Hogyan készítsünk otthon stop-motiont?

A vírushelyzetben sok mindent otthon kell megoldanunk, így ha a gyerekekkel a filmkészítés alapjait szeretnénk megismertetni, akkor jó választás lehet a stop-motion készítése. Kis eszközigénnyel komplett történeteket mesélhetünk el, a szoftveres követelmények is teljesíthetőek egy hétköznapi telefonnal és egy laptoppal. 

Mi a stop-motion? 

Minden film képek egymás után vetített sorozatából áll, de a stop-motion technika lényege az, hogy a mozgást nem folyamatában, tehát videóként rögzítjük, hanem fotókat készítünk, amelyeket később annyira rövid időtartamra állítunk, hogy egymás után vetítve mozgóképszerűvé válik, ám ez valójában csak a mozgás illúziója. A tényleges mozgás az exponálások között történik, amikor az alkotó hozzáér a témához.

Röviden foglalkoztunk ezzel az Animációs technikák és a Filmes trükkök 1. című cikkünkben, és mi is készítettünk egy rövid videót az Alsósokra hangolva – médiatudatosságot fejlesztő óratervek: A körülöttünk lévő digitális világon belül a Digitális házirend feladathoz.

Ez a csavar sok játéklehetőséget biztosít: kihagyhatunk mozgási fázisokat, tárgyakat mozgathatunk látszólag anélkül, hogy hozzájuk érnénk, gyorsíthatjuk vagy lassíthatjuk az eseményeket olyanformán, amit egy videó nem biztosítana. Videórögzítéskor minimum 24 képkockát veszünk fel másodpercenként, ekkor már összefüggő mozgásként jelenik meg előttünk az anyag. 50 képkocka/másodpercre vagy ennél nagyobb képkockaszámra akkor van szükség, ha a felvételt lassítani szeretnénk, így ugyanis nem mosódik el a végeredmény.

Mi történik a stop-motion esetében rögzített képekkel? Ha 1 másodperc alatt 24 képkocka helyett összesen csak 12 képet vetítünk le, szaggatottá válik a mozgás és nekünk éppen erre van szükségünk. (A 12 kép csak egy irány, nem feltétlenül kell pontosan ennyinek lennie. Minél több képet sűrítünk az adott időtartamba, annál fluidabb lesz a mozgás.) Nyugodtan kísérletezhetünk 4 vagy 6 képkockával is másodpercenként, a Digitális házirend anyag alapbeállítása például a 6 képkocka/másodperc volt. A szaggatottság, az ugrások adják meg a film hangulatát, ettől válik olyan mókássá és szerethetővé szinte minden, amit így rögzítünk. 

Milyen történetek elmesélésre alkalmas a stop-motion?

A filmek történeteket mesélnek, de nem minden történet elmondására ideális technika a stop-motion. Vannak viszont olyanok is, amelyekhez ez bizonyul a legjobbnak: életre tud kelteni gyurmákat (Csibefutam), kötött bábokat (Lost & Found), maketteket (Kutyák szigete), legót (Lego Airport), de más minőségükben is megjelenhetnek tárgyak (Fresh Guacamole). Érdemes a hanghatásokat is megfigyelni, amik néha észrevétlenül támasztják alá az illúziót, amelyet a kép kelt. Élő szereplővel is készül stop-motion, de kevésbé jellemző. Ez annak is köszönhető, hogy a technika pikantériája életet lehelni az élettelenbe, illetve az emberi test alapállapota nem a mozdulatlanság, tehát körülményes is kivitelezni a felvételeket. Ennek ellenére van, ahol ez a kifejező eszköz juttat el legkönnyebben a megértéshez vagy mutat rá más irányból a történetre (Animated In Bed). Hollywoodi mértékkel is kifejezetten költségbarát a stop-motion, hiszen DSLR fényképezőket használnak, akár a Kutyák szigete esetében is. Ennek a filmnek a forgatása viszont jó bizonyíték arra, hogy milyen időigényes lehet egyetlen jelenet felvétele is: a „sushikészítést” 7 hónapon keresztül rögzítették, maga a film pedig két és fél évig készült. 

