznak egy weboldalt, ahol a kutatásaik során összegyűjtött információkat közlik az emlékműről. Lehetséges megoldás az is, ha megtervezik az eredeti emlékmű frissített verzióját vagy egy új emlékművet terveznek a régi helyére. 

Tanulság: Az emlékművek olyan köztéri alkotások, melyek propagandafunkciókat is ellátnak azáltal, hogy olyan módon ábrázolnak történelmi eseményeket és személyeket, amely a megrendelőjük érdekeit szolgálja. 

+1. Stop-motion propaganda

Sok szervezet küzd azért, hogy többé ne lehessen kozmetikumokat tesztelni állatokon. A cél eléréséért különböző módon csomagolják be az üzenetet.

Feladat: Nézd meg a Humane Society International Save Ralph című, stop-motion technikával készült kisfilmjét! Beszéld meg az osztálytársaiddal!

Megbeszélendő kérdések:

1. Milyen módon játszik rá ez az alkotás a dokumentumfilmekre? 
2. Miben tér el Ralph a többi kísérleti nyúltól? Mennyiben őszinte, mikor bagatellizálja a neki okozott sérüléseket, és mentegeti az őt megnyomorító embereket? Ralph beletörődő, idomuló magatartása erősíti vagy gyengíti a kisfilm üzenetét?
3. A propaganda mely eszközeit használja a kisfilm? Például amikor azt állítja, hogy a házinyúl szabadon élhet a mezőkön. Hat-e az érzelmeinkre? Gondolj a szereplők hangját kölcsönző színészekre is!

Tanulság: A hasznosnak tartott propaganda ugyanazokkal az eszközökkel él, mint a károsnak tartott.