Mire lesz szükség?

Filmötlet! Sajnos vagy sem, de a munka itt is az ötlettel kezdődik: először legyen meg az, hogy mit szeretnénk elmesélni. (Továbbá az, hogy miért, hogyan és kinek.)  A stop-motion hátulütője lehet, hogy időigényes, ezért ezzel a tényezővel is érdemes számolni a történetválasztásnál. Storyboardot is rajzolhatunk, annál pontosabban fogjuk tudni, mit szeretnénk rögzíteni.

Ezután egy olyan helyiséget kell keresni, ahol állandó fényviszonyokat tudunk teremteni, lehet ez egy szoba lehúzott redőnnyel, fürdő ablak nélkül stb., a lényeg, hogy ne legyen természetes fény, ugyanis az változni fog, ami nem néz ki jól a gyorsan egymás után vetített képeken, sőt, zavaró lesz. A mennyezeti lámpa akkor lehet jó megoldás, ha erősen megvilágítja a „forgatási helyszínt”, és ha nem felülről fogjuk fotózni a történéseket, ami viszont gyakori a stop-motion esetében. Leginkább egy-két-három kislámpára (íróasztali lámpa, olvasólámpa, biciklis lámpa) volna szükségünk, amit a kérdéses terület köré úgy szerelünk fel, hogy állandó és elegendő fényt biztosítson.

Ezt követően keressünk egy olyan állványt vagy állványnak alkalmas tárgyat, amire fixálni tudjuk a mobiltelefont. A rögzítés nagyon fontos, tehát az állványt és a mobilt is érdemes leragasztani, hogy véletlenül se mozduljon be, mert pontosan ugyanoda nem tudjuk visszarakni, és a felvétel nem csal, hanem árulkodik. 

Fázisonként fotózzuk be a történetet – minél aprólékosabban rögzítjük, annál több lehetőségünk lesz kivenni néhány részt a vágásnál. (Ez még mindig egyszerűbb, mint utólag pótfelvételeket gyártani.) Az exponálásnál figyeljünk arra, hogy ne mozduljon be a készülék. Használhatunk TeamViewer alkalmazást is, és távoli képernyőről is indíthatjuk a felvételeket a biztonság kedvéért.

A fotókat bármelyik vágóprogramba beilleszthetjük, itt a Bűvösvölgy oldalán is ismertetünk ingyenes, kis szoftverigényű programokat (HitFilm Express, Davinci Resolve 17). A Dragonframe kifejezetten stop-motion szerkesztéséhez készült program, ha komolyabban szeretnénk ezzel foglalkozni, bevonhatjuk a munkába. (Egyébként ezt komoly produkciókhoz is használják, a Kutyák szigete is ezzel készült.)

Egy filmhez akár több száz kép is készülhet, (a mi kisfilmünk például közel 600 fotóból készült el), ezért amikor importáljuk a programba a fotókat, érdemes először csoportosan az időtartamukat beállítani. Ha a vágóprogram beállítása szerint 24 képkocka/másodperc, azaz 24 fps-es lesz a videó, akkor először 0,2 (0,4, vagy 0,6) másodpercre állítsuk a felvételek hosszát. Később, ha találunk olyan részeleteket, amelyek jobban festenének gyorsabban vagy lassabban, változtassunk ezeken az értékeken.

Az otthoni világításon sokat dobhat, ha a képek színhőmérsékletén állítunk valamennyit, fényeljük az anyagot, de még ennél is többet fog számítani a hang, a zörej, a zene. (Korábban összegyűjtöttünk egy listát azokról az oldalakról, ahonnan audio anyagokat lehet ingyenesen letölteni.)

Ha olyan filmet készítünk, amihez egyedi hangra vagy narrációra lenne szükség, szintén mobiltelefonnal rögzíthetünk hangot. 

Az otthoni kísérlezetésből pedig könnyen lehet, hogy olyan lélegzetelállító ötlet és megvalósítás születik majd, mint amit Chris Herridge csatornáján találtunk. 

Források:

Így forgass filmet a nappalidban 

Hogyan készül a Stop Motion? – Így készíts otthon egyszerűen kreatív stop motion videót!